Zeneszerző ​portrék 8 csillagozás

Csáth Géza: Zeneszerző portrék Csáth Géza: Zeneszerző portrék Csáth Géza: Zeneszerző portrék Csáth Géza: Zeneszerző portrék

Csáth ​Gézáról kevesen tudják, hogy szépírói tevékenysége mellett zenekritikusi munkássága is igen jelentős, korának egyik „nagy műveltségű, finom tollú” kritikusa volt (Éjszakai esztétizálás, 711092; Ismeretlen házban. 2. köt., 772643), de említést érdemel zeneszerzői tevékenysége is (pl. Hamvazószerda című drámájához komponált zenét). Csáth zeneszerető és zeneértő családban nőtt fel, ő maga is zenésznek készült és csak a sikertelen Zeneakadémiai felvételi után döntött az orvosi pálya mellett. A muzsikához ezer szállal kötődő író, már gimnazista korában zenekritikákat, zenei tárgyú kisesszéket írt a Bácskai Hírlap számára. Fővárosi medikusként, pedig a Budapesti Napló, a Nyugat, a Huszadik Század, a Népszava, A Polgár, a Vasárnapi Újság és a Világ című periodikumok közölték zeneszerzőkről szóló írásait, kritikáit. A most megjelent, nyolc zeneszerző portrét (Bach; Beethoven; Haydn; Schumann; Wagner; Chopin; Grieg; Erkel Ferenc) tartalmazó kötet, először 1911-ben jelent meg, majd… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1911

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A modern könyvtár Athenaeum · Modern könyvtár Politzer

>!
26 oldal · ISBN: 9789633982754
>!
26 oldal · ISBN: 9786155531408
>!
70 oldal · ISBN: 9638555491

1 további kiadás


Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Johann Sebastian Bach · Ludwig van Beethoven · Frédéric Chopin · Edvard Grieg · Erkel Ferenc · Franz Joseph Haydn · Richard Wagner


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

sophie P>!
Csáth Géza: Zeneszerző portrék

Csáth Géza hírlapi sorozatot csinált a kor legnépszerűbb zeneszerzőiről, népszerű stílusban. Minden darab nagyon szubjektív szemszögből (úgy is mondhatnám, kicsit bulvárias hangsúlyokkal) mutat be egy-egy életutat, életművet. Csáth Géza maga is zongorázott, voltak kedvenc darabjai is, nyilván, ez külön érdekes.
Bevallom, ha ma valamely közismert irodalmi személyiség hasonló sorozatra adná a fejét, és mondjuk a Nők lapja (vagy a Népszabadság Hétvége) közölné hétről-hétre, én odalennék.

6 hozzászólás
ppeva P>!
Csáth Géza: Zeneszerző portrék

Nagyon érdekes volt elolvasni ezeket a szubjektív, sőt, kategorikus véleményeket sugárzó zeneszerző portrékat. Már az is mennyire sommás vélemény, hogy „A zeneszerzőket, művészetük fejlődésének természete szerint két csoportra osztanám.” Vagyis hogy vannak az abszolút muzsikusok (mint Mozart) és a programm-muzsikusok, akik az érzés, hangulat után mennek, és „a dolog mesterségbeli részét nehezen tanulják.” Mintha azt mondaná: vannak (igen kevesen) az isteni tehetségek, a többi meg csak iparos.
Sokat foglalkozik a zeneszerzők „fajával” is, igaz, akkor ez a fogalom még nem volt annyira lejáratva, mint később, mégis bökte a szemem a germán faj, szláv faj, lengyel faj, norvég faj, magyar faj kifejezés.
A válogatás természetesen szintén szubjektív: Bach, Beethoven, Haydn, Schumann, Wagner, Chopin, Grieg, Erkel Ferenc, illetve a bevezetésben, összehasonlításokban sokszor beszél Mozartról, az abszolút muzsikus-ról is.
Szerettem, hogy Csáth Géza maga is zenélt, volt személyes élménye is a zenéléséről, a zeneművekről. Minden szubjektivitása ellenére szívesen olvastam volna még tovább, további portréit.

Viktorius>!
Csáth Géza: Zeneszerző portrék

Érdekes és szórakoztató, még ha nem is értek vele egyet minden egyes pillanatban. Hatásvadász, nagyot mondó, csavarosan bánik az igazsággal. Ám láttunk már ilyet: ahogy Szerb Antalnál és A világirodalom történeténél, úgy itt is működik.

>!
Politzer, Budapest, 1911
52 oldal
dwistvan P>!
Csáth Géza: Zeneszerző portrék

Ezek a rövid méltatások adtak egy kis betekintést a kötetben felsorolt jelentős zeneszerzőkről, de talán a könyv rövidsége miatt csak vázlatosan tették azt. Jó volt olvasni, de az életrajzi regények mélységét ilyen rövid bemutatások nem tudják utolérni.

Papusz>!
Csáth Géza: Zeneszerző portrék

Rövidke, saját fejjel gondolkodó írások, amik, úgy éreztem, minden zeneszerzővel kapcsolatban megragadják a lényeget. Jó volt olvasni.

latinta P>!
Csáth Géza: Zeneszerző portrék

Szerettem olvasni. Rövid írások, szubjektív szemüvegen keresztül. De hiszen a zene is – mint minden művészet – nagyon szubjektív, akár az alkotó, akár a befogadó személyét nézzük.
Nem is tudtam, hogy Brenner József ennyire zeneértő közegben nőtt fel.


Népszerű idézetek

sophie P>!

Wagner egyik első példánya annak a modern művésznek, aki komolyan foglalkozik a művészet esztétikai kérdéseivel. Kiszámítja előre azokat a folyamatokat, amelyeket a művészetének a hallgatók leikeiben kelteni kell. Szóval, öntudatos a végletekig.

30. oldal - (Wagner)

Kapcsolódó szócikkek: Richard Wagner
ppeva P>!

A német muzsika fénykorát három nagy oszlopember jelzi. Az elsőnek Bach, a másodiknak Beethoven, a harmadiknak Wagner a neve. Azt a kétszáz esztendőt, melynek távolságát életük időtartama jelöli, az ő alkotásaik a német muzsika fénykorává avatják.

23. oldal, Wagner

11 hozzászólás
latinta P>!

Nem tudom, hol olvastam, hogy Haydn a muzsika Dickense. Ez a mondás pontosan rámutat Haydnra. De rámutat még egy körülményre. A humor nem gyerekeknek való csemege. Haydn muzsikájában egy régi korszak külsőségei és egy minden korra nézve azonos férfikedély szeretetreméltó tulajdonságai jelennek meg. Egy gyengéd, mély, fölényes kedély, ez a poézisének bázisa. Míg erre rá nem akadunk, addig a hangok nagyon is keveset jelentenek számunkra!
Ezért sohase csodálkozom, ha valaki nem szereti a klasszikus zenét. Egy olyan kiváló férfiú személyes ismeretsége, mint pl. Haydné, nem adatik ingyen.

34-35. oldal, Haydn

Kapcsolódó szócikkek: Franz Joseph Haydn
latinta P>!

Chopin, mint a legtisztább zenei líra képviselője, szinte egyedül áll a zeneirodalomban. Talán a költők közül Lenau s Leopardi hasonlítanak reá leginkább a kifejezés mélységében, a szenvedély beteges finomságaiban, világfájdalmas, törékeny érzéseikben.

54-55. oldal, Chopin

Kapcsolódó szócikkek: Frédéric Chopin
latinta P>!

A zeneszerzőket, művészetük fejlődésének természete szerint, két csoportra osztanám.
Az elsőbe tartoznak azok, akiket született zeneszerzőknek neveznek, az abszolút muzsikusok. Ők már szinte gyermekkorukban eljutnak a formák tökéletes megértéséhez. A második csoportba azokat sorolnám, akik inkább művészek, költők és egyetemes törekvésük: hogy kifejezzék magukat, csak egyik megnyilvánulásuk a zene. Ők a dolog mesterségbeli részét nehezen tanulják, aránylag lassan haladnak és nagy fáradsággal jutnak el oda, hogy urakká lesznek az anyag felett. Az első csoport legjellemzőbb képviselője Mozart, a másodiké Wagner.

5. oldal, A zeneszerző fejlődése I.

Kapcsolódó szócikkek: Richard Wagner · Wolfgang Amadeus Mozart · zene
sophie P>!

Hetvenöt éves korában hagyta itt a világot Bach János Sebestyén és immár majd százhatvan esztendeje, hogy meghalt. Nemzedékek tűntek és pusztultak azóta. A világ megidegesedett, elrontotta a gyomrát, kigyógyult, megöregedett és újjá készül születni, de Bach muzsikája ifjú, mintha ma irta volna. Ez az örökkévaló Muzsika. A Muzsika!

15. oldal - (J.S. Bach)

Kapcsolódó szócikkek: Johann Sebastian Bach
latinta P>!

Emlékezzünk csak, milyen nagyszerű és nyomasztó a Hunyadi László ouverture kezdete. Minden benne rejlik ezekben a frázisokban. A kürt panaszos hangja, az ismert rövid, érdekes és tragikus motívummal. Utána a vonósok sejtelmes, csendes pizzicatoi, amelyek mintegy felelnek a kérdésre, és tudtunkra adják, hogy gyász, halál és vérpad lesz a »cselszövény« vége, és semmi jó. a mai tüzünkkel és a mai fantáziánkkal azt kívánnók, hogy ebből az egy gondolatból fejlesszen ki a zeneszerző egy hosszú drámai előjátékot és mindazt, ami ezek után következik, hagyja el. Erkel azonban nem mert merni, bár volt fantáziája, tehát: joga is a meréshez. Kikerítette szépen hát az ouverture-t színesen, melléktémával, zárótémával, közben elhelyezte a »Meghalt a cselszövő« kezdetű dalt ékesen hangszerelve, hogy a sok sötét, komor melódia közé a változatosság okáért egy világos, örömteli hangulatot iktasson. Maga az ouverture, mondom, így is szép. sok nagy és szilárd hangcsoport, biztos kézzel felrakva, hangzásban kitűnő és erőteljes. (Az akkori hangszerelési tudomány szerint: nagyon színes és ötletes volt ez az instrumentáció.) A zene intellectueljei azonban az orrukat fintorgatják erre a muzsikára. Van valami igazság abban az állításban, amit egy úr hangoztatott, hogy katonakarmesterek és zenekari őrmesterek hangszerelnek így. Igen, de ennek nem Erkel az oka, mert hiszen azt meg nem tilthatta, hogy utánozzák műfogásait.

64-65. oldal, Erkel

latinta P>!

Nemrégiben halt meg Grieg. Az újságok néhány hét múlva írták, hogy már a síremlékét is építik: egy tengerre nyúló nagy sziklára – a szárazföld felől hozzáférhetetlenül –, hogy a szél és tenger csodás muzsikája mellett alhassa örök álmát a nagy muzsikus. A tenger szédületes távolságai, a szélnek szabad vágtatása és szomorú mélabútól terhes nótázása mintha a skandinávok művészetében mindenütt érezhető lenne!

57. oldal, Grieg

Kapcsolódó szócikkek: Edvard Grieg
latinta P>!

Ha Peer Gyntnek, a kalandor hajósnak visszatérését beszéli el – át kell éreznünk a vihar borzalmait, az élet csalódásainak tragikus fájdalmait. Ha Aasenak, a Peer Gynt agg anyjának halálát siratja, benn találjuk magunkat egy kis szobában, ahol pislog a mécsvilág, ahol a haldokló tébolyodott fia egy padon ül és gyermek módjára játszik. A falon komor árnyékok omlanak el halkan. Óriási macskák, hollók árnyai – a mesékből talán, amelyeket Aaes valaha régen elmondott a fiának. Titokzatos, idegen világ ez, amelyet Ibsenből meg se értenénk, ha Grieg muzsikájával a szívünkbe és az idegrendszerünkbe nem férkőzött volna.

60. oldal, Grieg

Kapcsolódó szócikkek: Edvard Grieg
sophie P>!

Nem tudom, hol olvastam, hogy Haydn a muzsika Dickense.

18. oldal - (Haydn)


Hasonló könyvek címkék alapján

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 3.
Bősze Ádám: Nagy zenészek, nagy szerelmek
Taxner-Tóth Ernő: A Brontë nővérek világa
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora
Burger Barna: Fej vagy írás
Szabolcsi Bence: Beethoven
Passuth László: Édenkert az óceánban
Benedek Elek: Nagy magyarok élete
Szabó Ede: Krúdy Gyula
Gál Zsuzsa: Schubert