!

Flow – Az áramlat 170 csillagozás

Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat

Flow – a szó angolul folyást, áramlást, lebegést jelentett egészen e könyv 1990-es megjelenéséig. Azóta már egy pszichológiai fogalmat jelölő tudományos kategória is, és egyben olyan szakkifejezés, amely egyre inkább a művelt köznyelv részévé válik.
Nem csak az angolban: közel egytucatnyi nyelv szókészletét gyarapítja, a fordítási kísérletek ugyanis, bár voltak közöttük nagyon szellemesek, szinte egy nyelvben sem honosodtak meg.
Flow – mondják németek és japánok, talán nem véletlenül, hiszen e könnyen kiejthető szó hangulatával is kifejezi azt a szellemi állapotot, amelyet jelöl.
A boldogság keresése az ember alapvető törekvése, az ideális életről való elmélkedés egyidős a filozófiai gondolkodással. Mi is az, ami az embert boldoggá teheti?
Csíkszentmihályi Mihály ezt az ősi problémát választotta kutatása tárgyául.
A modern pszichológia vizsgálati eszközeinek széles skáláját felhasználva több mint két évtizeden keresztül gyűjtötte az adatokat elmélete… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1991

Szereplők népszerűség szerint

Humphrey Bogart · Marcus Aurelius

Hirdetés

Kedvencelte 28

Most olvassa 66

Várólistára tette 134

Kívánságlistára tette 82

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

+
>!
kalamáris
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat

Valláspótlék. A szerző elmélete az egyéni életszemlélettől (és -tapasztalatoktól) függően új nézőpontba helyezi a dolgokat, vagy megvilágosodást okoz. A legjobb népszerű pszichológiai könyv, amit eddig olvastam, mert keretbe foglalja azokat a dolgokat, amiket a többi hasonló írás csak felvázol, sejtet. Mindenkinek el kéne olvasnia (kivéve azoknak, akik már egyesültek Buddhával: nekik már úgyis mindegy).

+
>!
Maya
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat

Hát ehhez már nem is kell hozzászólni. Úgy érzem ez lesz az új bibliám. Legszívesebben máris bejelölném az újraolvasást. Pedig jó sokáig tartott amíg kiolvastam, sokat kellett emészgetni vissza-visszatérni egyes részekhez. De ezt csak így érdemes olvasni.

5 hozzászólás
+
>!
Lecter
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat

Becsülöm Csíkszentmihályit azért, hogy egyből az elején leszögezi: semmi újdonságot nem fog állítani. Nehéz is lenne, mert háromezer év alatt volt rá idő ezt kitalálni a világ bármely pontján. Épp ezért nem is igen tudom, hogy mit tett ő hozzá ehhez az egész folyamathoz. Példákat hoz persze, de attól még nem lesz ez spanyolviasz.
Ez a könyv a Hogyan?-ra ad választ. Engem sokkal jobban érdekel a Miért?. Próbál rá megoldást találni az utolsó fejezetben, de az édeskevés. A szándék viszont nemes, és a közérthetőségért is jár a jó pont. Végre nem nekem kell elmondanom a rengeteg nihilista ismerősömnek, hogy miért is érdemes élni, egyszerűen elolvastatom velük ezt. Már csak egy kis elméleti háttér kell, és rendben is lesznek életük végéig. Haladóknak éppen ezért túl egyszerű, kezdőknek abszolút ideális.
Pár megjegyzés:
– az Eichmannos részt remélem nem gondolta komolyan
– az oké, hogy Nietzschét nem említi meg, de pszichológus létére Jungot kihagyni hiba (mindketten nagyon hasonlót állítanak az entrópiáról)
– Joseph Campbell Ezerarcú hőse ugyanúgy belefért volna. A Fejlődés útjaiban talán ezek is benne lesznek.

3 hozzászólás
+
>!
cheoppy
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat

Nem illik erre is rámondani, hogy alapmű, pedig de. Leírja, hogy miként alakíthatjuk a figyelmünket, hogyan csöndesítsük le a kavargó tudatunkat és hogy honnan ered az öröm az életben. Megtanulhatjuk belőle, hogy miként örüljünk a pokolnak is és hogyan tegyük tartalmassá az életünket. Nekem az volt az érzésem, hogy az élettapasztalataim nagy részét eddig is abba az irányba mutattak, hogy rájöjjek, hogyan kell áramlatba kerülni és maradni, de eddig ezt csak öntudatlanul tettem. Most már tudom is. :)

+
>!
Juci MP
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat

Hm, tudományos munkának túlságosan népszerűirodalom-ízű volt, self-help könyvnek nem volt elég konkrét. Nem igazán adott hozzá ahhoz, amit már egyébként is gondolok az életről, legfeljebb terminus technicusokat. (Most már tudom, hogyan írható le a tökéletes élmény, de nem lettem okosabb azt illetően, hogyan lehet elérni.) Viszont megerősített abbéli meggyőződésemben, hogy EMK-val lehet autotelikus személyiségeket nevelni :)
Ja, és hogy utálhatták Csíkszentmihályit a Chicagói Egyetemen a neve miatt… Professor Xix… Zix… zent.. mihaliwáji? :)

7 hozzászólás
+
>!
Novbert
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat

Nagyon kíváncsian fogtam bele és vegyes érzésekkel tettem le. Csíkszentmihályi szándéka szerint ez egy népszerűsítő könyv lenne, aminek tulajdonképpen meg is felel, de engem végig zavart az, hogy a szerző mennyire kínosan ügyel arra, hogy ne menjen bele a tipikus „Csináld ezt – csináld így” önsegítő praktikák leírására, pedig maga a téma egyszerűen kiált azért, hogy a sok elmélet meg megindító sztori között gyakorlati tanácsok is megjelenjenek. A könyv felkelti az érdeklődést, de mikor letettem valahogy nem éreztem azt, hogy igen, most már tudom mit kell tennem, mit kell változtatnom és hogyan. Ettől függetlenül kötelező olvasmány mindenkinek, aki keresi önmagát, de a flow elméletének megalkotójától én azért kicsit többet vártam volna.

+
>!
gab001 P
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat

Jól felépített könyv, nagyon sok érdekes információt tartalmaz az emberi viselkedésről. Nagyon tetszett a stílusa, szinte az egész könyvet idézni lehetne, olyan igazságokat ír le. Főleg a példák voltak tanulságosak. Rengeteg tudományos munka eredménye érthető stílusban megírva.

+
>!
szöszmösz
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat

Érdekes a téma is, a felvetés is, bár köti le túlságosan az embert az x. oldal után. Ahhoz képest, hogy Csíkszentmihályi az elején kijelenti, hogy ez a könyv nem egy az „ismerd meg önmagad és találd meg a boldogságot” könyvek közül, szerkezetileg, gondolatmenetileg igencsak hajaz rá. Hasonlót tudnék róla írni, mint amit a Titok értékelésében, csak ez ugye tudományosabb alapú, és ismét már szempontok szerint megírt könyv.
A fontos csak az, hogy az ember tudjon magának célokat felállítani, és bízzon magában annyira, hogy azokat képes elérni.

+
>!
Kecsüszo_geiko
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat

Flow
(Mikor megsejtettem)

Mikor kitágult szíveddel ablakba ülsz
– bár orrodba illó vacsoraszag vegyül-
akkor ha égi mezőn felhőt hajt a szél
és madarak szállnak a légben szerteszét
meglegyint egy percre az örökkévaló´
(hiába tudod majd: az anyag mulandó)
lelkedbe feszül ez az esti érzelem
tudod mit jelent a szó: Ég veled, s velem.

+
>!
zsofigirl 
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat

Az eleje nagyon tetszett, faltam a sorokat, aztán megálltam elgondolkodni rajta, beszéltem róla embereknek. Aztán a közepe kicsit lennebb hagyott, a könyv vagy az én lelkesedésem, az utolsó harminc oldalt pedig kihagyom, mert vissza kell vinnem, és egy ilyen csakazértisgyorsan, az nem lenne jó.


Népszerű idézetek

+
>!
danaida

Az az ember, aki emlékszik történetekre, versekre, dalszövegekre, sporteredményekre, kémiai képletekre, matematikai műveletekre, történelmi évszámokra, bibliai idézetekre és bölcs mondásokra, előnyösebb helyzetben van, mint az, aki ezt a készséget nem fejlesztette ki magában. Tudata ugyanis nem függ attól a rendtől, amelyet környezete vagy biztosít a számára, vagy nem. Mindig el tudja szórakoztatni saját magát és értelmet lel saját gondolatai világában. Míg másoknak külső ingerekre -tévére, olvasásra, beszélgetésre vagy drogokra- van szükségük, hogy az elméjük ne kalandozzon el a káosz felé, az az ember, akinek az emlékezete tömve van információmintákkal, autonóm és önálló személyiség.
Mi több, az ilyen ember társaságnak is sokkal kellemesebb, mert megoszthatja másokkal a tudatában rejlő információt, és így azoknak a tudatában is rendet teremt, akikkel kapcsolatba kerül.

178. oldal, 6. fejezet - A gondolat áramlata, A tudomány anyja

19 hozzászólás
+
>!
selfmadehell

Olvasni szeret igazán, így együtt szoktunk olvasni. Ő olvas nekem, én meg neki, és ilyenkor valahogy elszakadok az egész világtól, teljesen feloldódom abban, amit csinálok.

1 hozzászólás
+
>!
danaida

Ahogy minden mással, a zenével is az a helyzet, hogy ha örömet akarunk lelni benne, oda kell figyelnünk rá. A hangfelvételek talán túlságosan is elérhetővé teszik, magától értetődő, hogy bármikor bármit hallgathatunk – és ez csökkentheti azt a képességünket, hogy élvezetet találjunk benne.

161. oldal, 5. fejezet - A test az áramlatban, A zene áramlata

4 hozzászólás
+
>!
Maya

Sok ember abbahagyja a tanulást, mikor befejezi az iskolát, mert a nyolc-tíz vagy még több évnyi kívülről irányított tanulás nagyon kellemetlen emlékeket hagyott benne. A figyelmüket elég hosszú ideig manipulálták kívülről tankönyvek és tanárok ahhoz, hogy az utolsó bizonyítványosztás napja számukra egyben a szabadság első napja is legyen.
Az az ember azonban, aki elhanyagolja absztrakt készségeit, sosem lesz valóban szabad. Gondolkodását a szomszédok véleménye, a tévében látott hirdetések és az újságok szólamai irányítják majd, ki lesz szolgáltatva a „szakértők”-nek. Az lenne a jó, ha a külsőleg irányított oktatás vége egyben a belső motiváció irányította tanulás kezdeti szakasza lenne. Ezen a ponton a tanulás célja már nem a bizonyítvány vagy a diploma megszerzése, amelynek segítségével majd jó állást kapunk. A cél inkább megérteni azt, hogy mi történik körülöttünk, milyen személyes jelentősége és értelme van az élményeinknek.

+
>!
danaida

… kapcsolat áll fenn a hangok harmóniába rendezésének képessége és a társadalmi rend általánosabb, elvontabb harmóniája, vagyis a civilizáció között. Platón, aki tisztában volt ezzel a kapcsolattal, úgy gondolta, a gyerekeket legelőször zenére kell tanítani ; miközben a kellemes ritmusokra és harmóniákra figyelnek, egész tudatuk rendezetté válik.
A mi kultúránk egyre kevésbé tartja fontosnak a gyerekek zenei nevelését. Ha az iskolai költségvetést meg kell kurtítani, a zenei képzés az első, amely áldozatul esik (a művészeti órákkal meg a testneveléssel együtt). Elkedvetlenítő, hogy erre a három alapvető készségre, amelyek olyan fontosak az élet minőségének javítása szempontjából, általában mint haszontalan ballasztra tekint a jelenlegi oktatási rendszer.

163. oldal, 5. fejezet - A test az áramlatban, A zene áramlata

1 hozzászólás
+
>!
csobi SP

Az az ember azonban, aki elhanyagolja absztrakt készségeit, sosem lesz valóban szabad. Gondolkodását a szomszédok véleménye, a tévében látott hirdetések és az újságok szólamai irányítják majd, ki lesz szolgáltatva a „szakértők”-nek. Az lenne a jó, ha a külsőleg irányított oktatás vége egyben a belső motiváció irányította tanulás kezdeti szakasza lenne. Ezen a ponton a tanulás célja már nem a bizonyítvány vagy a diploma megszerzése, amelynek segítségével majd jó állást kapunk. A cél inkább megérteni azt, hogy mi történik körülöttünk, milyen személyes jelentősége és értelme van az élményeinknek.

202. oldal (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1997)

+
>!
danaida

Az eseményeket annak alapján kell értékelnünk, hogy hogyan hatnak az érzéseinkre, nem pedig kizárólag aszerint, hogy beleillenek-e abba a képbe, amit előre kigondoltunk.

9.fej. A káosz kijátszása, A disszipatív struktúrák hatalma 288.old.

+
>!
sassenach

… a félénk emberek nagyon jól tudják, hogy ha valaki visszahúzódó természetű, akkor retteg az informális kapcsolatoktól, s ha csak lehet, kerüli a társaságot.

+
>!
danaida

(Ellentétben a közhiedelemmel, a fizetés és más anyagi megfontolások nem tartoznak a legfontosabb problémák közé.) Az első és talán legsúlyosabb panasz a változatosság és az igazi feladatok hiánya. Ez mindenki számára jelenthet problémát, de a legsúlyosabb az alacsonyabb szintű foglalkozásokban, ahol a rutin nagy szerepet játszik. A második probléma a munkahelyen dolgozó többi emberrel, elsősorban a főnökkel való konfliktusból adódik. A harmadik ok a kiégés: túl nagy nyomás, túl nagy stressz, túl kevés idő saját magára és családjára. Ez a probléma főleg a felsőbb rétegeket érinti: a menedzsereket és az igazgatókat.

7. fej. A munka mint áramlat, A munka paradoxona 226.old.

+
>!
tothmozerszilvia

Ha valaki olyan „barátokkal” veszi körül magát, akik pusztán csak megerősítik a kifelé mutatott személyiségét, akik soha nem kíváncsiak álmaira és vágyaira, akik soha nem biztatják arra, hogy új utakat próbáljon ki, akkor elmulasztja azokat a lehetőségeket, amelyeket a barátság nyújhat.

245. oldal


Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el