Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Félholtak 66 csillagozás
Éjjel bújnak elő rejtekükről.
Vérrel táplálkoznak, a mi vérünkkel.
Joe Pitt vadászik rájuk, pedig ő is egy közülük.
Manhattan szigetét vámpírklánok uralják. Joe erősebb és gyorsabb nálunk, alig akad nála durvább gyilkológép. Az éjszakáit mégis kénytelen azzal tölteni, hogy szomját embervérrel oltsa. A városban egyedül ő nem hajlandó szövetségre lépni a holtak manhattani alvilágát irányító klánokkal. Első megbízatása egy milliárdos házaspár elveszett lányát felkutatni, miközben a Koalíció és a lány befolyásos szülei a sarkában lihegnek, anarchista vámpírok üldözik, és egy beteges szekta vezetője is a fejét akarja. Mielőtt felkel a nap, Joe-nak meg kell találnia a lányt, el kell tennie láb alól egy szökött zombit, vagy ő kerül karóvégre.
Charlie Huston sorra vérfürdőt rendez világszerte népszerű sorozatában, megidézi a film noir világát, sikeréről megannyi fanzine tanúskodik, miközben Joe Pitt alakjában megteremti a 21. század legvéreskezűbb nyomozóját
Eredeti mű: Charlie Huston: Already Dead
Eredeti megjelenés éve: 2005

Kedvencnek jelölte 6
Most olvassa 2
Várólistán 36
Kívánságlistán 14
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
(nahát!kilóg a keret a keretből!)
Ez már tényleg bloody good book volt! írnék idézetet, de mind mocskos lenne, úgyhogy mellőzöm…Szeretem ezt a konkrét stílust, nem agyonbonyolított körmondatok, pofámba vágó megfogalmazások és vér, erőszak mindenütt.
Szórakoztató irodalom volt! Semmi enyelgés, az érzések is realisták, a téma végig leköti az embert.
Annyira nem jött át. Végigerőltettem magam rajta. Azt nem mondom, hogy rossz volt, de azt hiszem csak egyszer olvasásra volt elég. A világ amit leír ötletes. Joe szimpatikus. Túlságosan sok szleng volt benne, amivel nincs bajom, de ha valaki el akarná olvasni angolul a többi részét akkor kemény fába vágná a fejszéjét az fix.
Kicsit fura volt ez a könyv, olyan mintha még soha senki nem írt volna vámpírokról és zombikról. Annyira részletesen le voltak írva a rájuk jellemzők. A történet maga érdekes volt. Bár a sok elírás miatt, többször újra kellett olvasnom pár mondatot, mert az a és az szócskákat néha felcserélték, és nem volt értelme elsőre. Vagy volt, hogy nem is volt ott ahol kellett volna. Ettől eltekintve jó volt! :)
valamiért én erről a könyvről azt hittem, hogy zombis. közben meg vámpíros. így is jó, sőt :)
a nyomozás része majdnem végig tetszett (túl hamar rájöttem a megoldásra).
a karakterek jók. Joe-t nagyon csíptem :)
az meg, hogy a területi felosztás hogy alakult és akkor most ki a király – szokás szerint untatott, és cseppet sablonos is volt.
ami nagyon bejött, az a vámpírság megközelítése, az életmód részletezése. szeretem az új elméleteket. és tényleg jó véres kis könyv ez :)
Kellemes csalódás. Legnagyobb örömömre szakít a romantikus vámpír kellékekkel. Durva, erőszakos könyv, rengeteg csúnya szóval, széplelkűek kerüljék.
Az egész könyv tetszett a főhőstől majdnem minden mellékszereplőig, Story is és minden! Nem egyszer fogom még kiolvasni.
Minden rendben van a könyvvel. Nem az a nyálas vámpíros könyv ami mostanában felkapott. Sok benne az akció és a véres jelenetek. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
Joe Pitt menő arc, hidd el nekem. Joe nem cicózik, ha bele zavarnak a nyugalmas kis életébe. Nem is tudom miért halogattam eddig az elolvasását. Ebben a könyvben a vámpírok nem csillognak, nem szerelmesek. Ellenben különböző csoportokra bomlanak, akik védik a területüket. Nagyon bírtam az anarchista vámpírokat, akik azon vitatkoztak, hogy kéne hívni a zombikat, hogy ne legyen diszkriminatív csengése. Ez viccesnek tűnhet, de az embernek vagyis vámpírnak legyenek elvei, amihez ragaszkodnia kell. Joe mellett nagyon bírtam Terry-t, Danielt, és Mr. Predo-t. Mr. Predoért abszolút megérte elolvasni a könyvet, még egy nagyon szimpi gonosz. D. Predo hűvös, mint a szibériai tél, és hidegvérű, nem szereti bekoszolni a kezét, de ha egyszer arra kerül a sor, hogy ő is beszálljon a buliba, kő kövön nem marad.
Szóval, ha elolvasod akkor garantált egy jó kis akció, semmi csillám, nulla rinya, és egy olyan kusza ügy, ahol soha nem tudhatod ki mozgatja a szálakat. Kérem a második részt, de van olyan érzésem, hogy sajnos nem adták ki. :(
Nem volt ez olyan rossz könyv. Vulgárisan kifejezve: fasza. Nem volt egy nagy durranás, sem bestseller, Anne Rice vámpírjait és világát meg sem közelíti, arról nem is beszélve, hogy ez a vámpír-história már régen lerágott csont. Nem volt minden teljesen logikus ezzel a Vírussal kapcsolatban, DE élvezhető volt és olvasható, nem volt olyan érzésem, hogy én ezt nem akarom. Nem untam, néha picit izgultam is. Stílusa: hát nem szépirodalmi, néha úgy éreztem, szótár is kellene hozzá, annyira szleng. Szóval jó volt. Szívesen olvasnám tovább is.
Népszerű idézetek
– Volna egy perced számomra, Joe?
– Lehet, hogy kurva sok percem volna a számodra. Lehet, hogy úgy gyűjtögetem a perceket, mint mókus a mogyorót, és az is lehet, hogy semmi kedvem rád pazarolni a készletem.
Kevesen tudnak a létezésünkről. Legtöbbjük sajátos szerepet tölt be az életünkben.Egyrészt ott vannak a van helsingek, az igaziak, akik megtudják az igazat, és a küldetésüknek tekintik, hogy vadásszanak ránk. Aztán vannak az olyan renfieldek, mint Philip, lehetetlen levakarni őket, bármit megtesznek nekünk, de irigyek ránk. Aztán vannak a lucyk, nők és férfiak vegyesen, ők tehetnek a romantikus vámpírmítosz széles körű elterjedéséről, mert ész nélkül rajonganak értünk és bálványoznak minket. Az utolsó csoport a mináké, akik tudják rólunk az igazságot, de nem érdekli őket, mert belénk szeretnek.
A másik egyetemista. Róla megfeledkeztem. A falon át próbál menekülni. Odamegyek hozzá. Állcsúcson vágnám, de segítőkészen elájul.
14. oldal
Nagydarabnak mondanám a fickót, de az ő esetében nem ez a megfelelő szó. Nagydarab én vagyok. Ez a benga állat már jó néhány edzéssel ezelőtt elhagyta ezt a méretet, és átsorolt a hegyomlás kategóriájába.
20. oldal
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
…,mások is szaglásztak az iskolában, ki akarták deríteni, mi történt a csoszogókkal.
– A zombifikációs áldozatokkal…
– A ki…t sétáló hullákkal, de tőlem úgy hívod őket, ahogy akarod.
175. oldal
– A k*va mindenit! Mi a bánatos sz*rt csináltál az arcoddal, haver?
[…]
– Konyhai baleset. Frankón. Bedugtam a fejemet a mikróba, és elaludtam.
Nincs veszélyesebb a kölykökre, mint egy fegyverekkel telepakolt lakás.
Kivéve talán a szülőket.
52. oldal
– Mit gondol, még ma bejutok a találkozóra? Olyan szépen süt a nap, szeretném kiélvezni, mielőtt beborul.
21. oldal
A dagadt Chubby Freeze nem dagadt. Lehet, hogy a születése után pár percig dagadt volt, most viszont über kövér, mint egy hormonbeteg disznó. Mélynövésű, iszonyatosan hájas, fekete fickó, könnyebb átugrani, mint megkerülni, és ez nem vicc. Jabbaként trónol az impozáns, de viharvert mahagóniasztal mögött kétszemélyes kanapéján, nem irodaszéket használ, az úgyis összeroppanna a segge alatt. A hája szétterül a kopott, vörös bársonyhuzaton.
184. oldal
Legtöbbször horrort nézek. Nem mondom, hogy odavagyok értük, de szakmai szempontból érdekesnek tartom őket. Ha kikapcsolódásra vágyom, valószínűleg inkább A Sierra Madre kincsé-t, vagy A halál keresztútján-t választom. Végül mégis a Dr. Phibes mellett döntök, aztán a felénél megunom, és berakom helyette a Martin-t. Már láttam párszor, és eddig még nem találtam ennél hitelesebb filmet a vámpírokról. Megnézem a legjobb jeleneteket. Mivel a legtöbb ember a horrorfilmekből veszi a vámpírokkal meg a természetfölötti világgal kapcsolatos elképzeléseit, nem árt lépést tartani a filmiparral. Minden új horrort megnézek, még a kaszabolós cuccokat is, a klasszikusokat pedig DVD-n gyűjtöm be.
89. oldal




































































