Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Szép remények 92 csillagozás
„Emlékezetes napja maradt életemnek ez a nap, mert nagy változásokat okozott bennem. De ez a nap senki életéből nem hiányzik. Képzeljétek csak el, hogy egy bizonyos nap kiesett volna az életetekből, milyen másképp fordult volna minden.” – De hogy az a nap hozta-e a sorsdöntő fordulatot, amikor a Szép remények hőse, a szegény gyerekből úriemberré vált Pip először járt a dúsgazdag Havisham kisasszony házában, vagy inkább azon a ködös téli hajnalon dőlt el minden, amikor kisgyerekként egy szökött fegyencnek ételt-italt lopott? S amikor kiderül, mi mikor és miért történt-e tudás nem rejt-e magában újabb sorsfordulót? Pip életében mindenesetre megjelenik a titokzatos jótevő, akinek hála, maga mögött hagyhatja a falusi kovács házát s a mocsárszéli kis falut, és Londonba utazhat, hogy úriemberré váljon. A szép reményű ifjú Havisham kisasszonyt hiszi támogatójának, akinek házában évekkel korábban fizetett játszótársként szolgált. Az esküvője… (tovább)
Ez a könyv Nagy várakozások címmel is megjelent.
http://moly.hu/konyvek/charles-dickens-nagy-varakozasok
Eredeti mű: Charles Dickens: Great Expectations 91%
Eredeti megjelenés éve: 1861
Kedvencnek jelölte 16
Most olvassa 7
Várólistán 162
Kívánságlistán 82
Kölcsönkérné 3
Népszerű értékelések
+
>!
+cherryd
Az, hogy tetszett, enyhe kifejezés. :) Nagyon szépen felépített regény, érdekes történettel.
>!
+kávésbögre
19 hozzászólás
Ez a könyv azért volt oly fontos nekem, mert miután (februárban lesz 2 éve) megcsalt a párom, az angoltanárnőm ezt a könyvet ajánlotta. Sajnos egyik könyvtárban sem volt fellelhető, ahol akkor laktam, ám most, hogy egyetemre kerültem, megtaláltam az itteni megyei könyvtárban. Ennek a történésnek az emlékével olvastam végig mind a közel 500 oldalt. S a végén rájöttem, hogy mi a legfontosabb: bármit is tegyünk az életben, meg kell bocsátanunk. Erre tanított meg a Szép remények.
A fél csillag levonás pedig azért van, mert szerintem lehetett volna még jobb befejezést írni. Viszont a saját történetemet még befejezhetem másképp.
>!
+csend_zenésze
Azt hiszem, kezdem kapiskálni, miért fut ki minden, ami angolszász és irodalommal kapcsolatos – az angol irodalomtörténetektől kezdve egészen bármelyik tinifilm irodalomórai jelentéig – a drága jó Dickenshez.
Tud a fickó. És most nem sírtunk-ríttunk az elveszett, árva gyerekeken, mint Olivérnél vagy Davidnél, hanem itt volt ez a jópofa, pattogós nevű Pip, akit nem lehet nem szeretni, még ha néha úgy el is bumburnyákozza a grít ekszpektésöneit. Szeretnivaló, pörgős, sok a cliffhanger – szinte látom, ahogy a korabeli népek alig várták a következő lapot, amiben jön a folytatás.
Remek csukló- és agylazító olvasmány. Még sok Dickenst!
>!
++theodora ♥
A közelgő új filmfeldolgozás és a molyos Dickens kihívás miatt is vettem ki a könyvtárból ezt a könyvet. Nagy reményekkel ;) kezdtem neki, mivel az Ódon ritkaságok boltja annyira tetszett. Persze sejtettem én már a film előzeteséből, hogy ez egy komorabb hangvételű könyv lesz.Ez a könyv annyira nem tetszett, mint az eddigi Dickens könyvek. Pipet nem kedveltem a könyv második részétől, Havisham kisasszony történetét még jobban kiemeltem volna, az volt az érzésem, hogy több témába belekezd (Pip felemelkedése, Havisham kisasszony tragédiája, a londoni élete, a fegyencek), de valahogyan felületesen.
>!
+letty01
Sajnos, nekem nem igazán tetszett. Talán én vártam túl sokat. A könyv a történet nagyjából feléig tetszett, de az utána következő részekben már csak annyit szerettem volna, hogy legyen vége minél hamarabb. Pedig szép reményekkel indultam neki az olvasásnak!
>!
+Vera19
A történet fordulatos, itt-ott egészen váratlan, főleg a szereplők és a hozzájuk kapcsolódó emlékek/életutak összefonódása a vége felé.
A nyelvezet és az a kifinomult, angol úriember „szleng”, melyben újra és újra felbukkan egy bájos, megunhatatlan humor – számomra kedves olvasmánnyá avatták a könyvet.
>!
+Morgana
Hiába a mai beszédes kedvem, most mégse tudok semmi értelmeset kinyögni. Mert a nagyon tetszett az enyhe kifejezés.
>!
+graphoman
6 hozzászólás
Egyetlen, védett példány volt belőle a szegedi egyetemi könyvtárban, azon ültem benn napokig… De nagyon élveztem, remek mesélő az öreg.
>!
fukszia
2 hozzászólás
A fülszöveggel ellentétben nem találtam a legjobb regényének, az Örökösök messze felülmúlja! Ennek ellenére (bár nehéz volt a nyelvezete és kissé döcögősen ment helyenként az olvasása) szívesen olvastam végig.
Népszerű idézetek
+
>!
++kávésbögre 1 hozzászólás
– Szeresd! Szeresd! Szeresd! Ha kedves hozzád, szeresd! Ha megsebez, szeresd! És ha a szívedet összetöri (minél idősebb a szív, annál törékenyebb), szeresd, szeresd, szeresd!
Ekkora szenvedéllyel hangoztatott szót még nem is hallottam.
249. oldal
>!
+Nusii
– Fene a fejedet – szólt közbe a néném –, hát soha ki nem fogysz a kérdésből? Ne szólj szám, nem fáj fejem, ezt jegyzed meg magadnak.
Ha ez csakugyan így van, gondoltam, akkor a nénémet már rég elvitte volna a fejfájás.
2. fejezet
>!
+Nusii
– Tudhatná – szólt Estella, leereszkedve hozzám, égi hölgyhöz illőn –, hogy énnekem nincs szívem, ha ugyan az emlékezés is a szív dolga.
Huszonkilencedik fejezet, 246. o.
>!
+Anita_Pusztai
Így van ez egész életünk során: legsötétebb perceinkben olyan emberek gusztusa szerint cselekszünk, akik megvetésünk tárgyai egyébkor.
27. fejezet
>!
+kávésbögre
Emlékezetes napja maradt életemnek ez a nap, mert nagy változásokat okozott bennem. De ez a nap senki életéből nem hiányzik. Képzeljétek csak el, hogy egy bizonyos nap kiesett volna az életetekből, milyen másként fordult volna minden. Állj meg itt, aki ezeket a sorokat olvasod, és egy percig gondolj napjaid hosszú láncára. Akár vasból van, akár aranyból, akár tüskéből, akár virágból, meg nem köt tégedet, ha egyszer, egy emlékezetes napon legelső szeme el nem készül.
75. oldal
>!
+alexxy
Néném, Joe Gargeryné asszony, több mint húsz évvel volt idősebb nálam, és a szomszédok szemében nagy tekintélyre tett szert, mert „két keze munkájával” nevelt fel engem. A szólás értelmét nekem nem magyarázta soha, így hát magam igyekeztem a mélyére hatolni. Annyit tudtam, hogy kemény keze van, nem kerülheti el se a férje, se én, épp ezért úgy látszott, Joe Garegeryt is a két keze munkájával nevelte fel, akárcsak engem.
2. fejezet
>!
+Anita_Pusztai
Hányszor, de hányszor szomorított el, hogy a józan ésszel, ígérettel, reménnyel, lelkem nyugalmával, boldogságommal dacolva szeretem, és szenvedélyemtől semmi el nem téríthet.
29.fejezet
>!
+Nusii
– Elárulom neked – folytatta sietős, szenvedélyekkel teli suttogással –, mi az igazi szerelem. Vak hódolat, föltétlen alázkodás, józan eszednek s a világ szavának ellenálló hit és bizalom, kezes lemondás szívedről-lelkedről… íme, az én példám!
Huszonkilencedik fejezet, 249. o.
>!
Morgana
– (…) Atyja személyszállító gőzösök élelmezési ügyeivel foglalkozott. Hajópénztáros volt vagy mi.
– És jelenleg? – érdeklődtem.
– Jelenleg rokkant – felelte Herbert.
– De legalább húz valami…?
– A lábát húzza, mint hallom – felelte Herbert. Persze, én egyáltalán nem ezt kérdeztem, hanem jövedelemforrásai iránt szerettem volna érdeklődni. – Látni még eddig soha nem láttam, mert mindig az emeleti szobában tartózkodik, amióta csak Clarát megismertem. Csak a hangját hallom folyton. Pokoli lármát csap: bömböl és a padlót veri valami iszonyú szerszámmal. – Herbert rámnézett, jóízően elnevette magát, s már láttam, hogy szokásos derűje visszatért.
– Nem is számíthatsz rá, hogy találkozol vele? – kérdeztem.
– Hogyne, folyton számítok a találkozásra – felelte Herbert –, mert valahányszor a lármát hallom, mindig számítok rá, hogy beszakítja a mennyezetet. Találkozásunk tehát pusztán a mestergerenda ellenállásán múlik.
220. oldal, Európa Könyvkiadó, 1959
