Bejártam ​Tolnát-Baranyát 3 csillagozás

Tolna, mai a XVI. században egybekapcsolódott Baranya nevével. A népi játékos ritmikus szólás toronyát-boronyát emleget, de mögötte egészen más rejtőzik; a „Tolnát-Baranyát bejárni” mondás rövidült meg így, s azt jelentette, hogy aki bejárta ezt a vidéket, csak okos ember lehet, miután a Mohács utáni időkben itt voltak a török által megszállt országrész legjelesebb iskolái.

24

A Szekszárdi Megyeháza udvarán
Szekszárd legfőbb művészettörténeti nevezetessége a régi megyeháza, egyik legszebb középületünk.

169

Mindig itt volt a város központja, római emlékek is kerültek elő bőven, középkori váráról pedig ezt írja Evlia Cselebi, hogy nyolc tornya volt, s keskeny árok vette körül. A török után több mint száz esztendő múlt el, amíg a dombon, a lerombolt középkori apátsági templom helyén szerény vármegyeháza épült, ami 1794 és 1820 között állt. Erről az épületről nincs képünk.

170

Csakhogy az 1218-ból, a legkorábbról fennmaradt oklevélben a név nem utal ilyen összetételre, Sacsard a város neve, majd Saxard, Zuchard, Sceugzard is előfordul ugyanebben az évszázadban. A nyelvész Vadas Ferenc éppen ezért természetföldrajzi eredeztetésre gondol, mondván, a szeg jelentése szöglet, kiszögellés, a szár a folyó színe, vagyis sárga, s így érvel: „ A monostor alatt a Sár, északi oldalán a sárba torkolló s a lősztől ugyancsak sár-ga, szár színű patak folydogált és folyik ma is. A templom ezek szegébe, szegletébe épült. A folyócska mai neve Séd.”

172

1696-ban, Szekszárdot 12 családfő és 11 fiúgyerek jelentette, akik összesen húsz hold földet tudtak megművelni!

173

Petőfit régen vonzotta a színészet, két évvel előbb statisztált is Pesten a Nemzeti Színházban, de ez, mint később az Úti jegyzetekben írta, abból állt, hogy a színpadra hordta a széket, pamlagot, „ s a színészek parancsára kocsmába szaladtam serért, borért, tormás kolbászért”.

161

Könyvtárnyi irodalom foglalkozik Petőfivel, életének e rövid szakaszáról azonban kevés a hiteles adat.

162