Flow – Az áramlat 137 vélemény
Flow – a szó angolul folyást, áramlást, lebegést jelentett egészen e könyv 1990-es megjelenéséig. Azóta már egy pszichológiai fogalmat jelölő tudományos kategória is, és egyben olyan szakkifejezés, amely egyre inkább a művelt köznyelv részévé válik.
Nem csak az angolban: közel egytucatnyi nyelv szókészletét gyarapítja, a fordítási kísérletek ugyanis, bár voltak közöttük nagyon szellemesek, szinte egy nyelvben sem honosodtak meg.
Flow – mondják németek és japánok, talán nem véletlenül, hiszen e könnyen kiejthető szó hangulatával is kifejezi azt a szellemi állapotot, amelyet jelöl.
A boldogság keresése az ember alapvető törekvése, az ideális életről való elmélkedés egyidős a filozófiai gondolkodással. Mi is az, ami az embert boldoggá teheti?
Csíkszentmihályi Mihály ezt az ősi problémát választotta kutatása tárgyául.
A modern pszichológia vizsgálati eszközeinek széles skáláját felhasználva több mint két évtizeden keresztül gyűjtötte az adatokat elmélete kidolgozásához. E tudományos munka eredménye a tökéletes élmény elmélete, melyet e könyv most a szélesebb olvasóközönség számára is bemutat.
Csíkszentmihályi professzor hosszú ideig a Chicagói Egyetem pszichológiai tanszékét vezette. A Flow-t megelőzően már több világsikert megért könyvet írt. Az életmű egyes darabjait összeköti az értelemmel megélt alkotó élet jellemzőinek kutatása.
| Kiadás | ISBN | Oldal | Fordította | Illusztrálta | |
|---|---|---|---|---|---|
 Akadémiai Kiadó, 1997 | 9630573636 | 400 | Legéndyné Szabó Edit | Ugrás | |
| Akadémiai Kiadó, 2001 | 9630577704 | 400 | Legéndyné Szabó Edit | Ugrás | |
| Akadémiai Kiadó, 2010 | 9789630588331 | 372 | Legéndyné Szabó Edit | Ugrás |
Most olvassa 50
Várólistán 104
Kívánságlistán 61
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Valláspótlék. A szerző elmélete az egyéni életszemlélettől (és -tapasztalatoktól) függően új nézőpontba helyezi a dolgokat, vagy megvilágosodást okoz. A legjobb népszerű pszichológiai könyv, amit eddig olvastam, mert keretbe foglalja azokat a dolgokat, amiket a többi hasonló írás csak felvázol, sejtet. Mindenkinek el kéne olvasnia (kivéve azoknak, akik már egyesültek Buddhával: nekik már úgyis mindegy).
Hát ehhez már nem is kell hozzászólni. Úgy érzem ez lesz az új bibliám. Legszívesebben máris bejelölném az újraolvasást. Pedig jó sokáig tartott amíg kiolvastam, sokat kellett emészgetni vissza-visszatérni egyes részekhez. De ezt csak így érdemes olvasni.
2 kommentNagyon kíváncsian fogtam bele és vegyes érzésekkel tettem le. Csíkszentmihályi szándéka szerint ez egy népszerűsítő könyv lenne, aminek tulajdonképpen meg is felel, de engem végig zavart az, hogy a szerző mennyire kínosan ügyel arra, hogy ne menjen bele a tipikus „Csináld ezt – csináld így” önsegítő praktikák leírására, pedig maga a téma egyszerűen kiált azért, hogy a sok elmélet meg megindító sztori között gyakorlati tanácsok is megjelenjenek. A könyv felkelti az érdeklődést, de mikor letettem valahogy nem éreztem azt, hogy igen, most már tudom mit kell tennem, mit kell változtatnom és hogyan. Ettől függetlenül kötelező olvasmány mindenkinek, aki keresi önmagát, de a flow elméletének megalkotójától én azért kicsit többet vártam volna.
Nem illik erre is rámondani, hogy alapmű, pedig de. Leírja, hogy miként alakíthatjuk a figyelmünket, hogyan csöndesítsük le a kavargó tudatunkat és hogy honnan ered az öröm az életben. Megtanulhatjuk belőle, hogy miként örüljünk a pokolnak is és hogyan tegyük tartalmassá az életünket. Nekem az volt az érzésem, hogy az élettapasztalataim nagy részét eddig is abba az irányba mutattak, hogy rájöjjek, hogyan kell áramlatba kerülni és maradni, de eddig ezt csak öntudatlanul tettem. Most már tudom is. :)
Hm, tudományos munkának túlságosan népszerűirodalom-ízű volt, self-help könyvnek nem volt elég konkrét. Nem igazán adott hozzá ahhoz, amit már egyébként is gondolok az életről, legfeljebb terminus technicusokat. (Most már tudom, hogyan írható le a tökéletes élmény, de nem lettem okosabb azt illetően, hogyan lehet elérni.) Viszont megerősített abbéli meggyőződésemben, hogy EMK-val lehet autotelikus személyiségeket nevelni :)
Ja, és hogy utálhatták Csíkszentmihályit a Chicagói Egyetemen a neve miatt… Professor Xix… Zix… zent.. mihaliwáji? :)
Jól felépített könyv, nagyon sok érdekes információt tartalmaz az emberi viselkedésről. Nagyon tetszett a stílusa, szinte az egész könyvet idézni lehetne, olyan igazságokat ír le. Főleg a példák voltak tanulságosak. Rengeteg tudományos munka eredménye érthető stílusban megírva.
Flow
(Mikor megsejtettem)
Mikor kitágult szíveddel ablakba ülsz
– bár orrodba illó vacsoraszag vegyül-
akkor ha égi mezőn felhőt hajt a szél
és madarak szállnak a légben szerteszét
meglegyint egy percre az örökkévaló´
(hiába tudod majd: az anyag mulandó)
lelkedbe feszül ez az esti érzelem
tudod mit jelent a szó: Ég veled, s velem.
Tökéletesen megírt könyv. Sok-sok igazság és nagyon-nagy gondolat van benne, de eszméletlenül nehéz olvasmány. Nem munka után a fürdőkádban fekve kell olvasni! :-))
Népszerű idézetek
Az az ember, aki emlékszik történetekre, versekre, dalszövegekre, sporteredményekre, kémiai képletekre, matematikai műveletekre, történelmi évszámokra, bibliai idézetekre és bölcs mondásokra, előnyösebb helyzetben van, mint az, aki ezt a készséget nem fejlesztette ki magában. Tudata ugyanis nem függ attól a rendtől, amelyet környezete vagy biztosít a számára, vagy nem. Mindig el tudja szórakoztatni saját magát és értelmet lel saját gondolatai világában. Míg másoknak külső ingerekre -tévére, olvasásra, beszélgetésre vagy drogokra- van szükségük, hogy az elméjük ne kalandozzon el a káosz felé, az az ember, akinek az emlékezete tömve van információmintákkal, autonóm és önálló személyiség.
Mi több, az ilyen ember társaságnak is sokkal kellemesebb, mert megoszthatja másokkal a tudatában rejlő információt, és így azoknak a tudatában is rendet teremt, akikkel kapcsolatba kerül.
6. fej. A gondolat áramlata, A tudomány anyja 178.old.
Ahogy minden mással, a zenével is az a helyzet, hogy ha örömet akarunk lelni benne, oda kell figyelnünk rá. A hangfelvételek talán túlságosan is elérhetővé teszik, magától értetődő, hogy bármikor bármit hallgathatunk – és ez csökkentheti azt a képességünket, hogy élvezetet találjunk benne.
5. fej. A test az áramlatban, A zene áramlata 161.old.
… kapcsolat áll fenn a hangok harmóniába rendezésének képessége és a társadalmi rend általánosabb, elvontabb harmóniája, vagyis a civilizáció között. Platón, aki tisztában volt ezzel a kapcsolattal, úgy gondolta, a gyerekeket legelőször zenére kell tanítani ; miközben a kellemes ritmusokra és harmóniákra figyelnek, egész tudatuk rendezetté válik.
A mi kultúránk egyre kevésbé tartja fontosnak a gyerekek zenei nevelését. Ha az iskolai költségvetést meg kell kurtítani, a zenei képzés az első, amely áldozatul esik (a művészeti órákkal meg a testneveléssel együtt). Elkedvetlenítő, hogy erre a három alapvető készségre, amelyek olyan fontosak az élet minőségének javítása szempontjából, általában mint haszontalan ballasztra tekint a jelenlegi oktatási rendszer.
5. fej. A test az áramlatban, A zene áramlata 163.old.
Az az ember azonban, aki elhanyagolja absztrakt készségeit, sosem lesz valóban szabad. Gondolkodását a szomszédok véleménye, a tévében látott hirdetések és az újságok szólamai irányítják majd, ki lesz szolgáltatva a „szakértők”-nek. Az lenne a jó, ha a külsőleg irányított oktatás vége egyben a belső motiváció irányította tanulás kezdeti szakasza lenne. Ezen a ponton a tanulás célja már nem a bizonyítvány vagy a diploma megszerzése, amelynek segítségével majd jó állást kapunk. A cél inkább megérteni azt, hogy mi történik körülöttünk, milyen személyes jelentősége és értelme van az élményeinknek.
202. o (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1997)
Sok ember abbahagyja a tanulást, mikor befejezi az iskolát, mert a nyolc-tíz vagy még több évnyi kívülről irányított tanulás nagyon kellemetlen emlékeket hagyott benne. A figyelmüket elég hosszú ideig manipulálták kívülről tankönyvek és tanárok ahhoz, hogy az utolsó bizonyítványosztás napja számukra egyben a szabadság első napja is legyen.
Az az ember azonban, aki elhanyagolja absztrakt készségeit, sosem lesz valóban szabad. Gondolkodását a szomszédok véleménye, a tévében látott hirdetések és az újságok szólamai irányítják majd, ki lesz szolgáltatva a „szakértők”-nek. Az lenne a jó, ha a külsőleg irányított oktatás vége egyben a belső motiváció irányította tanulás kezdeti szakasza lenne. Ezen a ponton a tanulás célja már nem a bizonyítvány vagy a diploma megszerzése, amelynek segítségével majd jó állást kapunk. A cél inkább megérteni azt, hogy mi történik körülöttünk, milyen személyes jelentősége és értelme van az élményeinknek.
(Ellentétben a közhiedelemmel, a fizetés és más anyagi megfontolások nem tartoznak a legfontosabb problémák közé.) Az első és talán legsúlyosabb panasz a változatosság és az igazi feladatok hiánya. Ez mindenki számára jelenthet problémát, de a legsúlyosabb az alacsonyabb szintű foglalkozásokban, ahol a rutin nagy szerepet játszik. A második probléma a munkahelyen dolgozó többi emberrel, elsősorban a főnökkel való konfliktusból adódik. A harmadik ok a kiégés: túl nagy nyomás, túl nagy stressz, túl kevés idő saját magára és családjára. Ez a probléma főleg a felsőbb rétegeket érinti: a menedzsereket és az igazgatókat.
7. fej. A munka mint áramlat, A munka paradoxona 226.old.
Eleinte a testi jellegű kihívások elegendőek az áramlat előidézésére, de ha a romantikus szerelem és a másik iránti szeretet nem fejlődik ki, akkor a kapcsolat előbb-utóbb állóvízzé alakul.
5. fej. A test az áramlatben, A szex mint áramlat 152.old.
Mivel egyre több ember életben maradása függött az ösztönök helyett a tudástól, így egyre inkább hasznát látták annak, ha kölcsönösen megosztották egymással ismereteiket. Ilyen körülmények között a magányos ember idióta lett, ami eredetileg annyit jelentett görögül, hogy 'egyedül lévő ember' -olyasvalaki, aki képtelen arra, hogy másoktól tanuljon.
8.fej. Az egyedüllétek és mások társaságának élvezete, Az egyedüllét és a másokkal való együttlét közti konfliktus 233.old.
Az eseményeket annak alapján kell értékelnünk, hogy hogyan hatnak az érzéseinkre, nem pedig kizárólag aszerint, hogy beleillenek-e abba a képbe, amit előre kigondoltunk.
9.fej. A káosz kijátszása, A disszipatív struktúrák hatalma 288.old.
Ha valaki olyan „barátokkal” veszi körül magát, akik pusztán csak megerősítik a kifelé mutatott személyiségét, akik soha nem kíváncsiak álmaira és vágyaira, akik soha nem biztatják arra, hogy új utakat próbáljon ki, akkor elmulasztja azokat a lehetőségeket, amelyeket a barátság nyújhat.
245. oldal
Külső linkek
Nincsenek linkek.
