SÜSÜ A SÁRKÁNY és POM POM megalkotója leginkább verset szeret írni. Játékos, bolondos, énekelhető, eljátszható, igazi gyerekverset. Baglyok kémlelik az erdőt, jön-e vendég; sünöcskék bújnak az avarba, vagy építenek maguknak téli szállást, a városi forgalom pedig leáll egy piros szemű, fehér nyuszi miatt.
CSUKÁS ISTVÁN bemutatja verseiben ezeket a szép, meleg pillanatokat kisgyerekeknek, nagy gyerekeknek, nyúlfarknyi derűt adva a felnőtteknek.
RADVÁNY ZSUZSA kedves rajzai adják a formát ehhez a szép verses kötethez.
6. legjobb mese könyv a molyok értékelése alapján
7. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján
Sün Balázs 198 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1997
Kedvencnek jelölte 10
Várólistán 7
Kívánságlistán 11
Népszerű értékelések
+
>!
+ÁrnyékVirág
Mint legkisebb gyerek a háromból, mélységesen átérzem Sün Balázs sorsát. Én is egész gyerekkoromban azt vártam, hogy végre olyan nagy legyek, mint a tesóim. Azóta sem sikerült.
Öt csillag.
>!
+Algernon ♥×+SP
Gyerekkorom egy darabja :)
Tesóm kedvenc könyve (nekem párban egy másik könyv volt, a Kismalac és a farkasok c. ablakos könyv).
Ha kártyáztunk, mindig ebből a könyvből épített magának bástyát, nehogy ránézhessek a lapjaira :)
Sün Balázs az Sün Balázs. Minden gyerekszobába helye van – főleg az első két kiadás.
>!
+Gelso
Ezt a sündörgő történetet kisiskolás korom óta számtalanszor olvastam, de most "kicsi lett erre a ház"… az történt ui. hogy a kisfiam főszereplő lett, és amellett, hogy olvastuk, Sün Balázs szerepét tanultuk – az osztály a Ki mit tud?-ra adta elő, és a kis Sün Balázs pont az én tornasorban legkisebb-fiamhoz alkalmas szerep…
Sajnos, az előadást nem láthattam, de a mese továbbra is varázsában és bűvöletében tartja a Sün családunkat… :-)
Nagyon szép történet a testvéri szeretetről és arról, hogy kire másra számíthat az ember ezen a világon, a szülein kívül, mint a testvérére???
_
A könyvet az alábbi kihívásokra olvastam el:
1/ Sün Balázs – @krisztina0419 kihívására
2/ Hogy kicsoda Pom Pom? Hogy nem ismeritek? – olvassunk Csukás Istvántól (hogy megismerjétek) @Morn kihívására (1)
apdét: továbbjutott a darab a döntőre, ahol végül 2. helyet értek el… :-)
>!
+PuPilla P
4 hozzászólás
Meglepve tapasztaltam, hogy én nem ismertem Sün Balázst…
Kedves verses mese, kár hogy ilyen rövid.
>!
+olvasóbarát ♥
Imádom ezt a verset. Amikor a gyerekeim kicsik voltak olyan gyakran kellett mesélni, hogy hamarosan már ők mesélték nekem, mert megtanulták. A nevek is nagyon bájosak.
>!
+tthktln
9 hozzászólás
Hosszú évek teltek el azóta, hogy a keresztlányom (@dlany) ezt a verset kazettára mondta 2-3 évesen, de ma is az ő hangján hallom magamban.
Örök kedvenc!!!
>!
+Ekesgyb
Olyan aranyos mese, óvodában kedvencem volt! Most, hogy megint elolvastam, felfogtam! Nagyon jó! Élvezetes mű!
>!
+Gedi P
1 hozzászólás
Biztos vagyok benne, hogy egyébként már olvastam kiskoromban is. bár amúgy sosem voltam oda a Csukás-mesékért (kivéve talán Pom Pomot). Amúgy meg bár jóra-szépre tanít, mégis csak tök igazságtalan a Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Adorján… na szóval a többiek.
>!
+bozs P
Imádom Csukás István verseit, ahogyan észrevétlenül tanít. (szeressük ám a testvérünket) Annyira helyes lehet az a Balázs süni gyerek, akinek a neve alapján óhatatlanul az unokaöcsém jut eszembe, ahogy ás, ácsol és ajtót szegel. Viszont Tihamért kicsit megütném a „csak ez az egy szoba” beszólásért. :D
>!
mosolytó
A kihajtogatós könyvünk volt meg, szerintem a végére elszakadt, annyiszor kellett anyunak elmondania. Ez a mese még mindig nagyon-nagyon.
A legszebb pedig az, hogy múltkoriban húgommal ráakadtunk egy könyvesboltban, és megvettünk nővérünk kisfiának, így már az újabb generáció is hallgathatja, illetve nővérem mesélheti, újfent – mert biztos nekünk is jó párszor előadta.
Népszerű idézetek
+
>!
+Maya
Virág-mondóka
Hérics,
hunyor,
iringó,
tavasz vizén elringó,
szellőt űző sarkantyú,
hó-ködmönön karmantyú,
sárga, kék, zöld villanás:
évszakok szemaforjele,
moccanatlan utazás.
Könnyű égnek nekivág,
éren át és réten át,
száll a bürökgémorr, sőt,
hasítja a levegőt,
lentről nézi őt:
lándzsás útifű,
borzas turbolya,
folyondárszulák,
s a bús májmoha.
Repül, de hova?
Repül, de hova?
Hömpölygő zöld folyamon,
málló talajon,
hasal a nyár ingó békatutajon.
Földi tömjén füstje száll,
csavarodik,
kavarodik,
mintha volna sűrű illatos szakáll.
Totyog,
lépked,
ide kipp,
oda kopp,
fehér libatopp.
Erdő mélyén szimatol
nehézszagú gólyaorr,
tudatáig nem hatol:
rajta kivül senki sincs
se közel, se távol,
hiába is szimatol.
Üröm,
pimpó,
rókasás,
kellemetlen utitárs,
üröm: keserű,
pimpó: tikkasztó,
rókasás: kezet-lábat elvágó.
Kapaszkodik pap palástba,
nadrágszárba,
szamár gubanc bundájába,
villog sárgán, rémesen,
a vajszínű ördögszem.
Bár nincs neki diplomája,
mégis nagy a tudománya,
ha itt fáj és ha ott fáj,
meggyógyít a varjúháj.
Lélegzik a tüdőfű,
közben mereng ő,
lélegzéshez legjobb a
hegyilevegő!
Kigyószisz felsziszeg:
ó egek, ó vizek!
Kornistárnics recseg-ropog:
hol vannak a bombardonok?
Hallgat mélyen, mint a kuka
macskafarkú veronika.
Bokormélyi remete,
szól a pemete:
elsüllyed az új ladik,
ha nincs feneke!
Monilia,
imola,
a nap
estbe
fordula.
Vizenyős félelem,
őszi oroszlánfog,
megretten a nyúlárnyék,
didereg, vacog.
Az ég szürke lesz,
bizony szürke lesz,
s fehér lesz majd a rét.
Esengjünk erősen
újabb tavaszért.
32-35. oldal
>!
+Ydna ♥
A Nagy Ho-ho-ho-horgász dala
Ha itt a nyár, ha itt a nyár,
a szív a víznek szalutál!
Vígan lép, mint egy tornász,
a Nagy Ho-ho-ho-horgász!
Puhányok, hej városlakók,
ti tejeskávét kortyolók,
halat eszik, nem kolbászt
a Nagy Ho-ho-ho-horgász!
Van itt csali, van itt horog,
az eszem pedig jól forog!
Cselt cselre szépen sorjáz
a Nagy Ho-ho-ho-horgász!
22. oldal
>!
+>!
+latinta P
Egy kisfiú mondja
Nem tudsz te semmit!
A tigris helyből átugorja a kerítést,
s akárhányszor, oda-vissza. Piros
mozdonyszemével kitolat az éjszaka,
mindig tolat, hallhatnád a vágány-
csattogást, ha éppen nem aludnál.
De te a füttyöket se hallod,
a tülülüző hegyoldalt, pedig ingyen van.
Rosszabb vagy a medvénél, mert az legalább
egy nagybőgő-vonóról álmodik. De te
azt se veszed észre, hogy a Nap gólt
lőtt az ablak jobbfelső sarkába!
18. oldal
>!
+++Ydna ♥
Dal a hóemberről
Hideg szél fúj, hogy az ember
majd megdermed.
Kinek jó ez? Csak a kövér
hóembernek.
Szeme szénből, az orra meg
paprikából,
lába nincs, de minek is, ha
úgysem táncol.
Ütött-kopott rossz fazék a
tökfödője,
megbecsüli, hiszen jó lesz
még jövőre.
Seprűnyél a nagyvilági
sétapálca,
el is mehetne, ha tudna,
véle bálba.
Ilyen ő, az udvarunkon
nagy gavallér,
bár rajta csak ujjal rajzolt
az inggallér,
mégse fázik, mikor minden
majd megdermed,
el is mennék, ha lehetne,
hóembernek!
19. oldal
>!
+>!
+latinta P 1 hozzászólás
Őz-mese
Erdőszélen elidőz
pettyes hátú, szelíd őz.
Messzire néz merengve,
erdőn túli terekre,
szemét nyitja kerekre,
fűre, fára, berekre.
Tán ha volna két ökre,
el is menne örökre!
8. oldal
