A fejlődés útjai 22 vélemény
Csíkszentmihályi nagysikerű Flow című könyvének folytatása a harmadik évezred emberének legfőbb kihívásairól és a fejlődés lehetőségeiről szól. A világhírű magyar származású pszichológus állítja, hogy azok a genetikailag kódolt személyiségjegyeink, amelyek az evolúció során hatékonyan segítették emberré válásunkat és szaporodásunkat, mára az életünket és a világot veszélyeztető tényezőkké váltak. A gének hatásai mellett a szerző tág teret szentel a Richard Dawkins által bevezetett kulturális mémek szerepének, melyek szintén evolúciós örökségünk részét képezik. Ha képes vagyunk az evolúciós folyamat aktív és tudatos szereplőjévé válni, az nem csupán örömmel tölt el, de értelmet is ad életünknek. A Flow a tökéletes élmény pszichológiájával ismertette meg az olvasót, ez a kötet pedig rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy egy harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak.
Most olvassa 7
Várólistán 24
Kívánságlistán 5
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
A nagyon magas színvonalú és érdekes Flow után következik A fejlődés útja, már az alcímben ígéri, hogy a Flow folytatása. Olvasás közben sok helyen ismétli a Flow-beli részeket, majd remekül összefoglalja a flow-elméletét, kapunk sok példát az alkalmazásra; de a beígért folytatás az nem akkora durranás, mint a Flow. Számomra kissé zavaros fejtegetésbe kezdett – mint egy öregedő nagypapa, el-elkalandozva, bár a világ jellemzésére írt fejezet az eléggé jó. Mindenképpen érdemes átlapozni, olyan nagyot várni, mint a Flow viszont nem érdemes.
Könyv arról, hogyan teljesedjen ki, hogyan váljon komplexszé az életünk. Tanulságos és érdekfeszítő…
Népszerű idézetek
Mit kell tenni a flow-állapot elérésért, hogyan érhetjük el a személyiségünk komplexebbé fejlődését, és hogyan járulhatunk hozzá az evolúcióhoz?
Először is tanuljuk meg élvezni az életet. Valójában nem sok értelme van az életnek, ha nincs benne örömünk.
303. oldal
A függőség más megnyilvánulásaihoz hasonlóan először az autó is jó érzést kelt az emberben. Egy értékes masina a szabadság, az erő és a büszkeség érzetét nyújtja a tulajdonosának. A kocsi birtoklása azonban egyre több helyet követel magának a tudatunkban. Ahelyett, hogy használnánk, a kocsi használ minket. Aggódunk a hiteltörlesztések miatt, nyomasztanak a karbantartás gondjai, a biztosítás, a vandál kártevők, a balesetek és hasonlók, s egy idő után már nem vagyunk urai a tudatunknak.
Mindezek ellenére az autók tovább sokasodnak, mert az emberi agy gazdag tárháza a reklámnak. A 2000. év modelljét felváltja a 2001. év modellje, és ez így lesz az idők végezetéig, hasonlóan a muslicák nemzedékeinek szabályos és kitartó váltakozásához.
179-180. oldal
Olykor mi élősködünk a növényeken, máskor a növények élősködnek rajtunk. Ennek ékes példája a dohány. Amikor az Újvilág első felfedezői rájöttek, hogy a bennszülöttek dohányt szívnak, képtelenségnek tartották ezt a szokást; a dohányleveleket kuriózumként juttatták Európába. De nem telt sok időben, és az emberek őrült dohányzásba kezdtek Európában is. A Vatikán kénytelen volt rendeletileg betiltani, hogy a papok szivarozzanak a mise alatt, miközben felmutatják az áldozati ostyát.
164. oldal
Az önnön személyiségüket maximálisan fejlesztő emberek, azonosulva a világ nagyobb léptékű folyamataival, elkerülhetik az egyéni magányosság végzetét.
31. oldal
Számba véve a saját tárgyainkat, azzal áltatjuk magunkat, hogy valakik vagyunk. A régészek szerint a tízezer évvel korábban fémből készített első tárgyak – a réz pajzsok, a szertartáshoz használt bronz kardok, a súlyos nyakláncok – semmire sem voltak jók, csak arra, hogy felhívják tulajdonosukra a figyelmet, akik ezáltal az Énjüket többnek, nagyobbnak hitték.
178. oldal
Az evolúció második elve: Az organizmusoknak a fennmaradásukhoz és a szaporodásukhoz külső energiára van szükségük. Az evolúció első elve – miszerint a szikla mindig szikla marad, és a dal mindig dal – látszólag ellentmond a fizika legalapvetőbb törvényének, a termodinamika nevezetes második törvényének. Eszerint minden rendszer az idő múlásával egyszerűbb formákra bomlik le. A hegyvonulatok idővel sivatagi síkságokban terülnek szét, az égő bolygók megdermednek, a nagyszerű zsenik kiégnek. A rendszerek fennmaradásához többletenergiára van szükség. Energiát azonban nem lehet teremteni. Viszont könnyen eltűnik. Így az idő múlásával minden forma felbomlik és káoszba torkollik: Leonardo nagyszerű falfestménye az Utolsó vacsora amorf festékes foltokká halványul, a Parthenon elporlad, a csodálatos vallási eszmék és filozófiai szemléletek vulgáris nézetekké silányulnak. Az entrópia növekedése – vagyis a rend felbomlása és a mindent elsöprő véltetlenek győzedelme – eddigi ismereteink szerint a világegyetem egyik legbiztosabb tulajdonsága.
192. oldal - Az evolúció irányítása c. fejezet
Egy fontos különbség az ember és más organizmusok között az, hogy mi emberek nemcsak a testi mivoltunk integritását igyekszünk megőrizni, hanem az Énünket is. Ezért ha egy ember személyiségét az anyagi javak vagy a hatalom határozza meg, akkor az illető sokkal több energiát igényel, mint amennyire biológiailag szüksége van a fennmaradáshoz. Ha viszont valakinek az Énje emberséges és önzetlen célok körré szerveződik, kevesebb energiával is beéri, mint amennyit a biológiai léte megkövetelne.
194. oldal - Az evolúció irányítása c. fejezet
Érthetetlen, hogy az emberek miért töltenek annyi időt passzív pihenéssel, például tévénézéssel – jelenleg messze a legtöbb időt felemésztő szabadidős tevékenység –, amikor oly csekély örömet nyújt. A tévénézés a néző számára általában nem jelent semmilyen faladatot, és semmilyen képességet nem igényel.
252.oldal
A buddhizmus arra tanít, hogy minden ember élete során megtapasztalhatja a „tíz világ” valamelyikét, vagy akár többet is. E világok hierarchikus sorrendet képeznek oly módon, hogy az ösztönös, genetikailag programozott világok foglalnak helyet az építmény legalsó szintjein, és minél nagyobb szerepet kap a tudatosság, annál magasabb fokon található az adott világ. Aki egész életében az alsó hat világban marad, ahol az ösztönök és a vágyak uralkodnak, soha nem fejleszti ki magában a létezés komplexebb minőségét, s arra ítéltetik, hogy csak külső erők irányítsák a cselekedeteit. Csupán a „négy nemes világ” vezet el az emberi lét kiteljesedéséhez. Sorrendben ezek: a tanulás, a megvalósítást, a bodhiszattva (elhivatottság és önzetlenség), s végül a Buddha-lét (a tökéletes szabadság állapota, a végső igazság megismerése). A buddhizmusnak ez a hierarchikus felépítése azon a feltevésen alapul, hogy az emberi fejlődés eszményi irány egy magasabb fokú differenciáltság (az ösztönök és a vágyak fölötti uralkodás által a genetikai és a társadalmi meghatározottságtól való függetlenedés) és egy magasabb fokú integráltság (együttérzés, önzetlenség s végül a nehezen kialakított egyéniség alkalmazkodása a világmindenség harmóniájához).
203. oldal - Az evolúció irányítása c. fejezet - A szerző jegyzete, 382. oldal: a buddhizmusnak számos változata van, nem létezik egyetlen dogma, amit minden hívő egyformán vall. Az itt ismertetett változatot Ikeda (1988) művéből vettük.
Dollármilliókat fizetnek egy kosárlabda-játékosnak csupán azért, mert mindenkinél magasabbra ugrik.
Külső linkek
Nincsenek linkek.
