!

Oriza-Triznyák (Mirr-Murr 5.) 48 csillagozás

Mirr-Murr kalandjaiból
Csukás István: Oriza-Triznyák Csukás István: Oriza-Triznyák
Könyvtár

Oriza-Triznyák?! Vajon mit rejt ez a nyakatekert szó? Ki hallott már ilyet! Pedig sokan emlegetik ezt a nevet – mondhatnánk országos hírű. Ő ugyanis a nevezetes csavargó macska, Mirr-Murr legfélelmetesebb barátja, kalandjainak társa. És kicsoda Mirr Murr? Azt igazán minden tévénéző gyerek tudja, meg azok a gyerekek is, akik elolvasták Csukás István jól sikerült mesesorozatát, az Egy szürke kiscsacsit, Mirr-Murr kalandjait és a Pintyőke cirkusz, világszám!-ot. És hogy a Móra Kiadó nagy örömet szerezzen olvasóinak, a közkedvelt meséket Foky Ottó kedves bábfiguráinak színes fényképeivel jelenteti meg.

A Mirr-Murr, a kandúr c. kötetben is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1984

Tartalomjegyzék


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

kalauz · Mirr-Murr · Oriza-Triznyák


Hirdetés

Kedvencelte 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

+
>!
tataijucc
Csukás István: Oriza-Triznyák

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Ha valaha is lesz kutyám, nincs mese, Téglagyári Megállónak fogják hívni. És mit ad Isten, egykoron éltem én a Téglagyár utcában. ;)
Röviden és tömören; Csukás István mesekönyvet minden gyerkőcös háztartásba!
(Személy szerint intenzív gyűjtésbe kezdtem.)

3 hozzászólás
+
>!
robinson P
Csukás István: Oriza-Triznyák

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Amikor már nagyobbacska lett a kicsi lányom, és próbáltuk megmutatni a világot „disneynélkül”, akkor tértünk vissza a klasszikus magyar mesékhez. Lehet ezek a történetek is elősegítették, hogy macskamániás lett belőle.

+
>!
Mazsola_78 P
Csukás István: Oriza-Triznyák

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Klasszikus :)
A kedvencem Téglagyári Megálló volt. Kár, hogy nem kapott több szerepet. :)

+
>!
Morn
Csukás István: Oriza-Triznyák

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Nekem egy igencsak viharvert példány van meg, pár lap hiányzik is belőle… =( De azért ma is előveszem és olvasgatom a megmaradt oldalakat. Téglagyári Megálló az egyik legjobb… =D Hihetetlenül aranyos mese.

~*~

Sokadszori újraolvasás után jöttem rá, hogy hasonlóan szoktam levelet írni, mint Mirr-Murr. =D
Ezek a bábok is nagyon jók, csak mivel nem láttam (vagy legalábbis nem emlékszem rá) meseként, nem igazán tudtam őket elképzelni dörgölőzni és a többi. Így a normál macsek-képeket bezavarták a fotó-illusztrációk.

+
>!
thia
Csukás István: Oriza-Triznyák

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

kihagyhatatlan…gyerekként főleg

+
>!
MezeiMarcsi
Csukás István: Oriza-Triznyák

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Nagyon szeretem Csukás István meséit.Amikor olvastam ezt a könyvet,szinte hallottam Halász Judit hangját,mert azt hiszem annak idején az ő előadásában volt látható a tévében minden történet.Ha jól emlékszem a saját kisfiának olvasta:)

+
>!
Gepárdka8
Csukás István: Oriza-Triznyák

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Jó kis könyv…. Apukám szerezte nekem, egy könyvtárnál találta az égetnivalók közt.
Örülök hogy megszerezte mert tetszett a történet. A főszereplőt úgy hívják:Mirr-Murr.

+
>!
totestiefel
Csukás István: Oriza-Triznyák

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Többször elolvastam kiskoromban. A pintyőke cirkuszt már kevésbé szerettem

+
>!
ppayter
Csukás István: Oriza-Triznyák

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Valakinél vendégségben olvastam el ovis koromban ezt meg a Mirr Murrt. Szórakoztató mesék és zseniális nevek voltak benne, sajnálom, hogy többször nem tudtam lapozgatni…

2 hozzászólás
+
>!
Thorpapa
Csukás István: Oriza-Triznyák

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

imádtam, mint a Mirr Murrt:)


Népszerű idézetek

+
>!
Morn

– Most pedig – mondta, mikor befejezte a számolást – meg kell mondanom az igazat. Nagyon sajnálom, de a kóbor macskákról nem mesélhetek semmit! Barátom egy kicsit könnyelműen ígérte meg. Különben is, miért érdekel téged?
Téglagyári Megálló udvariasan mosolygott.
– Csak merő kíváncsiságból – mondta. – De hát ha nem szabad elmondanod, az se baj. Csak arra gondoltam – tette hozzá tétován –, hogy nem lehetnék-e esetleg én is kóbor macska. A kaland kedvéért. Ugyanis egy kicsit unatkozom…
– Te? – kérdezte Oriza-Triznyák. – Hiszen te kutya vagy!
– Igen, igen – motyogta Téglagyári Megálló. – Ez kétségtelen.

A harmadik próba (Móra, 1984, 37.o.)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Kapcsolódó szócikkek: Oriza-Triznyák
+
>!
Morn

Így talpaltak némán a korompuha éjszakában, merthogy sötét volt, mint egy bőrzsákban.

A Legnagyobb Kóbor Macska üdvözlése (Móra, 1984, 50.o.)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

2 hozzászólás
+
>!
Morn

– Szegény! – mondta Krisztinka, és félrehajtotta a fejét, mint egy figyelő madár.
– A lejtőn lefelé visz az út! – jegyezte meg Tóni a csapokat törölgetve.
– De egy ilyen nagy művész! – folytatta Krisztinka, és a másik oldalra fordította a fejét.
– Nem azért vitték el – mondta Tóni. – Bár azért is megérdemelte volna. Micsoda ronda mázolmányokat sózott az emberek nyakába! Brrr! De nem ezért vitték el. Közönséges jegyüzér volt. Idáig züllött. Mozijegyekkel üzérkedett.
– És hogy jöttek rá? – kérdezte Krisztinka, és egyenesen a plafonra nézett, mint aki azt lesi, hogy esik-e az eső.
– Haha! – mondta Tóni. – Jó kis hecc volt! Összevásárolta az összes jegyet a moziban az esti előadásra, és elaludt. Már nem tudta eladni a jegyeket, és teljesen üres volt a nézőtér. Ez feltűnt. Hiszen kint volt a tábla, hogy minden jegy elkelt. Haha! A jegyszedőnők az igazgatóhoz siettek, az igazgató meg a sarki rendőrhöz, a sarki rendőr meg egyből elfogta a barátunkat, aki éppen akkor kezdte árulni a jegyeket, meg ingyen osztogatta a járókelőknek. Azt még megengedték neki, hogy egy utolsó fröccsöt megigyon a Piros Lóban, aztán mars a dutyiba! Hát így történt. Azért mondom én még egyszer, hogy a lejtőn nem lehet megállni! Így jár az, aki giccsképeket fest ahelyett, hogy dolgozna! – és mérgesen belevágta a rongyot a borba a pulton.
Oriza-Triznyák eleget hallott, kijött a Piros Lóból.
– A te barátod befuccsolt – mondta. – Egy darabig nem látod.
– Mit csinált? – kérdezte Mirr-Murr.
– Nem tudott megállni a lejtőn.

Vissza az úton (Móra, 1984, 76-77.o.)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Kapcsolódó szócikkek: Mirr-Murr · Oriza-Triznyák
+
>!
Lady_Tüncilla

Megváltotta a jegyet és mivel meleg volt, és az üzletre is inni kellett, beült a restibe a piros terítős asztalok közé, és kért egy korsó fehér habos, jéghideg sört.

9. oldal

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

+
>!
Morn

Ifjúságom hajnalán felkerültem a fővárosba, s egy igen előkelő és tudományos állást kaptam: kineveztek egy könyvtárba. Az egereket kellett kordában tartanom a raktárban, s megfenyítenem, ha már túl sok könyvet rágtak össze.
Mondanom se kell, hogy nem hagytam ki a kiváló alkalmat: ízlésemet fejlesztettem, és elmémet élesítettem. Vagyis sokat olvastam. S ahogy egyre többet olvastam, természetesen okosodtam is. S ahogy okosabb lettem, egyre ravaszabbul tanítottam móresre az egereket.
Három nap és három éjjel gondolkodtam például, míg kitaláltam a Plomba-féle felkiáltójelet.
Az volt ugyanis a véleményem, hogy az egerek azért rágják összevissza a könyveket, mert nem tudnak olvasni. Ezért elhatároztam, hogy megtanítom őket az olvasás alapelemeire. Mégpedig mindjárt először a felkiáltójelre.
Szigorú voltam, de igazságos.
Egy hétig gyakoroltuk, mégpedig úgy, hogy én kiálltam középre,
egyenesen feltartottam a farkamat, és az egerek utánam csinálták. Aki nem csinálta utánam, azt bezártam a fiókba.
Ezután következett a Plomba-féle kérdőjel.
Kiálltam középre, feltartott farkamat meggörbítettem, s aki nem csinálta utánam, azt bezártam a fiókba. Szigorú voltam, de igazságos; ment is minden, mint a karikacsapás.
A baj akkor tört ki, amikor áttértünk a számtanra. A Plomba-féle egyszeregyre.
A szorzásig jutottunk el, tovább nem, pedig nagyon egyszerű volt. Két egér háttal állt egymásnak, és keresztbe tette a farkát. Szigorú voltam, de igazságos, azonban először így is mindet be kellett zárnom a fiókba, mert nem tudták megcsinálni.
Mikor kiengedtem őket, mint az őrültek, kirohantak a raktárból, és meg sem álltak az olvasóteremig. Ott persze kitört a botrány, és engem rövid úton elbocsátottak. Így lettem én kóbor macska.
Bizony, barátaim, a műveltség áldozata lettem! És ezért még nem is kérem, hogy megtapsoljatok.

Plomba Pál története (Móra, 1984, 58-59.o.)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

+
>!
Morn

Mirr-Murr nem látott semmit, furakodott, de mindig visszatolták. Így próbálkozott a ábak között egy darabig, mikor megszólalt a feje fölött egy hang:
– Gyere föl, tökmag! Innen jobban látsz!
Mirr-Murr fölnézett, és észrevette, hogy a fán egy macska integet neki.
Tűnődött, hogy fölmenjen-e. A megszólítás sehogy sem esett jól. De végül is győzött a kíváncsisága, nekiiramodott, és egyből fölmászott a fára.
Mikor elhelyezkedett jól az ágon, elhatározta, hogy tisztázza a „tökmagot”.
– Nem vagyok tökmag! Van rendes nevem is. Mirr-Murrnak hívnak.
Az idegen macska figyelmesen nézte Mirr-Murrt, még a fejt is félrehajtotta. Mirr-Murrt idegesítette a nézés, és megkérdezte:
– Mit nézel?
Az idegen macska bólintott.
– Nincs rád írva – mondta. – Se elöl, se hátul. Honnan tudjam én a nevedet? Valahogy mégiscsak meg kellett hogy szólítsalak! Hajlottam rá, hogy először bengáli tigrisnek szólítlak, de hidd el, ezzel mind a ketten nevetségessé váltunk volna. Nem vagy bengáli tigris. Nem tehetsz róla, és nem is olyan nagy szégyen. Így aztán maradt a tökmag. Nem is tudom, de az jött a nyelvemre. Meg innen, fentről minden kisebbnek látszik. Figyeld csak – tette hozzá az idegen macska barátságosan. – Ezért érdemes néha fára mászni. A lelki egyensúly miatt. Ha már nagyon kicsinek érzed magad, ripsz-ropsz, fölmászol egy fára, és minden rendben van!

Oriza-Triznyák (Móra, 1984, 15-16.o.)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Kapcsolódó szócikkek: Mirr-Murr
+
>!
Morn

A második próba készít fel a Nagy Odvas Kéményen való ülésre. Már persze, aki odáig eljut. az a legnagyobb rang, aki ott ülhet. Te álmodban se gondolj rá. Nekem is csak ép hogy eszembe jut.

A második próba (Móra, 1984, 21.o.)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

+
>!
Morn

Nos, a második próba a következő: kiválasztunk egy-egy kéményt, itt a háztetőn, és azon ülünk estig. Ha szél fúj, ha hó esik, akkor is!
Mirr-Murr felnézett az égre, az ég gyönyörű kék volt, még felhő se úszott rajta. „Nem valószínű, hogy hó essen – gondolta –, hiszen nyár van!”

A második próba (Móra, 1984, 21.o.)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Kapcsolódó szócikkek: Mirr-Murr
+
>!
Morn

Oriza-Triznyáktól megkérdeztem, mert ő sokat tud, de ezt ő se tudta, se a Piros Lovat. Sőt az utóbbira azt mondta, piros ló nincsen, csak ha befestik! „Na ugye – gondoltam, magamban –, mégis van!”

Mirr-Murr második levele barátaihoz (Móra, 1984, 40.o.)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Kapcsolódó szócikkek: Oriza-Triznyák
+
>!
Morn

És most rátérek a legfontosabbra.
Oriza-Triznyák leesett a földre, és dühös. Ugyanis egy parkban vagyunk, én egy padon írom a levelet, Oriza-Triznyák pedig fölmászott egy fára, és a rigókat csúfolta. Azok meg fölcsalták a fa legtetejére, és onnan leesett. Milyen lehet a lelki egyensúlya? Mert újra felmászott. Egy másik fára, és gesztenyével dobálja a rigókat. Nem nézem tovább, úgyse találja el őket!
Inkább rátérek a legfontosabbra: ha ingyen akartok reggelizni egy kávéházban, a következőt kell csinálni…
Tévedtem, mégis eltalálta! De nem a rigókat. Egy bácsit. Csak az még nem tudja, hogy ki volt. Csak néz jobbra-balra, és morog. Idáig hallatszik. Azt mondja: Még nem is érik a gesztenye!
S ebben neki teljesen igaza van. De zöld gesztenyével is nagyon jól lehet dobálni. És Oriza-Triznyák igazán nem kuksolhat a fán addig, míg megérik a gesztenye!
A legfontosabb, ha ingyen akartok egy kávéházban reggelizni, az, hogy bementek az ajtón. De nem, először be kell nézni…
Oriza-Triznyák nagyon dühös lehet valamiért, mert összevissza dobál. Eddig eltalálta a fagylaltost, pedig az állt a legmesszebb. Aztán egy labdázó gyereket, még egyszer a padon ülő bácsit, aki újra megjegyezte, hogy pedig még nem is érik a gesztenye; egy üres padot, aminek nem volt semmi értelme. De rigót egyet se talált el. Majd belejön. A rigók ráérnek. Úgysincs semmi dolguk, csak a fütyörészés.
Oriza-Triznyák abbahagyta a dobálást. Úgy látszik, most pihen, elfáradhatott.
Visszatérve a legfontosabbra: ha ingyen akartok reggelizni egy kávéházban, először is be kell nézni az ablakon. Nem sok ideig, egy kis darabig. És utána kell bemenni. Ez a sorrend.
Megint tévedtem. Oriza-Triznyák nem pihent, hanem gesztenyéket gyűjtött. S most valóságos pergőtűzzel árasztja el a parkot. Alig győzöm követni. De azért megpróbálom.
Hát így, sorban, ahogy mondom: a fagylaltos még egyszer, egy gyerek, de nem az, aki előbb volt, két kislány egyszerre, az üres pad, egy szemétkosár, a padon ülő bácsi harmadszor (biztos elmondja, hogy pedig nem is érik a gesztenye – de nem várom meg, mert akkor nem bírom követni). Ugye, mondtam! Kihagytam egy őszirózsát, még most is mozog, innen tudom, és a parkőrt. A parkőrt máshonnan tudom: onnan, hogy kiabál.
Ez az Oriza-Triznyák egész jól fut! Nem is tudtam eddig róla, hogy ilyen kiváló futó. Igaz, hogy kergetik. A parkőr.
Az őszirózsa még egyszer finoman megrezdült, ahogy Oriza-Triznyák elsuhant mellette. Aztán már nem rezdült. A parkőr pont rálépett. Körbetaposta a virágágyakat, és közben kiabált:
– Megállj, te macska! Összetaposod a parkot! Fűre lépni tilos!

Mirr-Murr második levele barátaihoz (Móra, 1984, 40-42.o.)

Csukás István: Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból

Kapcsolódó szócikkek: Oriza-Triznyák

A sorozat következő kötete

Összehasonlítás

Mirr-Murr sorozat


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is