Az ​írás művészete 8 csillagozás

Csörsz István: Az írás művészete

A hetvenes évek közismert írójának 1999-ben írt rendhagyó zsebkönyve először jelenik meg. Élénk felfedezés. A kötet kedvet csinál a prózaíráshoz, az írók mítosza helyett humoros empátiával fordul hozzájuk s hozzánk.

„Az írás hatása egy kőhöz hasonló, amelyet a verebek vagy más szárnyas állatok közé hajítunk, mire azok felrepülnek. Hogy jobban megértsük a kődobálás lélektanát, visszatérünk az emberiség történetének hajnalához.
Valamikor elindult egy vadász a barlangból, oldalba dobta a gyöngytyúkot, majd hazavitte, és ekkor kezdődött az írói munkája: elmesélte, mi történt. Nem tudott még írni, lerajzolta hát.
Ez az író dolga. Aki másról ír, azért teszi, mert nem ment el vadászni, és nem hozott haza semmit.”

>!
Napkút, Budapest, 2013
148 oldal · ISBN: 9789632633336

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Flora_The_Sweaterist>!
Csörsz István: Az írás művészete

Azt nem mondhatom, hogy gyökeresen megváltoztatta az írásról alkotott elképzeléseimet, vagy hogy akkora inspirációs löketet adott, hogy azonnal futok is megírni a történeteket, amiket már évek óta érlelgetek a fejemben. De az biztos, hogy egynek egy nagyon tanulságot kis olvasmány volt. A címről, párbeszédekről és hasonló írói alapelemekről szóló fejezetek után a szerző áttér az olyan kis finomságokra, mint a “Bosszantás lélektana” vagy a “Hitvány dolgok karneválja”, és minden témát kellő iróniával és humorérzékkel közelít meg. A könyvben voltak érdekes, gondolatébresztő megjegyzések is. Persze ezek sem világmegváltó újdonságok, de vannak olyan dolgok, amiket egy reményteljes író szerintem nem hallhat elégszer.

Ami számomra a könyv egyik gyengeségét jelentette, az az összeszedetlenség volt. Az író néhol igencsak elkalandozott, és ott én is elkalandoztam – és észrevettem, hogy nahát, itt mászik mellettem valami bogár a padon, a távolban elsuhant egy biciklista, felsírt egy kisgyerek. Ahol a szerző lekanyarodott a fejezetcím által szépen előre kitaposott ösvényről, ott gyakran az én figyelmem is ellankadt.

Bővebben: https://florathesweaterist.wordpress.com/2019/03/31/ert…

KNW I>!
Csörsz István: Az írás művészete

Nagyon kevés könyv kapható a magyar piacon az írásról. Azt hiszem, ez a legjobb, ami létezik.
A gond az vele, hogy novella-szerűen írta meg az író az írással kapcsolatos meglátásait, és nehéz belőlük kihámozni az effektív tanácsokat. Ennek ellenére hasznos, és épp a stílus miatt olvastatja magát, nem tankönyv-ízű.
Tehát aki praktikus kézikönyvre vágyik, annak nem az igazi, aki viszont szeret írni és szívesen olvas szösszeneteket az írásról, annak tetszeni fog!

szanes1 >!
Csörsz István: Az írás művészete

Nagyon humoros és inspiráló, illetve továbbgondolásra érdemes könyv. Kedvem támadt tőle írogatni. :-) Én nagyon élveztem.

Gitta_Bry I>!
Csörsz István: Az írás művészete

Nem kézikönyv, nem tanít meg regényt írni. Nem is ezért született (szerintem). Az első végigolvasás után érdemes néha csak úgy belelapozni. A sok „félresiklás” mögött pedig meg kell látni a lényeget…
Tetszik a humora.

kornél>!
Csörsz István: Az írás művészete

Jó, csak már nem tudom mit olvastam: elpattan a lényegtől; belemerülnék, de egy ponton túl periferizálódok, figyelmetlenedem. Ez vajon tudatos? Csapongása ellenére néhol felnevettem.


Népszerű idézetek

szanes1 >!

A háború azonban mégiscsak a férfiak szerepjátéka, ahol minden figura hatalmi gőgjük és kicsinyességük szimbóluma. Az összes szenvedés azonban, amivel jár, a nőkre zúdul elsősorban. Szétszakítja, megcsonkítja a családokat, és hosszú időre eltereli a figyelmet a nőkről. Ez a leggyalázatosabb formája a dolognak. Azonkívül nem old meg semmit.

41. oldal

szanes1 >!

A boldogság nem öröklődik, sajnos. Sem a boldogtalanság. Hála Istennek. Mármost ez az, ami nem biztos. Ez a kettő.

41. oldal

szanes1 >!

A nők persze máshogy vélekednek a háborúról, de miután nem vagyok nő, csak gyanítom, hogy. Unják a dolgot. Nem azt, amikor menekülni, vagy védekezni kell, mert ezt ugyanolyan kiválóan művelik, mint a férfiak. Még jobban. A háború megjelenítését unják, és igazuk van, egyfelől, mert úgysem igaz, bármiféle változatát írták is meg. Másfelől ez az egész az elpazarolt lehetőségek irodalma. Az érzelmeket ugyanis nem lehet lelőni. Meggyalázni sem lehet. …

41. oldal

szanes1 >!

Ezen a világon a nő az, aki megóvja azt, amit létrehoz. Még inkább azt, akit. Néha több örömet talál benne, mint az, akit megóv. Ez már a nagy igazságtalanságok körébe tartozik.

41. oldal

Flora_The_Sweaterist>!

Van, aki azt állítja, hogy uralkodói vagyunk a civilizációnak. Én úgy gondolom, hogy inkább az áldozatai vagyunk. Az ember, aki beszorul a városokba, megkapja a maga kis rekeszét – amiért újra és újra fizetnie kell persze –, és egyre bizonytalanabbá válik. Elszakad a természettől, valódi gyökereitől, végül saját magától is.

136. oldal

kornél>!

Az Olvasó mindig saját magát keresi minden műben, felmerül hát a kérdés, ugyan hol van olyan ember, aki hajlandó átérezni a következő besorolást: Közepes nyugdíjból élő, középszerű, kicsit unalmas, de tisztességes honpolgár vagyok, akinek könnyen bemérhető a mozgástere, sőt az egész élettere, beleértve a kiskertjét és a növényekhez való viszonyát, sőt a telkén termelt bor minőségét is?
Ilyeneket ugyan mondanak az emberek önmagukról, ami azonban sohasem őszinte vélemény. Mert mindenkinek csak ez az egy élete van, amit többre tart, ha egészséges a lelke. Akkor pedig meg kell neki adni a szükséges teret horizontálisan, vertikálisan és mélységeiben is. Egészen azokig a határokig, amelyeket nem ismerünk.

1 hozzászólás
Gitta_Bry I>!

A szappanoperákat nem okvetlenül a közönség igénytelensége tartja életben, hanem az, ami az irodalomból hiányzik: a történet és a remény.

118. oldal

Gitta_Bry I>!

…Az állatok barátságát ki kell érdemelni, és az író pontosan így van az Olvasóval. Ha pedig ez nem jön létre, akkor saját magának írta a könyvét.

141. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve
Varga Bea: A siker tintája
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma
Egri Lajos: A drámaírás művészete
Bíró Yvette – Marie-Geneviéve Ripeau: Egy akt felöltöztetése
Lackfi János: Hogyan írjunk verset?
Nádasi Krisz: Hogyan írjunk könyvet?
Hevesi Sándor: A drámaírás iskolája
Nádasi Krisz: Írói jegyzetek
Kosztolányi Dezső: A lélek beszéde