Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Great Expectations 50 csillagozás
Great Expectations charts the progress of Pip from childhood through often painful experiences to adulthood, as he moves from the Kent marshes to busy, commercial London, encountering a variety of extraordinary characters ranging from Magwitch, the escaped convict, to Miss Havisham, locked up with her unhappy past and living with her ward, the arrogant, beautiful Estella. Pip must discover his true self, and his own set of values and priorities. Whether such values allow one to prosper in the complex world of early Victorian England is the major question posed by Great Expectations, one of Dickens's most fascinating, and disturbing, novels.
Eredeti megjelenés éve: 1861
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Macmillan Collector's Library Macmillan angol · Penguin Drop Caps Penguin angol · Splinter's Classic Lines Splinter angol · Penguin Popular Classics Penguin angol · Penguin English Library Penguin angol · Vintage Classics Vintage · Vintage Children's Classics Vintage angol · Penguin's Clothbound Classics Penguin · Scholastic Classics Scholastic angol · Collins Classroom Classics HarperCollins, Penguin, Collins angol · Wordsworth Collector’s Editions Wordsworth · Collins Classics Collins · Roads Designer Classics Roads Publishing angol · Flame Tree Collectable Classics Flame Tree angol
Fordítások
Charles Dickens: Szép remények · Charles Dickens: Nagy várakozások · Charles Dickens: Lysande utsikter · Charles Dickens: Marile speranțe · Charles Dickens: Grandi speranzeKedvencelte 6
Most olvassa 12
Várólistára tette 36
Kívánságlistára tette 17
Kiemelt értékelések
Kicsit bajban vagyok a könyvvel, mert kettős érzéseim vannak vele kapcsolatban. Régóta szerettem volna elolvasni a könyvet, de így, hogy az egyik angol irodalmi kötelezőmmé vált, most rá voltam kényszerülve a gyors tempóban való darálásra és ez nyomot is hagyott az élményemen. Ha nyugodtabb körülmények között kerül a kezembe, akkor lehet jobban élveztem volna, ezzel csak ennyit akartam mondani.
Kedveltem a szereplőket, voltak benne érdekes fordulatok és Dickens írásmódját mindig is élveztem. Néhol viszont elnyújtottnak és unalmasnak találtam a fejezeteket, de összességében jó volt a történet. Nem vált olyan nagy kedvenccé mint a Karácsonyi ének és nem volt olyan megható a vége mint a Két város regényének, de örültem, hogy volt alkalmam végre a kezembe venni és nem csak magyarul, de eredeti nyelven olvasni Dickenst.
Továbbra is ez az egyetlen Dickens-regény, amit (úgy nagyjából) szeretek. (Amikor először olvastam, úgy tíz éve, még jobban szerettem.) Mindenesetre ez az úgy nagyjából szeretés is elég nagy szó nálam/nekem, lévén, hogy az összes többi Dickenstől, amit olvastam, hülyét kapok.
Persze ettől is hülyét kaphatnék, alighanem, mert rém didaktikus, meg moralizálós, meg tele van hatalmas véletlen egybeesésekkel, és van benne egy csomó, kicsit sem árnyalt személyiségű, avagy (időnként szórakoztató, de legtöbbször idegesítő) karikatúraszerű szereplő.
Szerencsére viszont itt vannak a fekete-versus-fehérnél némileg komplexebb alakok is, akik kellőképpen emberiek (és emberien hülyék) ahhoz, hogy érdekeljen, mi van velük.
Amúgy ez a regény is tipikus dickensi témákat boncolgat, van benne például jó sok szó a társadalmi igazságtalanságokról, meg arról is, hogy a pénz (vagy a szép remények/kilátások) jól megrontják a lelket, és elzüllesztenek. De ez engem véletlenül nem nagyon érdekel, sőt.
Ami érdekel, és amit szeretek ebben a könyvben, az a vágyakozás megjelenítése (főleg a főszereplő vágyakozásáé), és az, hogy mennyire jól vágta Dickens, hogy hogyan vannak ezek a dolgok – hogy milyen rém tehetetlen érzés olyasmi iránt vágyakozni, ami sose lesz a miénk, és ami akkor se tenne boldoggá, ha a miénk lenne.
Sikerült úgy elvégeznem az angol szakot, hogy semmit nem olvastam Dickenstől – pontosítok, még csak kezemben sem volt tőle semmi. Mondjuk ez különösebb baj nem volt, mert a tanszékvezető (és tanítványa) a posztmodern oltárán áldozott, szegény Dickens nem sok vizet zavart. Ugyanakkor ezt a könyvet el kellett volna olvasni szigorlatra, de kinek volt arra ideje meg kedve? Jó, a tartalmát azért átfutottam és elhatároztam, hogy egyszer majd elolvasom.
Jelentem magamnak elolvastam. Valahogy azt is kaptam, amit vártam, meg nem is. A nyelvezet az döbbenetesen döcögős volt, de a vén Dickensnek azért volt humora – erre azért nem számítottam. És a végére sem, azt is máshogy képzeltem.
Ezektől függetlenül valahogy kétlem, hogy Dickens valaha is bekerülne a kedvenc íróim közé vagy azt, hogy más könyvét egyhamar a kezembe venném.
Nyilván ez sem arról szól, ahogy rózsaszín masnis kislányok szaladgálnak egy napsütötte réten, nekem mégis sokkal kevésbé volt nyomasztó, mint a Copperfield Dávid vagy a Twist Olivér. Sőt, túlnyomó részt egyáltalán nem volt nyomasztó. Kedvelem Pipet :)
Majdnem fél évig minden nap velem jött a suliba és minden unalmas órán társaságot nyújtott. Az első oldaltól kezdve halálosan szerelmes voltam ebbe a regénybe és ez a csodálatos rajongás kitartott az utolsó mondatig.
Szeretem Pipet. Persze, hogy nem tökéletes és rengeteget hibázik, de ettől lesz annyira emberi, annyira szerethető. A többi karakter is hihetetlenül jól lett megrajzolva, és az egész történetben tökéletesen vegyül a humor, romantika, dráma, tragédia és izgalom, a mese és a realitás. Dickens stílusa is lenyűgöző, csak úgy olvastatja magát és, ha helyenként megterhelő vállalkozás volt is, nagyon örülök, hogy eredeti nyelven olvastam végig az egyik legjobbnak tartott művét. Élmény volt.
I HATE THIS EDITION.
It looked so fantastic online – but when it arrived it turned out that the pattern is a short lasting, cheap paint that already was worn when it came. Then as I read it, half of the paint came off completely so the book is a mess now. I have written to the publisher but they gave no opinion or inclination as to how to change this issue. They don't even admit the series is a failure. And I ordered 5 books of this edition…
Beside the cover, the print is also a let down. The type is very small, and the pages are so thin that the print ghosts from the other side PLUS it is transparent so you can see the print on the NEXT page!
SO.
It was hard to enjoy this book.
Nevertheless I noticed the repetition's dynamic and the skilful ending of chapters and books – which is a wonder, really :(
spoiler
No akkor nézzük csak.
A történet izgalmas, tele egyedibbnél egyedibb szereplőkkel és kacifántos történésekkel, amelyek néha teljesen váratlan fordulatai szinte varázslatosnak nevezhetőek. Az ember hol elhiszi, hol nem, amit olvas: Dickens kiválóan lavírozik a meseszerű és a valóság között.
A szereplők szórakoztatóak és szerethetőek, habár gyakran egysíkúnak tűntek.
A nyelvezet pedig imádnivaló… Nagyon szerettem olvasni, ahogy Joe beszélt. :) Habár nem a legkönyebb olvasmány (néhány szót én is csak a kontextusból tudtam megfejteni), mindenkinek csak ajánlani tudom.
Népszerű idézetek
My sister, Mrs Joe Gargery, was more than twenty years older than I, and had established a great reputation with herself and the neighbours because she had brought up me 'by hand'. Having at that time to find out for myself what the expression meant, and knowing her to have a hard and heavy hand, and to be much in the habit of laying it upon her husband as well as upon me, I supposed that Joe Gargery and I were both brought up by hand.
She was not a good-looking woman, my sister; and I had a general impression that she must have made Joe Gargery marry her by hand.
2
"So you were never in London before?” said Mr. Wemmick to me.
“No,” said I.
“I was new here once,” said Mr. Wemmick. “Rum to think of now!”
“You are well acquainted with it now?”
“Why, yes,” said Mr. Wemmick. “I know the moves of it.”
“Is it a very wicked place?” I asked, more for the sake of saying something than for information.
“You may get cheated, robbed, and murdered in London. But there are plenty of people anywhere, who'll do that for you.”
“If there is bad blood between you and them,” said I, to soften it off a little.
“O! I don't know about bad blood,” returned Mr. Wemmick; “there's not much bad blood about. They'll do it, if there's anything to be got by it.”
“That makes it worse.”
“You think so?” returned Mr. Wemmick. “Much about the same, I should say.”
I embrace this opportunity of remarking that he washed his clients off, as if he were a surgeon or a dentist. He had a closet in his room, fitted up for the purpose, which smelt of the scented soap like a perfumer's shop. It had an unusually large jack-towel on a roller inside the door, and he would wash his hands, and wipe them and dry them all over this towel, whenever he came in from a police court or dismissed a client from his room. When I and my friends repaired to him at six o'clock next day, he seemed to have been engaged on a case of a darker complexion than usual, for we found him with his head butted into this closet, not only washing his hands, but laving his face and gargling his throat. And even when he had done all that, and had gone all round the jack-towel, he took out his penknife and scraped the case out of his nails before he put his coat on.
Ezt a könyvet itt említik
- Casey McQuiston: Red, White & Royal Blue
- Dan Simmons: Drood
- Kylie Scott: Dirty
- Kylie Scott: Famous in a Small Town
- S. E. Hinton: The Outsiders
- Taylor Jenkins Reid: Malibu Rising
Hasonló könyvek címkék alapján
- Fyodor Dostoevsky: The Idiot ·
Összehasonlítás - Kazuo Ishiguro: The Remains of the Day 88% ·
Összehasonlítás - Honoré de Balzac: Père Goriot ·
Összehasonlítás - Daphne du Maurier: Rebecca 92% ·
Összehasonlítás - Agatha Christie: Endless Night 87% ·
Összehasonlítás - Fyodor Dostoevsky: The House of the Dead ·
Összehasonlítás - Stendhal: The Red and the Black ·
Összehasonlítás - Maurus Jokai: Timar's two worlds ·
Összehasonlítás - Nikolai Vasilievich Gogol: Dead Souls ·
Összehasonlítás - Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe / The Picture of Dorian Gray ·
Összehasonlítás