Azóta kiderült, hogy a harmadik rész megjelenésére hiába várok. De sebaj, beszereztem angolul a többi kötetet (nem illenek szépen a sorba, de kicsire nem adunk, ez a sorozat kell, és kész).
Mindenesetre vannak dolgok, maik azóta is rendesen elképesztenek. Valente fantáziája (és humora!), meg az, hogy egy kamaszokhoz szóló jó könyv mennyire aktuális tud lenni felnőttkorban is. Tudom, sokakat irritál a kiszólogatós mesélő (és lehetséges, hogy kamaszkoromban engem is irritált volna), de nekem kifejezetten kedvemre való. Kicsit okoskodó, de szeretem, hogy nem sajnálja le Szeptembert a kora miatt, és hogy az ezerszer hallott közhelyeket a kamaszodással meg a felnövéssel kapcsolatban valahogy úgy tudja megfogalmazni, hogy attól nem akarom falba verni a fejem. Hanem, valahogy… hitelesen.
Tessék, leírtam.
Szeptember ezúttal leszáll Tündérföld alá, és az árnyékok nyomába ered. Rájön, hogy valamit nagyon eltolt az előző látogatása alkalmával (hiába szabadította meg a Márkinőtől Tündérföldet), és szeretné mindenképp rendbe hozni. Egy ponton kicsit összemosódik Tündérföld és a mi világunk – erről egyébként a Marija Morevna vonatkozó része jutott eszembe erősen, gondolom nem véletlenül. Össze is szorult tőle kicsit a gyomrom.
Szóval, az a lényeg csak, hogy szeretem Szeptember kalandjait olvasni. Én is májusi születésű vagyok, nagyon makacsul tudok ragaszkodni az elképzeléseimhez (és a titkaimhoz is), de szükség esetén tudok önkritikát gyakorolni (még ha nehezemre esik is), sőt, már megbocsátani is megtanultam. Szeptemberen keresztül kicsit megint kamasz lehetek, ami ugyan nem mindig kellemes (újra átélni az első árulást még könyvben sem felemelő élmény), de legalább emlékeztet arra, hogy nem szabad nagyon fennhordani az orromat. Hamarosan folytatom a holdbéli utazással, nem várok egy évet!
–
Egy fantasztikus mese csodálatos folytatása. Sajnálom, hogy Szeptember lelkivilágára valahogy kevesebb szó jutott ebben a kötetben, de ez biztos azért van, mert kamaszodik, és elkezdett szívet növeszteni. Ellenben továbbra is lenyűgöz Tündérföld elképesztő változatossága, az üvegerdőtől kezdve kezdve a kávé kormányzónőjén, goblinpiacokon és a táncoló hagymafin át a Felejtés Tengeréig. Remélem nem kell túl sokat várni a harmadik rész magyar megjelenéséig!