45. legjobb ifjúsági könyv a molyok értékelése alapján
56. legjobb fantasy könyv a molyok értékelése alapján
66. legjobb romantikus könyv a molyok értékelése alapján

A ​hercegnő (Pokoli szerkezetek 3.) (Árnyvadász univerzum) 1996 csillagozás

Cassandra Clare: A hercegnő Cassandra Clare: A hercegnő

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Tessa ​Graynek boldognak kellene lennie – hiszen minden menyasszony boldog, nem? Csakhogy miközben az esküvőjére készül, egyre több árny vetül a londoni Intézet árnyvadászaira. Új démon bukkan fel, akit vér és titkok fűznek Mortmainhez; ahhoz a férfihoz, aki könyörtelen automatonjai, a pokoli szerkezetek segítségével az árnyvadászok elpusztítására törekszik. Mortmainnek már csak egyetlen dologra van szüksége, hogy megvalósítsa a tervét.

Tessára.

Charlotte Branwell, az Intézet vezetője elkeseredetten igyekszik felkutatni Mortmaint, mielőtt a férfi lecsap. Jem és Will, a két Tessa szívéért versengő fiú mindent megtenne, hogy megmentsék a lányt. Mert bár Jem eljegyezte a lányt, Will még mindig szerelmes belé.

Egy haldokló árnyvadász utolsó szavai elvezethetik Tessát és a barátait Mortmainhez, de a kis csapat egyedül nem veheti fel a harcot, a nagy hatalmú konzul pedig kételkedik a veszély valódiságában. A szövetségeseik által cserben hagyott árnyvadászok… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

Kiadói ajánlás: 16 éves kortól · Tagok ajánlása: 15 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2022
546 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634571339 · Fordította: Kamper Gergely
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
546 oldal · ISBN: 9789635611225 · Fordította: Kamper Gergely
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
546 oldal · ISBN: 9789635611232 · Fordította: Kamper Gergely

6 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Pokoli szerkezetek

508 tag · 136 karc · Utolsó karc: 2023. október 30., 20:43 · Bővebben


Enciklopédia 47

Szereplők népszerűség szerint

Magnus Bane · Will Herondale · Jem Carstairs · Tessa Gray · Charlotte Branwell · Henry Branwell · Gabriel Lightwood · Gideon Lightwood · Sophie Collins · Cecily Herondale · Church · Jessamine Lovelace · Néma Testvérek · Woolsey Scott · Bridget Daly · Énókh testvér · Mrs. Black


Kedvencelte 763

Most olvassa 119

Várólistára tette 356

Kívánságlistára tette 500

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Cassandra Clare: A hercegnő

„– Ismered az érzést, amikor egy könyvet olvasol, és tudod, hogy tragédia lesz belőle? Érzed, hogy közeledik a hideg és a sötétség, látod, hogy szorul a hurok a szereplők körül, akik a lapokon élik az életüket, mégsem tudsz szabadulni a történettől. Olyan, mintha hozzákötöznének egy kocsihoz, és az vonszolna maga után. Sem elengedni nem tudod, sem az irányt megváltoztatni.”

Nagyon érdekes érzelmi kapcsolatom van általában a záró kötetekkel.
Természetesen alig várom, hogy megjelenjen és szinte rögtön neki is kezdek, és ha eléri, vagy felül is múlja az elvárásaimat, szomorúan csukom be és nem akarom elengedni.

Ezzel az érzéssel engedtem le a kezemet és hajtottam be a könyv fedelét.

Fájdalmas…mint kívülről…mint belülről.

A borító csodálatos. mint az előző köteteknél is.

És a történet….valami olyasmit kaptam, amit életre szóló élménynek is betudhatok.

Ez a rész tartogatott meglepetéseket, szeretett, izgalmat és sok sok könnyet számomra.

Tessa, mint az előző kötetekben már megszokhattam még mindig nincs tisztában azzal, ki ő valójában. Nagyon sok kalandon, fájdalmon, szorult helyzetből kellett átverekednie magát, néhol lelkileg sérült, és picit testileg, de mindig hűséges maradt azokhoz, akik megmentették, befogadták. És mert a végén, bebizonyította számomra, hogy igen is helyén van az esze és a szíve, és páratlan fortéllyal elérte, hogy ott győzzön ahol már mindenki elvérzett volna…nekem Ő egy kedvenc és igen is erős Női karakterré nőtte ki magát.
Most így utólag be kell valljam a szerelmi döntésképtelensége, sokszor haragot váltott ki belőlem, de ha mélyen elgondolkodom, rá kellett döbbenjek, jó magam sem biztos, hogy rögtön tudtam volna, kihez is húz igazán a szívem, kit is választanék ebben a helyzetben. Persze minduntalan állítom Jem a mindenem, de így könnyű, hisz kívülálló vagyok akárhogy is erőlködök az ellenkezőjéről.
Will is ugyan úgy megdobogtatja néhol a szívemet, nevetésre, vagy sírásra késztetett. Akkor fedjetek meg érte, de Ti tudnátok dönteni?

És ha már a fiúkról van szó, azt hiszem egyik részben sem fájt ennyire a szívem, mint itt, és nagyon sokat sírtam. De jókat nevettem is.

Akárhogy is nézem ezt a sorozatot, e három személyiség nélkül üresek lennének a lapok.
Mert bár sok sok érdekes és kedves, vagy kevésbé szimpatikus szereplőt is vonultatott fel Cassandra, – ez alól csak Magnus a kivétel, mert őt imádom bármilyen is egy adott történetben-, minduntalan azt vártam, hogy mi lesz a főhőseinkkel, szinte szorongtam, ha nem úgy alakultak az események, ahogy azt elvártam volna.

A vége pedig….GYÖNYÖRŰ.
A legszebb része a sorozatnak és számomra a legnagyobb kedvenc mind közül.

Természetesen hatalmas kedvenc és nagyon jó szívvel ajánlom mindenkinek, akár újra olvasásként is!!!!!!

5 hozzászólás
Naiva P>!
Cassandra Clare: A hercegnő

Az egész sorozatot imádom, de messzemenőkig ez a legjobb része a szériának. Az előző két rész borítójára sem panaszkodom (bár Will nem úgy él a képzeletemben, ahogy a borítón látható), de ennek a borítója egyenesen csodálatos. Csak hát' nem értem, miért vannak hüllő szemei Tessának? Nem az az egyik különlegessége Tessának, hogy spoiler? Mindegy.
A Will – Tessa – Jem önzetlen szerelmi hármasa elképesztően jól kivitelezett. Még csak megrökönyödést sem váltott ki nálam. Emlékszem pár évvel ezelőtt, az egyik közösségi médián keresztül megkérdezte Cassie egyik rajongója, hogy voltak-e olyan alkalmak, amikor bizony hármasban nyomták? Erre az írónő csak egy kacsintós Peter Dinklage/Tyrion Lannister animációval válaszolt.
Természetesen Jem története is nagyon megható, viszont vállalom, hogy erősen elfogult vagyok Will-el szemben.
A történet tele volt fordulatokkal és csavarokkal, azok pedig olyan szépen lettek kivitelezve. Az epilógus pedig…. a legszebb, legszívfájdítóbb része a könyvnek. Egyszerre imádom, és egyszerre haragszom az írónőre. Igen, spoiler Zseni az írónő. Igazán kitalálhatott volna valamit.
Kamper Gergelynek pedig óriási dicséret a szépséges fordításért.
Nem szaporítanám a betűt. Keserédes csillagos 5-ös.

7 hozzászólás
Mulán>!
Cassandra Clare: A hercegnő

Ez a három rész nem nekem való, nem nekem találták ki őket. Nem volt vele nagy bajom de túlzás volt, felesleges kötetnek nem mondanám mert nem az de untam de annyira hogy több oldalt átlapoztam. Nagyon ritkán csinálok ilyesmit, és alapból nagyon szeretem az árnyvadász sorozatot is, de valahogy ez nem talált meg engem most. Az első része ebből a háromból teljesen jó volt tetszett is, nem tudom pontosan mit írtam akkor de így a harmadik végére.. na fáj ez az egész. És ebben az a „poén” hogy az üvegtrón sorozat ugyanezt tette velem.

Cheril>!
Cassandra Clare: A hercegnő

Mindig, mikor vége van valaminek, másképp látod a dolgokat. Mikor egy befejező kötetet veszek a kezembe, bennem van az a fura érzés, hogy én nem szeretném, ha vége lenne. Addig-addig halasztanám, míg csak lehet, de vége van. Befejeződött.

Nem is szeretném különösebben tárgyalni, hogy mi is történt ebben a részben, mert bármit írnék, máris elmondanám a lényeges dolgokat, amit persze nem szeretnék.
Inkább magáról a teljes trilógiáról írnék.

Nem titok, hogy a könyvsorozat eléggé kedves a szívemnek. Nem csak ez, hanem az egész árnyvadász világ. És tudom, lesz még sok hasonló árnyvadászos történet, nekem mégis fáj a szívem ezért az egyért. Tudom, hogy itt lezáródott az egész és egy tökéletesen kerek történetet kaptunk, de mégsem tudom megérteni, hogy vége. Sok történetet olvastam, közülük sokat be is fejeztem. Mégsem volt soha ilyen érzésem, mint most.
Egészen idáig, nekem az első árnyvadász-történet a Végzet ereklyéi sorozat volt. Meg sem fordult a fejemben, hogy valaha ez felülmúlja azt. Pedig sikerült.
Emlékszem, mikor az első kötetet olvastam és nem tudtam dönteni Jem és Will között. Biztos voltam, benne hogy az egyik karakter a rossz oldalon fog állni a végén, de elmondhatom nem így történt. És még most sem tudnék dönteni köztük. Mindketten a szívemhez nőttek és nem akarom elengedni őket.
Ilyenkor döbbenek rá, hogy a történet E/3 személyben íródott, mégis mintha mindig más karakter szemével látnánk a történetet, nem pedig egy külső mesélné el. Ezért is nőttek ennyire a szívemhez. Pedig valljuk be, nem éppen a mai világban éltek a karakterek.
Nagyon magaménak érzem a történetet, mert minden benne van amire vágytam.
Még csak most tettem le a könyvet, de máris hiányozik az Intézet összes lakója.
Will, aki semmit nem vett komolyan, de a zord természet mögött egy végtelenül szerethető és magányos lélek lapult.
Jem, aki maga volt a jóság, akinél azt kívántam, bárcsak hallhatnám én is a zenéjét.
Cecily, aki bár fiatal volt és makacs, mindig kiállt az igazság mellett.
Henry, aki kissé furának tűnt, de hatalmas szíve volt.
Charlotte, aki alacsony termete és fiatal kora ellenére erős, becsületes és nem befolyásolható árnyvadász lett.
Gideon, aki mindig a helyes döntés hozta.
Sophie, aki bátor volt, merész és becsületes.
Gabriel, aki büszke volt és hajthatatlan, de végül megtalálta hová tartozik.
Bridgette, aki mindig csak énekelt, de közben egy nagy harcosnő lakozott benne.
És végül Tessa, aki becsülte és szerette a könyveket, aki hitt a könyvek hatalmában.
Hiányoznak és szerintem fognak is. Rengeteg mindent kaptam ettől a könyvtől. Lehet, hogy hülyeség de ha másért nem, hát értük már mindenképpen el fogom olvasni a többi könyvet, amit Cassie tervez, bár ha feleennyire lesz jó, vagy akár leírja ugyanezt én úgyis imádni fogom.

1 hozzászólás
Nymeria96>!
Cassandra Clare: A hercegnő

Nagyjából ugyanaz a véleményem róla, mint néhány évvel ezelőtt volt.
Tetszett, tetszett, de vannak olyan részei, amikkel egyszerűen nem tudok megbékélni.
Egyrészt én a történet legelejétől Tessa-Will párti voltam, ezért bármennyire is kedvelhető Jem, illetve bármennyire is szeretem a kapcsolatát Will-el, nem lettem rajongója a köztük kialakult szerelmi háromszögnek. Sajnálom.
Őszintén szólva a történetet is kicsit túlírtnak és vontatottnak éreztem. Emlékszem, hogy ezt az első olvasás alkalmával is így gondoltam, és úgy tűnik, hogy erről évek múltával sem változott a véleményem. Néhány kevésbé fontos jelenet túl nagy részletességgel lett bemutatva, minek következtében lassabban is haladtam az olvasással, és nemegyszer el is veszett az érdeklődésem a történet iránt.
Azonban nagyon tetszett, hogy ebben a részben már nem csak Tessát tekinthetjük főszereplőnek, hiszen a többiek is jelentős szerepet töltöttek be a cselekmény szempontjából. Időközben nagyon megszerettem a Lightwood testvéreket, Sophie-t, Charlotte-ot és Henry-t is.
Még ha az Epilógus miatt nem is vagyok túl boldog, azért nagyon különlegesnek tartom a sorozatot.

MissFortune>!
Cassandra Clare: A hercegnő

Nagyon-nagyon a szívemhez nőtt, borzalmasan érzem magam, amiért vége. Annyira szeretnék még Tessáról, Jemről,Willről olvasni, na meg persze a többiekről is..
Úgy érzem, méltó lezárást kapott a sorozat. Izgalomban ebben a részben sem volt hiány. Faltam a lapokat, alig bírtam letenni. Hol tomboltam, hol sírtam, hol nevettem. Ami durva, mert könyveken nem igazán szokásom sírni.
Imádtam minden percét. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire le fog nyűgözni. Szóval, kedves kétkedők! Olvassátok!:D

Orsi999>!
Cassandra Clare: A hercegnő

Sokkal lassabban haladtam vele, mint általában szoktam olvasni egy könyvet. Ez azért volt, mert próbáltam minél tovább húzni, mert nem akartam befejezni a trilógiát.
Az első két részt imádtam, de ebben egy kicsit csalódtam. spoiler
spoiler
Nem a szereplőkben csalódtam, hanem abban, ahogy le lett zárva a könyv. Minden szál le lett zárva, spoiler
Miután befejeztem a könyvet, még utána is ezen gondolkodtam, hogy mi az ami nem tetszett benne.

6 hozzászólás
christine I>!
Cassandra Clare: A hercegnő

Nem hittem volna, hogy el fog érkezni az a pillanat, amikor a szívem millió plusz egy darabra fog törni.
Nem hittem volna, hogy végig fogok bőgni egy egész könyvet.
… Ami nem mellesleg egy CC könyv…
Nem tudom, hogy mikor fogom összeszedni magam annyira, hogy ez a valami értékelés legyen… De ha összejön, igazán büszke leszek magamra.

BŐVÍTÉS

Nos, sikerült egy picit összeszednem magam.
Az első három Cassandra Clare könyv, amit olvastam, óriási csalódás volt. Őszintén, azt hittem, földhöz vágom a könyvet/telefont/magam, és kiszaladok a világból, jobb esetben beülök a sarokba, és sírva fakadok…

Bármilyen meglepő, ennél a három könyvnél csak egyszer éreztem ezt, az elején, amikor abba is akartam hagyni a trilógiát, de @Peetagey azt mondta, nem, és én hallgattam rá.

Nos, tulajdonképpen ennek örülök is meg nem is. Örülök, mert ez a trilógia egy olyan nyomot hagyott bennem, amit nehéz lesz kárpótolni és elfelejteni. Sírok, mert vége, nincs tovább, ennyi volt, mindenki boldog, és… ez fáj. Az biztos, hogy egyszer mind a három kötet a polcomon fog pihenni, és annyiszor fogom őket újraolvasni, ahányszor csak alkalmam nyílik rá.

Utoljára másfél évvel ezelőtt bőgtem el magam ennyire, amikor A soha határát olvastam, és azt hittem, meghalt a férfi főszereplő. Ennél a résznél konkrétan mindig bőgtem, nem volt olyan pillanat, amikor száraz lett volna a szemem sarka. spoiler

Én… szóval… Oké, hogy most megint a sírás fojtogat, és oké, hogy két nap után sem vagyok képes normálisan írni erről a részről/trilógiáról/MINDENRŐL… de ha csalódtatok a Végzet Ereklyéiben, akkor még ne adjátok fel. Komolyan. A Pokoli Szerkezetek muszáj kapjon egy esélyt. A kedvemért. Legalább miattam. És senki sem akar magára haragítani, ugye? *gonoszan néz, nagyon-nagyon gonoszan*

Ez a trilógia összetört, majd újra összerakott, majd megtaposott és bedobott a kukába. Fájdalmas érzés, ha már itt tartunk…

*idézeteket nézek, hogy még inkább fájdítsam a szívem, mert én egy rohadt nagy mazochista állat vagyok*

– Azt akarom, hogy mind a ketten boldogok legyetek. Mégis, amikor az oltárhoz vonulsz, hogy örökre összekössétek az életeteket, a szívem szilánkjaiból kirakott láthatatlan ösvényen fogsz járni, Tessa. Az életemet is feláldoznám akár a tiedért, akár az övéért. Az életemet is feláldoznám a boldogságotokért. Amikor azt mondtad, nem szeretsz, azt hittem, lassan elmúlnak az érzéseim, de nem így történt. Napról napra egyre erősebbek lettek. Ebben a pillanatban szenvedélyesebben szeretlek, mint valaha, és egy óra múlva még ennél is jobban foglak szeretni.

Végszóra pedig csupán annyit, hogy:

A POKOLI SZERKEZETEK KÖNYÖRTELENEK . A POKOLI SZERKEZETEK KÉRLELHETETLENEK. A POKOLI SZERKEZETEK SZÁMOLATLANOK. A POKOLI SZERKEZETEK SOHA NEM FOGYNAK EL.

8 hozzászólás
R4ms3s P>!
Cassandra Clare: A hercegnő

Nagyon hosszú, kicsit mérges értékelés következik:

Nehezen írom ezeket a sorokat mert csalódott, sőt mérges is vagyok, meg szomorú. Rengeteg érzelmet kiváltott belőlem a könyv, az igaz. Volt, ahol nevettem, máskor szomorú voltam, és volt amikor csak érthetetlenül néztem.

Mikor elkezdtem ezt a trilógiát akkor azt vártam, azt gondoltam, hogy az utolsó rész lesz a csúcspont. De nem így volt. Kezdve a szerelmi háromszöggel, mely az első könyvben érthetetlen volt, a másodikban megható és én sem tudtam már választani közülük (de inkább Jem felé hajlottam), itt viszont… Hát, mérgelődtem emiatt.

Will, akit bevallom annyira nem kedveltem eddig, ebben a könyvben nagyon a szívemhez nőtt, és ezért ért pofonként néhány dolog. Az a hatalmas szeretet, ami közte és Jem között volt, az példamutató és szerintem ilyen barátságoknak kellene lennie a mai világban is.

Jemet nagyon sajnáltam, pedig lehetett számítani rá, hogy mi lesz a sorsa. Mindenesetre végig, még így is, elárulva éreztem őt! De ami történt… Nem csak az írónőben csalódtam, hanem Tessában is de akkorát, hogy legszívesebben a földhöz vágtam volna a könyvet. spoiler Szóval Tessa itt elásta magát nálam spoiler, bár az előző részekben sem sikerült megkedvelnem őt. spoiler

Ugyanígy kiakasztott a vége. Szegény Will történetét elég hamar lezárták. Ekkor jöttem rá, hogy ez az egész szerelmi háromszög csakis Tessa harmóniájáról szólt. Az utolsó fejezet is erről tett tanúbizonyságot. spoiler

A végén lévő családfát sokat nézegettem, bár spoileres volt, ahogy az Cassandra Clare: Aranylánc-ra is.

Ebben a könyvben a főgonosz kisegérré változott. Lényegtelen volt, inkább a kapcsolatokon volt a hangsúly, főleg a romantikus szálakon mely bár engem nem zavart (még ha néhol édes-mázossá is vált) azonban ettől is többet vártam egy picit. Szerelmi szenvedés, na az volt a fő témája! off

Valahogy az akciók meg a Charlotte-féle dráma nem volt számomra túlontúl érdekes meg izgalmas sem. Akik miatt szerettem ezt a könyvet (Jem-Will pároson kívül) az a többi szereplő volt. Gabriel Lightwood-ot eddig nem bírtam, most viszont rajongtam érte, ahogy Cecily-ért is. Olvastam volna még róluk. Sophie-t még mindig kedvelem és számomra továbbra is tiszteletre méltó az ahogyan gondolkodik. Magnus meg hát…. Ki ne szeretné Magnust?? Nélküle nem is létezhetne Árnyvadász könyv!

Ezt a sorozatot addig élveztem, amíg a lezáráshoz nem érkeztünk. Addig még volt bennem remény, hogy lezárul ez a fojtogató szerelmi háromszög valahogy, vagy nem is tudom, más megoldás lesz.

Sajnálom mindenkitől, hogy csak ennyi csillagot tudok rá adni, de hiába ültem itt a gép előtt és gondolkodtam azon, hogy mennyit adjak. Számomra Cassandra Clare eddigi legrosszabb, olvasókkal szemben elkövetett legkegyetlenebb írása volt off.

Bleeding_Bride IP>!
Cassandra Clare: A hercegnő

Lemaradt az értékelés…
Szóval, az egész trilógiát egymás után faltam be, ez is jelzi, hogy nagyon a szívemhez nőtt. Meg a történet szempontjából sem igazán tudnám három önálló darabként kezelni. Szerettem a hangulatát, a viktoriánus angliai világ sikátorait, árnyait. Sőt, meglepő módon a szerelmi háromszög sem zavart. Pedig az MINDIG zavar.
Nem olvastam mást a szerzőtől, nem is tervezem, viszont a Pokoli szerkezetek az megvett magának.


Népszerű idézetek

Sheila_7 I>!

– Azt hiszed, nem tudok harcolni. – A lány elhúzódott, és farkasszemet nézett Jemmel. – Mert lány vagyok.
– Azért hiszem azt, hogy nem tudsz harcolni, mert menyasszonyi ruha van rajtad – felelte a fiú. – Ha ez vigasztal, szerintem ebben a cuccban Will sem tudna harcolni.
– Talán nem – szúrta közbe a másik fiú, akinek olyan éles volt a hallása, mint egy denevéré. – Viszont világszép menyasszony lenne belőlem.

37-38. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jem Carstairs · menyasszony · Tessa Gray · Will Herondale
3 hozzászólás
f_niki96>!

– Bátorság! – szólt. – Végül is sehol egy kacsa.

526. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bátorság · kacsa · Tessa Gray · Will Herondale
Sheila_7 I>!

– Nem vagyok okleveles balfék! – jelentette ki dühödten.
– Az oklevél hiánya aligha bizonyíték az intelligenciára – mormogta Will.

31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gabriel Lightwood · Will Herondale
Sheila_7 I>!

– Ismered az érzést, amikor egy könyvet olvasol, és tudod, hogy tragédia lesz belőle? Érzed, hogy közeledik a hideg és a sötétség, látod, hogy szorul a hurok a szereplők körül, akik a lapokon élik az életüket, mégsem tudsz szabadulni a történettől. Olyan, mintha hozzákötöznének egy kocsihoz, és az vonszolna maga után. Sem elengedni nem tudod, sem az irányt megváltoztatni.

69. oldal

Kapcsolódó szócikkek: olvasás · Tessa Gray
2 hozzászólás
Sheila_7 I>!

– Igazán nagyvonalú kijelentés, Gideon – jegyezte meg Magnus.
– Gabriel vagyok.
Magnus legyintett. – Nekem minden Lightwood egyforma…

253. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gabriel Lightwood · Magnus Bane
4 hozzászólás
Sheila_7 I>!

– Éppen arra gondoltam, hogy felnyalábolom Cecilyt, és megetetem a kacsákkal a Hyde Parkban. – Will félresöpörte átnedvesedett haját a homlokából, és megjutalmazta Jemet ritka mosolyai egyikével. – Segíthetnél.
– Sajnálatos módon egyelőre el kell halasztanod a testvérgyilkosságot. Gabriel Lightwood odalent vár, és van egy szavam a számodra. Két részből áll, és külön-külön mindegyik a kedvenceid közé tartozik.
– Vadbarom? – érdeklődött Will. – Sültbolond?
Jem elvigyorodott. – Démonhimlő – felelte.

25. oldal

ercypici>!

Minden találkozás búcsúzáshoz vezet, és ez így lesz, amíg világ a világ. Minden találkozásban benne van az elválás szomorúsága, mint ahogy minden búcsúban benne van egy kevés a találkozás öröméből is.

491. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jem Carstairs · Will Herondale
Sheila_7 I>!

– Mi történik itt?
– De tényleg. – Will a tányérra pottyantotta az evőeszközeit. – A konzul? Beállít reggeli közben? Legközelebb mi lesz? Az inkvizítor ugrik be uzsonnára? A Néma Testvérek meghívnak piknikezni?
– Kacsapástétomot eszünk a parkban – mormogta Jem […].

126-127. oldal

DarknessAngel>!

Az élet egy könyv, és még vagy ezer oldalt nem olvastam el belőle. Veled szeretnék elolvasni belőlük, amennyit csak lehet, mielőtt meghalok…

522. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · könyv · Tessa Gray · Will Herondale
Sheila_7 I>!

– Egész éjjel fent voltam, és lemásoltam a lényeges részeket. A nagy része amúgy is…
– Zagyvaság? – kérdezte Jem.
– Pornográf? – szólalt meg Will ugyanabban a pillanatban. – Vagy mind a kettő egyszerre. Nem hallottatok még pornográf zagyvaságról?

133. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Charlotte Branwell · Jem Carstairs · Will Herondale

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Tracy Wolff: Sóvárgás
Csóti Lili: Hetedvérig
Aurora Lewis Turner: A tűzróka
Kendare Blake: A rémálmok lánya
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Danielle Paige – Kass Morgan: A hollók
Andrea Cremer: Wolfsbane – A keresők
Fróna Zsófia: Démonok közt
Charlie N. Holmberg: A mestermágus
Karen Lynch: Rejtek