Idézetek

Mi sem bizonyítja jobban, hogy valamit értékesnek tartunk, mint az, hogy időt szánunk rá.

302. oldal

Az agyunk a szűkösségre van programozva; azokra a dolgokra összpontosítunk, amiből nincs elég: az időre, a pénzre stb. Ez ösztönöz minket. Ha megkapjuk, amire vágyunk, hamar elveszíti értékét, mi pedik új elérendő célok után nézünk. Az motivál, amint nincs, nem az, amink van.

287. oldal

Gyakran igen nehéz elmagyarázni az Egyesült Államokban tanuló kínai diákoknak, hogy miért helytelen dolog a plagizálás, hiszen a kínai tanítások központi eleme a mester utánzása.

272. oldal

A jó írások a mennybe mennek, a rosszak a süllyesztőbe.

266. oldal

A természet azzal teszi próbára teremtményeit, hogy java részüket gyorsan elpusztítja, és ez a harc határozza meg a reproduktív előnyt.

260. oldal

Egy olyan világban, ahol van mit ennünk, van fedél a fejünk felett, és a Maslow-piramis alján található egyéb létfenntartó szükségletek is kielégíthetők anélkül, hogy látástól vakulásig a földeken kellene dolgoznunk, marad szabad kapacitásunk, vagy ahogy a szociológusok nevezik, kognitív többletünk – energiánk, tudásunk – , amit nem köt le a munkánk. Ugyanakkor vannak olyan érzelmi és szellemi szükségleteink, amiket nem elégít ki a munkánk. Így a számunkra értékes területen végzett ingyenmunka hozadéka az a tisztelet, figyelem, önkifejezés és közönség, amire szükségünk van.
Dióhéjban, ha ingyen csinálunk valamit, amit szeretünk, az gyakran boldogabbá tesz minket, mint a munkánk, amiért fizetést kapunk.

255. oldal

… az emberek mindig is szerettek ingyen alkotni és tevékenykedni. Ezt nem is nevezzük munkának, hiszen nem kapunk érte pénzt, de valahányszor ingyen adunk tanácsot, vagy önként elvégzünk valamit, olyasmit csinálunk, ami – más körülmények között – valaki munkája lenne.

252. oldal

Az egyetemek számára az ingyenes tartalom csak marketingeszköz. A legjobb diákok a legjobb egyetemek közül válogathatnak, amelyek mind felvonultatják képzési programjaik vagy tanáraik legjavát, hogy meggyőzzék a leendő hallgatókat, hogy hozzájuk jelentkezzenek.

249. oldal

Ha a másoknak szentelt figyelmem értékét annak arányában határozzuk meg, hogy én magam mennyi figyelmet kapok, akkor beindul egy olyan elszámolási rendszer, amelyben az egyéni figyelem társadalmi árfolyamát jegyzik.
A társadalmi ambíció ezen a másodlagos piacon prosperál. És a figyelemtőkének ezen a sajátos tőzsdéjén nyer valódi értelmet a „hiúság vására” kifejezés.

245. oldal

Egy információban gazdag világban az informáicógazdagság azt jelenti, hogy valami másból szűkében vagyunk: kevés van abból az erőforrásból, bármi legyen is az, amire az információnak szüksége van. Elég nyilvánvaló, hogy mire van szüksége: a befogadó fél figyelmére. Következésképpen, az információgazdagság figyelemszegénységet szül.
[ Herbert Simon]

243. oldal