Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Rideg évek (Halálosztó 2029 1.) 21 csillagozás
Az Ítélet Napját követően Európában tombol a háború. A túlélők csak az életben maradással foglalkoznak, azzal senki nem törődik, kik vívják a háborút. Életben maradni, bármi áron, csak ez számít.
Jacques Mordeaux csupán tizenhét éves, de már tapasztalt túlélőnek számít. Otthonát azonban csak akkor védheti meg, ha akár ölni is hajlandó. S az ilyen kaotikus időkben nincs helye könyörületnek. Amikor azonban összetalálkozik egy idegen leánnyal, rá kell döbbennied, hogy élete fordulóponthoz érkezett. Joshua olyan gondolatokat ültet el a fejében, melyek megkérdőjelezik mindazt, amire addig alapozta életét… A leány egy ellenálló mozgalomról álmodik, amely képes visszafordítani a visszafordíthatatlannak tűnő folyamatot, és felvenni a harcot a kiborgokal, akikről senki nem tudja, vajon áll mögöttük valaki, vagy csupán az evolúció egy újabb teremtményéről van szó, aki arra készül, hogy átvegye az emberiség helyét.
Egy háborúban, ahol egyértelműen a kiborgok mellett szól minden,… (tovább)
Kedvencelte 1
Most olvassa 2
Várólistára tette 9
Kívánságlistára tette 9
Kiemelt értékelések
Mindössze nyolc évvel járunk az Ítélet Napja után. Még nincs Ellenállás, sőt összetartás sincs az emberek között, képesek egy darab konzervért megölni a másikat. A gépeket mindenki legyőzhetetlennek hiszi, az információ csupán szájról-szájra terjed ezért azt sem tudja senki, ki irányítja azokat, irányítja-e egyáltalán valaki vagy valami. Vagyis még azzal sincsenek tisztában ki vagy mi az ellenség.
A helyszín ezúttal az öreg kontines, azon belül is Európa egykori ékköve, Párizs. Itt él Jacques Mordeaux, aki megboldogult nagyapja – Chaverier nagyapó – bölcsességeivel felszerelkezve pórálja túlélni a mindennapok viszontagságait, míg egyik beszerzőútja után össze nem találkozik egy idegennel, aki gyökerestől felforgatja az életét…
Érdekes, újszerű és meglepően jó élmény volt olvasni a háborút megelőző időszakról, hiszen itt még szó sincs háborúról, az emberek csak magukkal törődnek, a kiborgok pedig egyedurai a nukleáris tél sújtotta világnak.
Bihon Tibor érezhetően otthonosan mozog a T/H-univerzumban, nem véletlenül ő az egyik alapköve a sorozatnak. Ez a regénye pedig ékes bizonyítéka annak, miszerint nem kell feltétlenül egy John Connor ahhoz, hogy az embereknek felnyíljon a szemük; elég egy szóbeszéd, elég egy fura figura aki saját eszétől, kedvtelésből kiborgokra vadászik, elég az elhatározás, az akarás, hogy néhányan megváltoztassák a megváltoztathatatlannak hitt végzetet.
Az csak hab a tortán, hogy nem a megszokott mederben folydogál a történet, Tibor ki merte szélesíteni azt a medret bemutatva, hogy nem csak L.A.-ből és az USA-ból áll a világ.
Akár tökéletes is lehetne, de számomra nagyon irritáló volt a folyamatos „leányozás”. Valahogy nem illik ebbe a szövegkörnyezetbe a leány szó, olyannyira, hogy nem is tudok szemet hunyni felette. Vannak más bajok is a szöveggel, de azok a már megszokottnak nevezhető elgépelések, ilyesmik. De ezt a szót nagyon nem akarta bevenni a szervezetem, ráadásul elég sűrűn előfordul. Igaz, hogy ez egy személyes probléma, de személyes az értékelés is. :)
A könyv ennek ellenére nagyon jó!
M.j.: Mivel nem megjelenési sorrendben olvasom a köteteket, hanem összevissza (leszámítva az egybefüggő minisorozatokat), ezért lábjegyzetként ide biggyesztem, hogy igazi felüdülés volt az Ártatlan vér után ezt a regényt kézbe venni! :)
A Terminator és Halálosztó regények nagy része már a javában duló háborúban játszódik, ez az üde kivételt jelentő trilógia első kötete. A helyszín sem a megszokott Los Angeles (vagy USA), hanem a földrajzilag hozzánk közelebb fekvő Párizs, ahol még nem létezik semmiféle ellenállás.
Érdekes volt olvasni az első lépésekről ill. a korai géptípusokról.
Ahhoz képest, hogy az írónak láthatóan fingja sincs a sci-fi alapfogalmairól (lásd: minden gép kiborg, de ez csak a T-sorozat beszivárgóira igaz), egy nagyon jó kis történetet hozott össze. Kellőképpen izgalmas, leköti az olvasót, a főszereplők szimpatikusak, lehet értük izgulni. Megtudhatjuk, hogy a gépeken kívül a megmaradt embereknek még egymással is meg kell küzdeniük. Összességében jó könyv, de remélem, hogy a folytatások még jobban sikerültek.
Népszerű idézetek
Mordeaux büszke volt magára, hogy a háború borzalmai ellenére sikerült megőriznie emberi méltóságát. Chaverier nagyapó esténként sokat mesélt a háború előtti időszakról, igyekezett elfeledtetni unokájával a borzalmakat, és megtanítani a helyes életfelfogásra. Mindig úgy tartotta, hogy felesleges másoktól elvenni bármit is, hiszen a rommá lett Párizsban mindent megtalálhatnak, amire szükségük lehet, felesleges és bűnös cselekedet ölni érte.
71. oldal, 9. Kereszttűzben
Az Ítélet Napja előtt tizenhét éves korában Mordeaux alighanem a nyár utolsó napjait élvezte volna egy csinos leány társaságában, és élete javarészét a szórakozás töltötte volna ki. A háború azonban kitört, és ő még csak nem is álmodhatott ilyesmiről. Minden megváltozott. Most tizenhét évesen a túlélés volt a napi programja.
7. oldal, 1. Patkányok a jágcsapok között
A sorozat következő kötete
Halálosztó 2029 sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- J. Goldenlane: Csillagok szikrái 96% ·
Összehasonlítás - On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál 95% ·
Összehasonlítás - Raana Raas: Hazatérők 95% ·
Összehasonlítás - Raana Raas: Ellenállók 96% ·
Összehasonlítás - Fonyódi Tibor: Katedrális 97% ·
Összehasonlítás - Zsoldos Péter: Távoli tűz 93% ·
Összehasonlítás - R. J. Hendon: Gyomláló 94% ·
Összehasonlítás - Tolnai Viktor: A Kraken visszatér 99% ·
Összehasonlítás - Markovics Botond: Felfalt kozmosz 92% ·
Összehasonlítás - Robin O'Wrightly: Tonio & Leona ·
Összehasonlítás