Láthatatlan ​szörnyek 218 csillagozás

Chuck Palahniuk: Láthatatlan szörnyek

A ​Láthatatlan szörnyeket, Chuck Palahniuk sorrendben harmadik regényét egyik kritikusa találóan a Harcosok klubja női változatának nevezte. És valóban, a szerző mintha a Szex és New York csillogó világát vegyítené Bret Easton Ellis véres horrormeséivel. Egy eszelős történetet olvashatunk a divat és a modellek csillogó, de üres világáról, szerelmes betegekről és a beteges szerelemről, valamint a mindent elsöprő gyűlöletről.

Shannon McFarland karrierjét derékba töri egy szörnyű „baleset”: egy szép napon éppen hazafelé hajt, amikor valaki rálő az autójára. A lövés következtében Shannon elveszíti az alsó állkapcsát, a munkáját és a vőlegényét. Szörnyeteg lesz, akire senki nem mer ránézni. A külvilág többé nem vesz róla tudomást: láthatatlanná válik. A kórházban, a beszédterapeuta rendelőjében megismerkedik Brandy Alexanderrel, aki az utolsó műtétjére vár, hogy végre-valahára igazi nővé válhasson. Brandy, a királynők királynője valójában férfi, de talán ő az egyetlen, aki… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1999

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Chuck Palahniuk művei Cartaphilus

>!
Cartaphilus, Budapest, 2009
254 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632661056 · Fordította: Totth Benedek

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Brandy Alexander

Helyszínek népszerűség szerint

Seattle


Kedvencelte 60

Most olvassa 10

Várólistára tette 149

Kívánságlistára tette 145

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

vicomte P>!
Chuck Palahniuk: Láthatatlan szörnyek

Most sokktól elkerekedett szemű gyanakvással!
Vaku.
Most az undor igézetétől elszoruló torokkal!
Vaku.
Most megvető szánakozással!
Vaku.
Most őszinte, együttérző sajnálattal!
Vaku.

Ugorjunk oda, hogy a könyv végére az első fejezet hatásvadász, színpadiasan morbid nyitóképe új, és mélyebb értelmet nyer, mellyel utólag belesimul a történetbe.
Úgyhogy ne parázz!
Nem pusztán polgárpukkasztás miatt olyan az első harminc oldal, amilyen.
Ugorjunk oda, hogy ez a könyv az üresség rettenetéről szól, de nem abban az értelemben, ahogy a kínosan lilaködös fülszöveg alapján gondolná az ember.
Nem azt a csontig koptatott tézist bizonygatja, hogy a modellek és divatmagazinok világa csillogó és üres, hanem azt, hogy milyen rettenetes ürességet akarnak azok megtölteni, akik ebbe menekülnek.
Ugorjunk oda, hogy Palahniuknak nem a fogyasztói társadalomról van lesújtó véleménye, hanem az emberekről.
Az emberekről, akik elvesztették az önazonosságukat, ezért bármire hajlandóak, annak reményében, hogy ezt pótolni tudják. Az emberekről, akikben a rettenetes, tomboló hiány magába szív és elpusztít mindent és mindenkit, aki és ami a közelükbe kerül.
Elsősorban saját magukat.

6 hozzászólás
Chöpp >!
Chuck Palahniuk: Láthatatlan szörnyek

Még most sem tudom, hogy elolvastam. De már azért jobban tudom, mint mikor elkezdtem. És sokkal jobban, mint mikor le akartam tenni.
Borzasztóan agresszív voltam kb. a 2/3-áig, aztán lecsendesedtem. Nagyon örülök, hogy a végére majdnem tökéletesen elégedetten lehettem túl ezen a jó kis rázós történeten. Őszintén, mindig attól tartottam, mivel „lep meg” legközelebb Palahniuk, amit felnyomok a gyomromból az agyamba (és return – attól függően, mennyire emészthető itt és elfogadható ott).

Lancaster>!
Chuck Palahniuk: Láthatatlan szörnyek

„Vágd fel a tested. Aztán varrd össze magad!”

Egy barátom javaslatára vettem a kezembe ezt a könyvet, gondoltam, adok Palahniuknak még egy esélyt. Ez alkalommal sikerült meglepnie, megdöbbentenie, megsokkolóznia legalább három kíméletlen hullámban.

Az elragadóan metaforikus cím nem is annyira metafora, inkább féligazság. Ebben a történetben ugyanis valósak a szörnyek: az emberek látják ezeket a megcsonkított testeket, elborzadnak, fanyalognak rájuk. És mit csinálnának akkor, ha a megcsonkított lelkek is ott parádéznának előttük? Ez már egy izgalmasabb kérdés, de Palahniuk gyakorlatilag meg is válaszolja őket: a hősei nem egyszerűen önpusztítóak, veszélyesek, renitensek, hanem esetenként egyenesen apokaliptikusak.

Nem egy tipikus estimese, nem is egyszerűen felkavaró, inkább olyan, mintha egy kis kalapáccsal próbálná átformálni a gondolataidat úgy, hogy közben szétveri a halántékodat. Pedig az egész hasonlít egy kerouaci utazásra, csak itt az a buli, ha az öreglányok gyógyszerkészletét rámoljuk ki, hogy aztán azzal próbáljuk meg kivégezni a kreált ősellenségeket.

Most megyek, keresek pár bárányfelhős képet a guglin.

Morpheus>!
Chuck Palahniuk: Láthatatlan szörnyek

FELNŐTT TARTALOM!
Miután elolvastam (szilveszter), ordítani akartam és széttörni az asztalt, és verni a falat. Persze nem tettem. (miért is persze?)
Undort keltett bennem ez a könyv, mert pont olyan, mint ez a világ. Elém rakta, mint százéves nemibeteg prosti a micsodáját. Elkeseredtem. Mert olyanokat ír, ami igaz, csak nem akarjuk tudomásul venni:
Ez a világ egy csapda, és minden, ami kiútnak látszik, csak egy újabb csapda bejárata.
Aztán rájöttem, hogy ez az ÉLET. Nem a boldogság, nem a pénz, nem a dicsőség, nem a hatalom, nem a bulizás, nem a tulajdonlás, nem az utazás… Hanem hogy megkeressük a csapdából kivezető utat, menjünk bele az újabb csapdába, keressük meg ott is a kivezető utat… és így tovább. És SOHA nincs / nem lesz vége. Soha. Az út a lényeg, nem a cél… Ezt tudni véljük régóta, halljuk innen-onnan. Ejj, de amíg rá nem érez az ember, addig üres duma. Szóval kívánom mindenkinek, hogy érezzen rá, ez a könyv is alkalmas lehet az elősegítésére.

Kkatja P>!
Chuck Palahniuk: Láthatatlan szörnyek

Nincs remény és nincs megszabadulás, bármit csinálsz, pórul jársz, de ha nem tudsz mit kezdeni az életeddel unalmadban, Palahniuk megmutatja mit csinálj! Tutibiztos recepteket szór és bombáz, mit kezd és mihez ne kezdj a valós és elképzelt nyomorúságoddal, ha gyönyörű/nyomorék vagy, de mindenki csak kihasznál és te is viszont, miközben ugrál térben és időben, lassan, de biztosan összeáll a kép és a végére már csak pislogsz nagyokat és nyerítesz a mester összetett és brutális világán, amiben senki sem az, akinek látszik, mégis mindenki a helyén van. Végig a Félelem és reszketés és a Kill Bill képei, hangulatai kavarogtak lelki szemeim előtt, és nagy örömmel látom, hogy filmben is jön 2014-ben, hátha felébreszt pár így élő emberkét! Tényleg erős gyomor kell hozzá, de én imádtam, minden morbid őrülete ellenére… vagy tán épp azért! :)
Most kötelező olvasmány modelleknek (is).
Vaku.
Bocsi, anyu. Bocsi, Isten.

1 hozzászólás
Ny_Helga>!
Chuck Palahniuk: Láthatatlan szörnyek

Új kedvencet avattam…:) Első olvasásom volt az írótól de engem megvett kilóra..Velem lehet a gond mert nem találtam undorítónak egy részét se:D Igazán lenyűgöző könyv ami pofán csap magával a nagybetűs groteszk Életnek nevezett dologgal…Nem köntörfalaz, szépíti meg a valóságot, a maga nyers reális mások szerint undorító őszinteségével vesz le a lábáról. Megint egy olyan könyv amit szívesen kezébe nyomnék nem egy embernek…
Ajánlom!

LuPuS_007>!
Chuck Palahniuk: Láthatatlan szörnyek

Mosolyogj!
Vaku.
Most érzelem dúsan!
Vaku.
Most…
Vaku.
Nem egyszerű történet.. Az ugrálásokkal csak még mélyebben érezzük át a történet minden fájdalmat, mocskát. Már a cím is sugallja a morbiditást. Elbújva az igazi szörnyek maguk, az emberek és az őket körülvevő megbélyegzés/beskatulyázásból adódó önön megtépázott lelkük.

Végére jön a teljes megvilágosodás.
Vaku.


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Igazából saját magamat utálom a legjobban, és ebből kifolyólag gyakorlatilag mindenkit szívből utálok.

228. oldal

Kapcsolódó szócikkek: önutálat
3 hozzászólás
Chöpp >!

Vannak emberek, akikre kár pazarolni a jövőt.

85. oldal

Ezra>!

– A legjobb, ha nem harcolsz ellene, csak mész előre. Ne próbálj mindig mindent rendbe hozni. Minél inkább menekülsz valami elől, annál nehezebben tudsz megszabadulni tőle. Ha harcolsz valami ellen, csak erősebbé teszed.

189

volna>!

Hát nem érted? Mert arra neveltek, hogy rendes életet éljünk. Hogy ne kövessünk el hibákat. – Így folytatja: – Szerintem minél súlyosabbnak tűnik a hiba, amit elkövetsz, annál nagyobb az esélyed arra, hogy kitörj és igazi életet élj.

221. oldal (Huszonhatodik fejezet)

Chöpp >!

A kvízműsorok azt a célt szolgálják, hogy jól érezzük magunkat, amiért nem felejtettük el mindazt a véletlenszerűen kiválasztott és fölösleges tudást, amit az iskolában meg kellett szereznünk.

87. oldal

Zonyika P>!

A fickó üvölt: Most kéjesen, baby!
Vaku.
Most gúnyosan!
Vaku.
Most szenvtelen egzisztencialista közönnyel!
Vaku.
Most megküzdési mechanizmusként alkalmazott féktelen intellektualizmussal!
Vaku.

9. oldal

egy_ember>!

A Seattle Center környékén egyetlen autó sem parkol, az emberek otthon tévéznek, vagy ők maguk a tévéműsor, már amennyiben hiszel Istenben.

Kapcsolódó szócikkek: Isten · Seattle
Chöpp >!

– Mikor vált a korlátlan lehetőségek jövője fenyegető veszedelemmé?

87. oldal

Chöpp >!

Egyfolytában azt hajtogatjuk magunknak, hogy szeretjük az illetőt, akivel együtt vagyunk, de közben csak használjuk.
Ez csupán a szerelem illúziója.

167. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap
Taylor Jenkins Reid: Evelyn Hugo hét férje
Douglas Stuart: Shuggie Bain
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Taylor Jenkins Reid: Evelyn hét férje
Kim Leine: Kalak
Julie Otsuka: Buddha a padláson
Jodi Picoult – Jennifer Finney Boylan: Bódító méz
Maggie Shipstead: A nagy kör