Mrs. ​Kennedy és Én 86% 51 csillagozás

Érdekes történeteket olvashattam JBK-ról, és az elnökről is, betekintést nyerhettem az életükbe. Viszonylag keveset tudtam a Kennedykről, és ez a könyv segített a megismerésükben. És ami még érdekesebb volt, az a titkosszolgálat munkájának leírása, amiről tényleg semmit nem tudtam. De… És ez egy nagy DE. Romanticizálta az író Mrs. Kennedyt és az egész családját. Ilyen aranyos, olyan jófej, bájos, szép, okos stb. stb. Utánaolvasva a személyiségének és a házasságának/házasságainak, azt gondolom, hogy vajmi kevés igaz a könyv által leírt személyiségből. Egy szerelmes férfi idealizált képe szíve hölgyéről. Ezzel nincs is semmi baj, örülnék, ha egyszer valaki így írna rólam haha, de semmiképpen sem tartom hitelesnek. Főleg a párbeszédeket: „Ó, Hill ügynök…”. Nagyon mű, csöpögős, és teljesen hiteltelen. Ha csak egyetlenegy olyan dolgot felsorolt volna, ami nem volt tökéletes ezen a nőn, vagy az elnökön, akkor már sokkal életszagúbb lenne az egész történet.

Csodálatos!
Az egész könyvön érezhető az a csodálat, tisztelet, amit a testőr, Clint Hill érzett a First Lady iránt.
Minden tettével, mozzanatával azon munkálkodott, hogy Jackie megpróbálhassa olyan átlagosan, hétköznapi módon élni az életét, amennyire ez ebben a pozícióban csak lehetséges.
Jó volt elidőzni a családdal, tetszett, ahogyan Jackie irányította, szervezte a kis család életét, ahogyan kitartott az elvei mellett.
Legfájóbb része a könyvnek a kis Patrick halála, és az elnök meggyilkolása, valamint az az utáni időszak volt. Csodáltam Jackie-t, mert azon a szörnyű napon, amikor az elnök mellette halt meg, mennyire fegyelmezett tudott maradni.
Kiderül a könyvből, hogy a csillogás mögött, amit mi látunk, emberi életek és küzdelmek vannak, hogy ugyanúgy bánkódnak, szenvednek, szeretnek, mint bármelyik hétköznapi ember.
Fantasztikus nő volt!

Clint Hill Mrs. Kennedy testőre volt 4 éves keresztül, így követte végig ebben az időszakban a first lady életének szinte minden pillanatát. Mrs. Kennedy nagyon szerencsés volt, mert az ügynök rajongott érte és igyekezett mindenben megkönnyíteni az életét. Ugyanakkor a könyvet olvasva úgy éreztem, hogy ez a bálványozás befolyásolta a történet hitelességét vagy inkább teljességét, a kedvezőtlen részek kimaradhattak. Sehol egy veszekedés, egy kiborulás és az sem derül ki, hogy az első görögországi látogatáskor miért volt az elnöknek egy különös kérése. spoiler Csak sejtetve van benne, hogy az elnök helikopterét nem használhatták volna a családtagjai magáncélra, de mégis megtették, amíg nem tartottak a negatív sajtóvisszhangtól.
Megismerhetjük belőle a Kennedy család életét és a titkosszolgálat működését is, így közel hozza az olvasóhoz a történelmet. Nem teljes részletességgel, de képet ad arról, hogy az intézmények működésének vagy egy nagyszabású eseménynek, utazásnak a megszervezése mennyi munkát és összehangolást igényel. Időnként megjelennek az anyagi vonatkozások, leginkább ahogy az ügynökök próbálnak kijönni napidíjukból. Mivel a dollár vásárlóereje azóta sokat változott, így nem tudtam felmérni, hogy ez valóban szerény volt vagy csak nehezen találtak hosszabb időre megfizethető szállást.
Helyenként kicsit sok volt az ide-oda utazásokból és a meglátogatott csodálatos helyekből, leült a történet, a végét azonban nagyon vártam, hogy mit tudunk meg a merényletről és az utána következő időszakról.
Aki kíváncsi az igazán gazdagok életére, annak is érdemes elolvasnia. Olyanokról, akiknek bármit csak kívánniuk kell, a költségekre és a vele járó munkára egyáltalán nem gondolva, akik az időt sportolással és a világban utazgatással töltik el, miközben a pici (néhány hónapos) gyerekeikre mások vigyáznak. Igazán sajnáltam Clintet is, aki a sok utazás miatt alig látta a saját családját.
Nem sajnálom tőlük, mert én nem vágyom erre, csak nem értem, hogy emberek, akik ekkora gazdaság fölött rendelkeznek, miért nem tesznek többet az éhezés és a szegénység ellen. Az, hogy meghívnak pár száz iskolást egy eseményre a Fehér Házba, az nagyon kevés a sok külföldi úthoz és szórakozáshoz képest. Remélem, ha egyszer sok pénzem lesz, nem fogom elfelejteni a mostani terveimet!

Szívbemarkoló és megindító történet, s mondom ezt úgy, hogy komolyabban sosem érdekelt vagy foglalkoztatott a történelemnek eme kicsi szeglete. Tulajdonképpen csak azért szerettem volna elolvasni a könyvet, mert úgy gondoltam, hogy ha a Könyvmolyképző is kiadja, akkor emészthető és élvezhető lesz, és nem csak a száraz tényeket közli a könyv. Valóban így is volt, a szerzőpáros remek munkát végzett.

Bővebben: http://teklakonyvei.blogspot.hu/2015/07/clint-hill-lisa…

Az olvasás idejéből úgy látszik, hogy nagyon sokáig tartott amíg a végére értem, de az az igazság, hogy nem olvastam egyfolytában, összesen 7 nap volt amíg olvastam :)

A Kennedy család nálam valahogy egy kedvenc téma lett, rengeteg könyvet olvastam, ami velük kapcsolatos, filmeket néztem és úgy érzem sosem elég. Amikor megláttam ezt a könyvet, biztos voltam benne, hogy ez kell nekem.
Nem kellett csalódnom.
Az eleje nagyon izgalmas volt, Mrs. Kennedy életébe betekintést nyerni, nem mindennapi érzés. Megismerni a személyiségét, a kedvenc tevékenységeit, félelmeit, gondolatait. Közben olvashatunk rengeteget a titkosszolgálat működésről, Clint Hill érzéseiről, hogy hogyan élt Mrs. Kennedy mellett. Mik voltak a nehézségek, mikkel kellett megküzdenie, hogy védhesse az elnök feleségét.
A közepe egy kicsit leült. Az utazások érdekesek voltak, de néhol túlontúl lapos lett olvasni azt, hogy ide utaztunk, oda utaztunk. Jó volt, de egy kicsit sok is.
A vége pedig szintén újra izgalmas lett, érdekes volt a testőr szemével látni az utolsó napokat. Látni azt, amit ő látott, átélni azt, amit ő átélt.

Negatívumként viszont muszáj megemlíteni, hogy se Mrs. Kennedy-ről sem Mr. Kennedy-ről nem kaptunk egy ici-pici negatívumot se. Egyet se. Egy szót se. Teljesen idealizálva lett az egész család. A tökéletes, a szép, az okos, a csodálatos, a bátor, a hős. Közben pedig tudjuk, hogy se az elnök, se az elnök felesége nem élt annyira tökéletes életet, mint ahogy a könyvben le lett írva.
Viszont azt hiszem, mint testőr, neki nincs joga kiteregetni a szennyest. Pedig mint testőr, száz százalék, hogy többet tud, többet látott, mint amit mi kaptunk. De nyilván nem írhatja le a csúnya részleteket, ezzel nem rombolhatja le a körülöttük felépített álom és csoda világot.

Két dolog még, ami engem kifejezetten zavart, de ezt is azzal lehet megmagyarázni, hogy nem mondhatja ki az igazságot.
Az egyik az, hogy miért rúgták ki a titkosszolgálat vezetőjét (nem emlékszem pontosan a posztjára, de valami ilyesmi volt) ? Erre nem kaptunk választ, de sejteni lehetett, hogy Hill tudja.
A másik pedig amikor Kennedy azt mondja Hill-nek, hogy spoiler. És aztán erre sincs magyarázat.
És még egy utolsó. Ez az „Ó, Hill ügynök”. Lehet ez csak fordítás miatt jön ki, de a 10. után borzasztóan idegesítő volt. Nem hiszem el, hogy Mrs. Kennedy így szólította volna, minden egyes alkalommal, hogy „Ó”.

Nem tudott lekötni, de olyanoknak, akik nem tudnak aludni, felírnám gyógyszernek, mert én 10 oldal után mindig bealudtam, bárhol és bármikor olvastam. Nagyon bulvár, nagyon amerikai, és én ezeket nem szeretem. Miközben a testőr áradozott, hogy jaj mennyire fontos mrs. Kennedy magán szférája, én folyamatosan a testőr családját sajnáltam, akiknek 99 %-ban nélkülözniük kellett a férjet, apát, ráadásul valószínű ha velük volt, akkor is csak Jackie-ről áradozott folyamatosan. A testőrség nem családos embernek való munka, de egy egyedül álló embernek érdekes és izgalmas feladat, sok utazással, adott esetben kellemes helyszínekkel.

Véletlenül fedeztem fel a könyvtárban ezt a könyvet, és nagyon megörültem. Nem sokat tudok a Kennedy családról, de érdekel a sorsuk, hogyan éltek, dolgoztak, szerettek, fordultak életek tragédiába.
A könyv elsősorban Jackie Kennedyről szól, akit testőre megvilágításában ismerhetünk meg. 2-300 oldal utazgatás és állami ceremóniák leírása után kezdett egy kicsit egysíkúvá válni, de a végén az elnöki gyilkosság leírása felkavaróan zárta le a történetet.
Az olvasás alatt végig kéznél volt az internet, és nagyon szívesen böngésztem korabeli videókat, képeket, hogy még teljesebbé tegye a leírtakat.
Kíváncsi maradtam…, szeretnék még olvasni a témában.

Nem sokat tudtam a Kennedy család életéről, ezért örültem, amikor az egyik kihívásra ezt a könyvet sorsolták nekem.
Nos nagy nehezen átrágtam magam rajta, de nem tudom, hogy mennyivel tudok most többet.
Clint ügynök kamaszos rajongással ír Mrs Kennedyről és épp ezért teljesen hiteltelen. Túl tökéletes, túl imádnivaló, túl idealizált.
Ráadásul közel 300 oldalon keresztül az ide-oda utazgatások baromi unalmassá váltak. Végig Clint családját (feleség+2 gyerek) sajnáltam, akik ez alatt a négy év alatt szinte egyáltalán nem voltak részei az életének…

Igazán lebilincselő igaz történet. Nem is gondoltam volna, hogy egy titkosügynöknek milyen is az élete, ha egész nap szolgálatban van.
Megismerhettük – tényleg testközelből, milyen is volt az elnők feleségének hétköznapjai abban a 4 évben, míg a Fehér Ház lakója volt.
Szinte nincs is magánélete egy ügynöknek, bár Hill azért néha említi a feleségét és a fiait is.
Mrs. Kennedy érdekes személyiség volt. Nem lopta be magát a szívembe.
Sok olyan tette és ötlete volt, ami szerintem nem való egy elnök feleségének, mindig a saját igényeit helyezi előtérbe. Sokat volt külön a férjétől, nem szerette a nyilvánosságot, a társasági eseményeket, ami ezen a szinten számomra elképzelhetetlen dolog.

Még sosem olvastam valaha élt élő személynek az élettörténetét de ez a könyv tetszett. Nem volt olyan gördülékeny mint a regények melyekhez hozzászoktam.
Clint a kezdeti ellenszenvből, hogy neki csak a first lady-t kell védenie a mély tisztelet irányába mozdul el.
Jackie-ben egy céltudatos, jó szervezőképességgel megáldott nőt ismertem meg.
Érdekes volt betekintést nyerni egy elnök életébe, hogy mennyi önfeláldozás van egy ilyen ciklusban.