Gyertya ​az ablakban 81% 53 csillagozás

– Emlékszel, megtanítottalak, hogy a vakság csak annyira korlátoz minket, amennyire hagyjuk.
– Nem… arról… van… szó.
– Hanem miről?
– Egy nagyszájú bunkó voltam.
– Nos… nem is tudom.
– Egy nehéz felfogású ökör.
– Nem annyira…
– Egy ostoba, beképzelt marha.
A férfi elhallgatott, de a lány nem mondott semmit.
– Nem fogsz tiltakozni?
– Nem – felelte Saura vontatottan. – Az alázat olyan ritka egy férfiban.

Ha te nem vagy, még ma is ott kucorognék a kastélyomban, reszketve a sötéttől. Ebben a világban te vagy számomra a fény, a gyertya az ablakban.

404. oldal

Saura állig durva gyapjútakaróba burkolódzva ült a szoba egyetlen karosszékében, lábát egy kis zsámolyon nyugtatta, hogy ne érjen a hideg kőpadlóhoz. Fején vékony, az álla alatt megkötött vászonfőkötőt viselt. A főkötő azonban rojtos volt, szürke és láthatóan kicsi is a lány fejére, mintha gyermekkora óta ezt hordta volna.
Az arca! Szent ég, ami messziről imádnivaló Madonna festménynek tűnt, az közelről egy földi művész remekműve volt. Szépsége egyértelműen evilági szépség volt, amelynek láttán a férfiak nem vágytak másra, csak hogy kedvüket töltsék vele. Hófehér bőre tisztán és makulátlanul ragyogott, láthatóan elkerülte a himlő, egzotikus arcvonásai normann ősökről árulkodtak. Hosszú, egyenes orra megrándult, amint megérezte a férfi szagát. Ajka cserepes volt a hidegtől, ahogyan a férfié és mindenki másé is, formája azonban igézően duzzadt és csábító. Hosszú, fekete szempillái valósággal beárnyékolták a hatalmas ibolyakék szempárt, amely kérdőn fordult a férfi felé.

Első fejezet

Ahol az erőszak nem győzhet, ott a lassú rosszindulat biztosan diadalmaskodik.

Huszadik fejezet

A fiatal szerzetes aprólékosan ismét összefonta az ujjait, és megköszörülte a torkát.
– Az anyaszentegyház nagyon sok dolgot tanít nekünk a nőkről. Éva leszármazottai kísértésbe ejtik a férfiakat, és bűnük miatt alárendeltjei előbb apjuknak, aztán a férjüknek. Léhák, felületesek, és a férj feladata fegyelemre szoktatni a feleségét. A fegyelmezetlen feleség maga irányítja a házat, és ez mindenkire nézve ártalmas. A nőket nem szabad nagyon megverni, és a veréshez használt pálca nem lehet vastagabb, mint egy férfi hüvelykujja. – Dudley szemléltetésképpen feltartotta a hüvelykujját, majd pillantása William kezére esett, és ott is ragadt. – Nővérünk, Saura, nem könnyű eset. Amint azt már beszéltük, elszánt és szókimondó, hatalmas az igazságérzete, és ami a legrosszabb az egészben, rendkívül értelmes.

Saura akkor ébredt föl, amikor a férfi a tüzet élesztgette, és azonnal felült.
– William?
– Itt vagyok. – A férfi ágakkal táplálta a tüzet, és figyelte, ahogy a lány megnyugszik, és elengedi magát. – Éhes vagy? – kérdezte.
– Igen – felelte Saura köntörfalazás nélkül. – Szerencsével jártál a vadászaton?
– Horgászni voltam. Igen, finomat eszünk ma este. Te egy független nő vagy, igaz?
A lány felvonta a szemöldökét a váratlan kérdés hallatán, amelyet nem tudott hová tenni.
– Igen, független nő vagyok.
– És büszkén vállalod a női munkák elvégzését?
– Kétlem, hogy ez bármilyen kapcsolatban állna az éjszaka közöttünk történtekkel. – Elgondolkodva rágcsálta a szája szélét. – De különben igen, elvégzek minden női munkát.
– Helyes! Akkor megtisztíthatod a halat! – William leült a sarkára, és hangos nevetésre fakadt, amint meglátta a méla undor kifejezését a lány klasszikus arcvonásain.
– Azt mondom neked is, amit mindig mondtam a bátyáimnak. Te fogtad, te tisztítsd meg! – jelentette ki Saura.

Hetedik fejezet

– Ha megváltoztathatnál valamit az életeddel kapcsolatban, mi lenne az?
– A magasságom – válaszolta Saura gondolkodás nélkül.
– A magasságod? – Meglepetten a mellette fekvő nőre nézett, aki szintén a falevelekre meredt. William esküdni, mert volna, hogy látja őket. – Miért pont a magasságod?
– Mindig is magas és karcsú szerettem volna lenni, ehelyett alacsony és esetlen vagyok.
William végigpillantott törékeny, finom alakján, és csodálkozva elfüttyentette magát a lány saját magáról alkotott téves elképzelése hallatán.
– Pedig te… nagyon csinos vagy.
Saura mintha meg sem hallotta volna.
– A magas embereknek teljesen más a megjelenése, mint az alacsonyaknak. Ezt te is tudod. Sokkal nagyobb tisztelet övez, csak mert nagyobb a távolság a lábujjad és az orrod között, mint más embereknek. Könnyebb elérni magas polcokat, a kisgyerekek hamarabb megtalálnak a tömegben. – Saura elnevette magát. – És te mit szeretnél megváltoztatni az életeddel kapcsolatban?
– Már megváltozott.
– Mi az? – kérdezte a lány – Ó, a látásodra gondolsz! Boldog az az ember, aki teljesen elégedett magával.

Hetedik fejezet

– Te nem azt szeretnéd megváltoztatni?
Saura elgondolkodott.
– Nem – mondta lassan. – Nem, én erre nem szoktam gondolni. Az én vakságom egyszerűen a személyiségem része. Sosem láttam a világot, így nem is hiányzik.
– Én láttam a világot, és nagyon szerettem volna újra látni – dörmögte a férfi.
– Igen, megértelek. A látásod nélkül képtelen voltál lovagként tevékenykedni, nem tudtad elvégezni a feladataidat. Én szinte mindent meg tudok csinálni, amit egy rangombeli nőtől elvárnak: megrendelem az ennivalókat, törődöm a szolgáimmal, irányítom a varrást. Gondoskodtam az öcséimről, fölneveltem őket, amíg el nem érték a férfikort, és el nem kerültek egy másik lovag udvarába, hogy lovaggá neveljék őket.
– Gondolkodás nélkül kezeled a fogyatékosságodat, nem várva és nem keresve szánalmat.
– A szánalomtól rosszul vagyok! – jelentette ki a lány vadul. – És vannak előnyei is a vakságnak.
William meglepődött, mert előző reggel pontosan erre gondolt.
– Milyen előnyök?
– Nem kell látnom a sok undokságot a világban, és nagyon nehezen tudnak becsapni az emberek azzal, amit mondanak. Meggyőződésem, hogy az emberek nagyon ügyesen tudnak hazudni a kezükkel és az arcukkal, de a hangjukkal semmiképpen. Amikor édesanyám tudni szerette volna valakinek a gondolatait, megkért, hogy hallgassam meg az illetőt. Mindig tudtam, őszinték-e, vagy hazudnak.
– Hasznos képesség.
– Igen.

Hetedik fejezet