„…A látomások maguktól törtek rám, mint annak idején a nagyanyámra, de ezt a tudást nem tőle örököltem. Hanem anyámtól. Egészen másfajta képesség volt, meghaladta nagyanyámét. Éreztem, ahogy ránehezedik a vállamra, mint valami súlyos lepel…” Egy ágytakaróba fércelve rejtőztek több mint 300 évig azok a lapok, amelyekből a fenti idézet származik. Egy naplóból, melyet gondos kezek kitartó munkával rendeztek össze, hogy lapjait olvasva egy lenyűgöző és megindító történet bontakozzon ki. Marynek, egy boszorkány unokájának története… 1659 tavaszán egy hajó fut ki Southampton kikötőjéből, hogy az Újvilágba vigye a háborúk elől menekülő utasait. A fedélzeten van a 14 éves árva lány, Mary is…
Bűbájos Mary (Bűbájos Mary 1.) 744 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2000
Tagok ajánlása: 13 éves kortól
Enciklopédia 11
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 143
Most olvassa 22
Várólistára tette 302
Kívánságlistára tette 191
Kölcsönkérné 5
Kiemelt értékelések
Boszikban hiszek, ahogyan a gyógyítókban és a látnokokban is, most nem az ezoterikus maszlagokról beszélek, hiszem, hogy vannak olyan emberek akikben ha úgy tetszik megtalálhatok a midichloriánokat ( igen! velük van az erő). Nem lehet tanulni, erre születni kell, és sokan egész életüket leélik úgy, hogy nem is tapasztalták meg mire lennének képesek. Kevesen vannak, sokkal kevesebben mint ahányan el szeretnék magukról hitetni, ma a szemfényvesztés világát éljük és ilyenkor könnyű elbújnia az ősi tudásnak.
Nem így a középkorban, mikor üldözték még azt is akiről feltételezték, hogy kicsiny láng pislákol benne. Maryben mélyen hatalmas tűz ég, nem is lángocska formájában és ez perzsel, amit a vallás apostolai nem tudnak elviselni.
Érdekes könyv, számomra egy megint elrettentő világról. Annak a Salemi pernek az előzménye, ami a vallási törvénykezés máglyájává vált (szerencsére) nem csak az USA-ban hanem utána, majdnem az egész világon. Semmi nem történik ok nélkül (nagyon szembe jött ez a könyv) kíváncsi vagyok merre vezet Mary útja, a folytatást kötelezően beszerzem.
Jól megírt történet, valós alapokkal, érdekes, szerethető, gyűlölhető szereplőkkel, egy olyan korból, amit vörösen, jó vízfekvéssel biztosan nem éltem volna túl.
Az elején többnyire hidegen hagyott a történet, arra tehát, hogy utazás illetve várakozás közben olvassam rendben volt.
Aztán mégis a vége az lett, hogy bár úgy voltam vele, hogy csak a fentebb említett alkalmakkor fogom olvasni, végül otthon is olvastam, itthon fejeztem be. Mert immáron érdekelt. Mert már eléggé tetszett annyira, hogy – tekintettel arra, hogy nemigen vagyok hívő ember – még az imádkozások és hasonlók se zavarjanak, mint az elején.
Szóval igen, a századik oldal környékétől nagyrészt sikerült beleélnem magam.
A történetet pedig különlegesnek tartom, mivel még ezelőtt nem olvastam ilyesmit.
Szeretném majd elolvasni a következő részét is. Már csak azért is, mivel úgy érzem, nem kaptam ebből az egész történetből eleget: voltam helyek, ahol kicsit zavart, hogy nem volt minden kifejtve.
Ám összességében azt kell mondanom, hogy amennyiben nem egy teljesen kiszámíthatatlan történetről beszélünk, ez esetleg egy próbát azért megér. Én körülbelül így álltam hozzá, és már a következő részéért ácsingózom.
Jó pár hónapot csücsült a polcomon ez a könyv, de egyszerűen nem értem miért halogattam eddig. Imádooom!
A főszereplő nagyon szimpatikus. Az írónő fantasztikusan ír. Minden egyes tájat vagy szereplőt magam előtt láttam annyira jók a helyszín és a karakter leírások.
Nem túl izgalmas a könyv, de mégis olyan könnyen olvastatja magát. Mindig alig vártam, hogy végre folytathassam Mary történetét és most is alig várom, hogy a második részét is elolvashassam.
Legalább 15 évvel ezelőtt kaptam, kellett is egy kis könyvespolc rendezés, mire rátaláltam.
Mágia címke miatt kellett, mire jók ezek a kihívások ….
Valójában számítottam arra, hogy az 1600-as években mit gondoltak az emberek azokról, akik több mindent tudtak másoknál, ráadásul nők voltak.
Mary nagyanyjától sok mindent megtanult, amikor aztán boszorkánynak nyilvánították , menekülnie kellett.
Egy kissé unalmas átkelés az Újvilágba , a 14 éves lány megpróbáltatásai folytatódtak.
Először előnynek tűnt, hogy írni tud, ért a betegségek gyógyításához, szüléshez , de rájön, hogy ez nem az ígéret földje, nem maradhat ott, ahova kivándorolt, barátokat, segítőket maga mögött hagyva menekülnie kell.
Mindenképpen elolvasom a folytatását is, ha nem is most rögtön, mert érdekel Mary további sorsa.
Mit is mondhatnék erről a történetről… Szerintem a profilképem sokat elárul a kapcsolatomról ezzel a könyvvel. Volt pár rendkívül meghatározó könyv általános iskolás koromban, aminek hatására igazi könyvmoly lettem. Celia Reesnek és persze Rowlingnak hatalmas szerepe volt ebben, ezért nagyon erős érzelmi szálak fűznek Mary történetéhez. Nem tudom, hogyha most olvastam volna először, mit is gondolnék róla, de nem is ez a fontos. Hálás vagyok Celia Reesnek, amiért kitalálta Mary történetét, hogy megszerettette velem az olvasást és a történelmet. Izgalmas, érdekes, kalandos történet egy átlagos lányról, aki korának fanatikus vallási mozgalmának esik áldozatul. Mindenki hallott már a salemi boszorkányüldözésekről, ez a történet pedig ennek az eseménysorozatnak a kiindulópontját mutatja be egy fiktív szereplővel és történettel. Én nagyon szerettem, nagy hatással volt rám, amiért nem tudok elég hálás lenni. :)
Van annak tíz éve, hogy először olvastam. Nagyon szerettem Mary-t. Izgultam érte, és ez most sem volt másként.
Boszorkányság, üldöztetés, indiánok, puritánok, álszentek, istenfélő emberek, Amerika, 1600-as évek. Szeretek ezekről olvasni.
Mary elbeszélése nem mindig izgalmas, néhol unalmas, olyanokról ír, amire nem vagyok kíváncsi, ami pedig érdekelne, azt – valószínűsítem – a történet miatt nem olvashattam. Mary nem írhatta le. Mégis olvastam és olvastam tovább, szorítottam, az utolsó oldalakon pedig teljesen beleéltem magam, lélekben én is segítettem a kis árvának.
A folytatást is el kellene olvasnom. Már nem sok mindenre emlékszem.
Számítottam rá, hogy magával ragad majd a történet, valami miatt mégis sokáig vártam vele. Most viszont megadatott egy három napos hosszú hétvége, így mindkét kötettel végeztem – még most is a hatása alatt vagyok.
Szerettem a naplóregény stílust és teljesen bele tudtam magam élni a történetbe – igazából többször annyira belemerültem, hogy elfelejtettem, ez nem igaz történet alapján íródott, csak fikció.
Mary történetének ugyanis minden mozzanata hihető – adott egy lány, aki ért a gyógynövényekhez, a természet praktikáihoz és különleges kapocs fűzi bizonyos állatokhoz, erőkhöz. Adott továbbá egy új világot birtokolni, leigázni vágyó telepesekből álló kolónia, az ő földhözragadt vallásosságukkal és előítéleteikkel együtt. A kettőt tedd bele egy nagy üstbe, fűszerezd meg egy hosszú hajóúttal, kis romantikával és az érintetlen természet erejével. Én a fogyasztás után jól lakott olvasóként dőltem hátra :)
Valószínűleg túlcsillagozom, mert felnőttként nem élveztem annyira a könyv túl egyszerű stílusát, de mivel ezt a könyvet volt szerencsém olvasni a megjelenése évében is, és emlékszem, mennyire mélyen beleégte magát az idegeimbe a történet, amit most, közel húsz évvel később szintén volt szerencsém realizálni, így nem tudok kevesebbet adni neki.
A történelmi része ízes és szagos, nem kerüli ki a kolonizáció-kritikát se. Mary egy szó minden tekintetében átlagos lány, akinek vannak mindúgy segítői, mind rosszakarói, és bár a „bunkó” lányok szinte rajzfilmszerűen ragadtak be a kényszeres seggfej szerepébe, a vallási vezetők már tényleges parával vannak felruházva. Ezek mellett meglepően brutális a leírás helyenként, meglepődtem hogy ilyen első oldallal ki merték adni ezt a könyvet.
Elbűvölt Mary, akárcsak a története. A naplóját olvasva egyre inkább megértettem, hogy miért is üldözték annak idején a boszorkányokat és hogyan tették mindezt. Szinte életre kelt a könyv lapjain az az időszak, részesévé váltam az eseményeknek. Olyan gördülékeny, mégis nagyon szemléletes a stílusa, hogy egyszer csak azon kaptam magam, hogy már vége is a könyvnek és én maradtam volna még. Alig várom, hogy folytathassam.
Nagyon régen olvastam először ezt a könyvet, és a pozitív benyomások erőteljesen megmaradtak, de a történetből sajnos sok mindenre nem emlékeztem, de másodjára is épp annyira elvarázsolt, mint első alkalommal. Kicsit féltem, hogy ki fogja-e állni az idő próbáját, mert emlékeztem rá, hogy a fogalmazásmód viszonylag egyszerű (aminek egyébként megvan az oka), de annyira bájos és elbűvölő történet, hogy ez annyira nem zavart.
A történet a XVII. századi Angliában kezdődik, és a fiatal Maryről szól, aki különleges képességekkel rendelkezik, csakúgy, mint a nagyanyja, akit boszorkányság vádja miatt megégetnek, emiatt pedig Marynek is menekülnie kell. A telepesekkel együtt elhajózik az Újvilágba, de már a hajón is elkezd keringeni a pletyka, miszerint boszorkány van közöttük, és ez megzavarja a nyugalmat, a mélyen vallásos közösség tagjai félni kezdenek, és tudjuk, hogy a félelem sokszor milyen rémtetteket szül. Amikor sikeresen kikötnek, és elkezdenek berendezkedni egy másfajta életformára, egy kicsit megnyugszanak a kedélyek, de ha egy fiatal lány a XVII. században nem csak kapál, kalácsot süt, és a hintaszékben ülve hímezget, hanem az erdőt járja, gyógynövényeket gyűjt, tud írni, sőt, még latinul is ért valamennyire, ráadásul még az indiánokkal is szóba áll (micsoda mocskos, barbár és szentségtörő dolog ez, hiszen azok mosdatlan, hitetlen, barbár vademberek), akkor hamar ráterelődik a gyanú, hogy a lelke nem olyan tiszta, mint a hófehér galambé, és szemmel kell tartani, nehogy rontást hozzon a falura, és letérjen az egyetlen helyes és jó útról.
Ez a könyv nagyon jó korrajz a korai telepesek mindennapjairól, és izgalmas történet egy különleges lányról, aki nem illik oda, ahová származása miatt tartoznia kellene. Nehéz dolga van, kevesen állnak ki érte, de azok teljes mellszélességgel, egy idő után azonban sajnos ezen emberek segítsége is kevésnek bizonyul, és kénytelen egyedül boldogulni. Bevallom, a hajóútról szóló rész untatott, nagyjából csak arról van szó, hogy mindenki ideges, és irtózatosan büdös van, de megérte ezen is átrágni magamat, az előtte lévő és az utána következő részek élvezetesek, a befejezés pedig azonnali folytatásért kiált, úgyhogy ha valaki elkezdi olvasni, azt tanácsolom, hogy legyen bekészítve a második rész is.
A történet elvileg nem kitaláció, hanem egy XVII. századból származó paplan belsejéből előkerült feljegyzések (napló) átirata, így még érdekesebb ez a történet. Csodálatos, ha ez tényleg így van, és elsőkézből, a közösség egyik kitaszított tagjának a tollából ismerhetjük meg az elsők között letelepedett új-angliaiak életét, és egy nem mindennapi lány különleges életét. Az előszó szerint az első bejegyzések valószínűleg 1659 márciusában íródtak.
Nagyon szeretem ezt a könyvet, és a második részt is, annyira örülök, hogy annak idején a kollégiumi szobatársam ajánlására én is megismerkedhettem vele, mert egyébként nem egy felkapott történet, nem jön szembe az ember lányával lépten-nyomon sem a könyvesboltokban (sőt, szerintem ott mér nem is kapni egyik részt sem), sem az interneten.
Népszerű idézetek
Nem számítottam rá, hogy így kell elválnunk, és nem gondoltam, hogy ennyire hamar.
27. bejegyzés, 100. oldal
A sorsunk ellen semmit sem tehetünk, semmi módon el nem kerülhetjük. Ahogy lesz, úgy lesz. Ha túl korán megtudja az ember, mi vár rá, sötét árnyék vetül az életére, mely eltakar előle minden fényt.
93. oldal 24. bejegyzés
A sorozat következő kötete
Bűbájos Mary sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Teknős Péter: Háború a vadonban 80% ·
Összehasonlítás - Hollós Korvin Lajos: A Vöröstorony kincse 90% ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja 94% ·
Összehasonlítás - Bíró Szabolcs: Lángmarta dél 94% ·
Összehasonlítás - Jean M. Auel: A Barlangi Medve népe 88% ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Gróf Monte Cristo ·
Összehasonlítás - Gáspár Ferenc: A strucc vére 88% ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Gróf Monte Krisztó I-IV. ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák 85% ·
Összehasonlítás - Móra Ferenc: Rab ember fiai 84% ·
Összehasonlítás