A ​Csokoládéimádók Klubja (A Csokoládéimádók Klubja 1.) 82% 296 csillagozás

Ha le akarsz szokni a csokiról, ne kezdj bele ebbe a sorozatba!!! De csokoládéimádóknak kötelező
olvasmány!

Én magam is imádom a csokit, sőt egyenesen rajongok érte szóval amint megpillantottam tudtam, hogy
megtaláltam a számomra tökéletes könyvet.

És nem csalódtam. Valóban fantasztikus, vicces, szórakoztató és nagyon szerethető karakterekkel
van telis-tele a fordulatok benne hol viccesek, hol szívszorítóak, de mindezen átsegíti a barátmnőket
egy jó nagyadag csokoládé és a barátságuk.

Kedvenc idézetem a könyvből:

“– Ne viccelj – mondom erre. – A csokoládé nem is ennivaló, hanem gyógyszer.”

Laza és könnyed nyári olvasmány – épp nyaralok, ülök a szálloda medencéjének a partján, és olvasok. Nagyon jót szórakoztam, tetszenek a szereplők, a szituációk – különösen az ékszerek visszarablása. Szerintem a körülöttem ülők nem tudták mire vélni a kuncogásaimat.
Az előző olvasmányom egy nagyon kemény könyv volt, ez pont az ellentéte – semmi bonyoldalom, semmi komoly agymunka, nem kell gondolkodni, csak olvasni – pont olyan, mint a jó csokoládé. Egyébként osztom Lucí véleményét – a csokoládé mindenre jó!

Pont kapóra jött…
Alapjában véve egy csinos kis Szex és New York Britanniában. Négy őrült csaj, mániákusak, különbözőek, és mégis ugyanolyanok.
Semmi különleges… Keverés-kavarás az életük, jó ez így…

Viszont most ez a könyvet egy teljesen más oldalról néztem, elolvastam a sorok közötti részt is… Azokat a dolgokat, amik felhívják a figyelmet a szenvedélybetegségre.
Megy a drogos kupacba, akár tetszik neki, akár nem…

Valamikor olvastam már ezt a könyvet, és ahhoz képest, hogy könnyed és könnyen felejthető olvasmánynak tűnik, aránylag sok mindenre emlékeztem a történetből. Lucy és barátnői élete teljesen különböző, egy valamiban azonban nagyon hasonlóak: imádják a csokoládét és ez elég ahhoz, hogy átsegítse őket minden bajon és problémán, emellett persze egymást is támogatják, ez nagyon tetszett.
Némely komolyabb élethelyzettel is találkozhattam, ez családtag drogproblémájától vagy éppen szerencsejáték-függőségétől kezdve tönkrement házasságig terjedt, ennek ellenére a könyv stílusa mégis könnyű és sokszor vicces, jó volt ez a kettősség. Leginkább Lucy csetlő-botló társkeresését szerettem olvasni, mert ez tényleg sokszor megnevettetett.
Hősnőink hihetetlen mennyiségű csokoládét elfogyasztottak, néha szinte már túlzásnak tartottam ezt a csokiorgiát, természetesen ennek ellenére mindenki karcsú, csinos és kívánatos. Nem tudom, hogy csinálják? :) Valószínűleg nekem sem egy fogyókúra kellős közepén kellett volna ezzel a könyvvel találkoznom, így nem irigykednék annyira:)

Úgy jártam, mint általában a limonádé könyvekkel szoktam. Az eleje nagyon jó, felfrissülés olvasni, és tényleg kikapcsol. Tetszenek a szereplők, tetszik a történet. Aztán úgy elkezdem várni, hogy történjen már valami. És itt történik is, minden szereplőnek bemutatja szépen az életét, a kisebb-nagyobb gondjait. Aztán a könyv fele környékén kezdtem ezt is unni. Nem voltak már szimpatikusok annyira a szereplők, nem tetszett, hogy mindenki mindig teljesen ugyanazokat a hibákat követi el, egymás után ezerszer. És amit még csavarnak betett a végére, hogy Lucy barátjáról mi derül ki, hát az egyáltalán nem volt csavar. Végig tudtam. De összességében jó volt.

Így nyár végére kikapcsolódni pont jó volt. Tetszett ugyan, de semmi nagy bumm nem volt benne. Tele klisékkel és nagy adag kiszámíthatósággal. Csak azt nem értem, az ilyen könyvekben miért mindig négy hiperszuper gazdag, gyönyörű istennő szerepel tele problémákkal? Egy kis Bridget Jones, egy kis Szex és New York, sok-sok csoki. Kíváncsi vagyok a folytatásra, de egyszerolvasós kategória.

Csajosnak csajos, csokisnak csokisnak,könnyednek könnyed, humorosnak nem humoros. Pont olyan, amilyeneket most éppen tucatszám írnak tucatírók. Csak a csokik kötöttek le igazán. De egy kihívás egyetlen hiányzójának jó volt.

Ha valaki simán csak felhőtlen szórakozást és sok-sok nevetést óhajt, tiszta szívből ajánlom neki A Csokoládéimádók Klubját! :) A célnak megfelelően ellazít, kikapcsol, feltölt energiával, mintha csak csokit majszolnál. :) Összességében remek boldogsághormon.
A négy főszereplő csaj közül Lucy a legszerethetőbb, elvégre ő az egyetlen, akinek a gondolatait E/1-ben közvetítette az írónő. Véleményem szerint főként Lucy a csokoládé szerelmese, olyannyira, hogy még kardió edzés alatt is elrágcsál néhány falatot. :D Hol szeleburdi, hol butuska, gyakran szerencsétlen, de egy nagyon melegszívű, leleményes, kedélyeket felpezsdítő nőszemély. :)
A többiek is aranyosak voltak, noha az ő történetük nem jutott akkora térhez Lucy-é mellett. Chantal az, akinek az írónő bővebben kifejtette a sztoriját, Autumn és Nadia azonban elég kevés lehetőséget kaptak a kibontakozásra. Miattuk azért jó lenne elolvasni a folytatást, kíváncsi vagyok, mi lesz velük a későbbiekben.
Nem kell komoly olvasmányra számítani, nekem a könyv kizárólag arra szolgált, hogy jobb kedvre derítsen. Van több hibája, nem törekszik tökéletességre, a szereplők gyakorta ugyanazokat a köröket futják le, mégis… letehetetlen és ellenállhatatlan. :) Szerettem.

Én nagyon bírom a csokit! Az összes márkát imádom, ami csak előfordult a könyvben, de attól a mennyiségtől, ahogy a csajok tolták, még Gombóc Artúr is kipukkadt volna…
Szerencsére gyorsan beleszoktam, hogy ebben a könyvben tényleg csokival van kikövezve a boldogsághoz vezető út, és már csak nevettem a lehetetlen kalandokon, és kínos felsüléseken. A habos-babos történet azért komolyabb problémákat is feszegetett, mint pl: a drogfüggőség, a szexfüggőség, a kapcsolatfüggőség és az online szerencsejáték.
Amennyire tartottam ettől a könyvtől, és fenntartásokkal kezdtem bele, végül annyira magával ragadott, és már folytatom is a sorozatot a következő résszel!

Most páran lehet megköveztek, de nekem kifejezetten tetszett ez a akönyv. Lehet a szereplők nem éppen különlegesek, de legalább egy kis életszaga volt. Senkinek nem volt tökéletes az élete és nem a csupa izom-gazdag pasik rohangásztak mindenfele. Határozottan üdítően hatott most ez rám.
A sok csokoládé viszont már nekem is sok volt!!! Pedig ez nálam nagy szó. :P
Szívesen ajánlom mindenkinek, aki szereti a könnyed, romantikus, csokoládéval dúsított történeteket.