Broca ​agya 24 csillagozás

Gondolatok a tudomány romantikájáról
Carl Sagan: Broca agya

Mi köze van a XIX. századi francia orvos, Paul Broca formalinban megőrzött agyának a bolygókutatás aranykorához? Mi köze van egy sókristálynak a Földön kívüli értelem kutatásához? Mi köze van a spiritiszta szeánszoknak Robert Goddard rakétakísérleteihez? Látszólag semmi, Carl Sagan számára azonban a világ szerves egészet alkot, ezért az olvasó is hamar rádöbben: minden mindennel összefügg. A tanulmánygyűjtemény központi gondolata az áltudományok elleni okos fellépés. A legképtelenebb ostobaságokat sem intézi el puszta kézlegyintéssel…

Eredeti megjelenés éve: 1979

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Talentum Tudományos Könyvtár Akkord

>!
Akkord, Budapest, 2001
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637803874 · Fordította: Both Előd

Enciklopédia 33

Szereplők népszerűség szerint

Karel Čapek

Helyszínek népszerűség szerint

Franciaország · Moszkva · NASA · Puerto Rico


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 61

Kívánságlistára tette 62


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Carl Sagan: Broca agya

Carl Sagan: Broca agya Gondolatok a tudomány romantikájáról

Magam is úgy gondolom, hogy fel kell lépni az áltudományok ellen. Szerintem Sagan is e tanulmánygyűjtemény összerendezésével és kiadatásával okosan fellépett ellenük. Ő szerencsére veszi a fáradtságot és a legképtelenebb ostobaságokat sem intézi el puszta kézlegyintéssel. Leleplezi az egyszerű szélhámosokat, okosan és meggyőzően érvel, ha valaki a tudományban való járatlansága okán téveszmék rabjává válik, és azokat hirdeti, ugyanakkor azonban rámutat azokra a különös jelenségekre is, amelyek érdemesek a természettudományok kitüntető figyelmére. Stílusa világos, szórakoztató és ugyanakkor helyenként mégis mély. Kevesen tudják a tudósok közül átadni ismereteiket, átadni a tudományt a népnek a nép, az egyszerű emberek nyelvén. A Broca agya ilyen közérthető, csodálatos ajándék. Jómagam a Velikovsky féle elmélet, az Ütköző világok tudományos cáfolata érdekében akartam elolvasni. Velikovsky gondolatmenete az Ótestamentum mózesi könyveinek megmagyarázhatatlanul különleges történéseire kísérel magyarázatot adni. Sagan – valszeg nem mindenki számára átlátható és érthető – matematikai érvekkel is cáfolja egy ilyen Jupiterből kiszakadó aszteroida létezhetőségét, porrá zúzza Velikovsky érvelését.
Az írások ugyan nem maiak, abból az időből származnak, amikor a tudománynépszerűsítő pályája csúcsán álló szerző tévénézők milliárdjainak otthonába vitte el a Kozmoszt. Ugyanakkor a nem bolygókutatással foglalkozó emberek számára még mindig korszerűek, s nóvumokat is tartalmaznak.

viounderwater>!
Carl Sagan: Broca agya

Carl Sagan: Broca agya Gondolatok a tudomány romantikájáról

Ha egy szóval kellene: elgondolkodtató.

Habár természettudományos szempontból nagyon elavult – nem is lehetne másmilyen, hiszen ’79-ben íródott – mégis ijesztően aktuális, főleg a társadalomtudományok terén.
Több témában felnyitotta a szemem, előhívta a kiváncsiságom. Kicsit átformálta a hitről alkotott képemet is.
Szerintem körülbelül húsz százalék felel meg a beharangozó szöveg szerinti témának, legnagyobbrészt az asztronómia és az asztrofizika világába nyerhetünk betekintést. Engem személy szerint ezek mind nagyon érdekelnek, mégis az a része fogott meg leginkább, ami az emberi hiszékenységről, a megismerés vágyáról és az áltudományok térhódításáról szól. Mindenkinek ismerősek a különféle rák-gyógyító alternatív módszerek, amik hetente látnak napvilágot a „gonosz gyógyszergyárak/orvosok titkos kamrájából”. Leendő orvosként hihetetlen módon lehangol ez a negatív hozzáállás a segítő tudomány irányában és elkeserít, hogy azért tanulok nem keveset, hogy később az utálat középpontjában álljak.
Épp ezért nyűgöz le Sagan hozzáállása. Egyáltalán nem tükrözi a mai tudományos világ viselkedését, ami leírható egyszerűen úgy, hogy figyelembe sem veszik ezeket az álhíreket. Úgy gondolom, minden tudósnak, tudományos világban ténykedőnek el kellene olvasnia ezt a könyvet, biztosan rádöbbennénk, hogy egy kicsit talán a mi hibánk, hogy ezen álhírek terjedése így elharapódzott és hogy igenis a mi feladatunk ezeknek a gyanús tételeknek utánajárni, megvitatni, bizonyítani/megcáfolni őket. Én bizonyosan belevéstem ezt a fejembe és igyekszem szem előtt tartani a későbbiekben is, mielőtt idegesen elvetnék minden elsőre ostobaságnak tűnő hipotézist.


Népszerű idézetek

Baki P>!

Rendkívüli korban élünk.

(első mondat)

Carl Sagan: Broca agya Gondolatok a tudomány romantikájáról

2 hozzászólás
sztimi53>!

Nagyon érdekesnek tartom, hogy a XX. század legtehetségesebb és legleleményesebb sci-fi-írói közül ketten – Isaac Asimov és Ray Bradbury – nem voltak hajlandóak repülőgépre szállni. Szellemük bolygóközi, sőt csillagközi űrutazásokon kalandozott, testük azonban még a DC-3-astól is berzenkedett.

III. Kozmikus szomszédaink , A Nap családja

Carl Sagan: Broca agya Gondolatok a tudomány romantikájáról

Kapcsolódó szócikkek: Isaac Asimov · Ray Bradbury · repülőgép
Aurore>!

Mi vagyunk az első faj, amely kezébe vette saját sorsa irányítását. Első ízben rendelkezünk önmagunk szándékos vagy véletlen elpusztításának a képességével.

A tudomány és a technika dicsérete

Carl Sagan: Broca agya Gondolatok a tudomány romantikájáról

3 hozzászólás
Aurore>!

Csaknem ugyanilyen gyakran teszik fel a kérdést, különösen az élet és az értelem fejlődését fejtegető előadást követően: „Hisz Ön Istenben?” Minthogy „Isten” a különböző emberek számára mást és mást jelent, ezért általában visszakérdezek, mit is ért a kérdező azon, hogy „Isten”. Legnagyobb meglepetésemre ez a válasz általában zavarba ejti vagy meghökkenti a kérdezőt: „Oh, hát tudja: Isten. Mindenki tudja, ki az az Isten.” Vagy így felelnek: „Nos, egy olyan erő, amely mindannyiunknál erősebb és mindenütt jelen van a Világegyetemben.” Számos ilyen erő létezik. Az egyiket gravitációnak nevezzük, bár általában nem szoktuk Istennel azonosítani. Márpedig nem mindenki tudja, mit jelent az a szó, hogy „Isten”. A fogalom az elképzelések széles skálájának felel meg. Egyesek úgy gondolnak Istenre, mint egy hatalmas termetű, világos bőrű, hosszú, fehér szakállú férfira, aki valahol odafent az égben a trónusán ül és gondosan számon tartja minden egyes veréb röptét is. Mások, mint például Baruch Spinoza és Albert Einstein Istent lényegében a Világegyetemet leíró fizikai törvények összességének tekintik. Nem ismerek semmiféle arra vonatkozó bizonyítékot, hogy egy elrejtett égi figyelőálláson tartózkodó, emberi alakot öltő pátriárka irányítaná az emberi sorsokat, ám a fizikai törvények létezését oktalanság lenne kétségbe vonni. Az, hogy hiszünk-e Istenben, legnagyobbrészt attól függ, mit értünk Isten fogalmán.

Végső kérdések

Carl Sagan: Broca agya Gondolatok a tudomány romantikájáról

1 hozzászólás
Aurore>!

[Einstein]…néha megpróbált középiskolás diákoknak segíteni, a geometria-házifeladat megoldásában, bár ez nem mindig sikerült neki.

Carl Sagan: Broca agya Gondolatok a tudomány romantikájáról

4 hozzászólás
Bla IP>!

De az a tény, hogy néhány zsenit kinevettek, nem jelenti azt, hogy mindenki, aki kinevette őket, zseni.

Carl Sagan: Broca agya Gondolatok a tudomány romantikájáról

Inpu>!

A Föld az emberiség bölcsője. De nem élhetünk örökké a bölcsőben.
/Ciolkovszkij/

Carl Sagan: Broca agya Gondolatok a tudomány romantikájáról

Kapcsolódó szócikkek: Föld
Aurore>!

A Föld huszonnégy óra alatt fordul meg egyszer a tengelye körül. A Föld kerülete 40 000 kilométer. Ha tehát képesek lennénk 40 000 / 24 = 1666 km/ó sebességgel repülni, akkor pontosan kiegyenlítenénk a Föld forgását. Ha ekkora sebességgel napnyugtakor elindulunk nyugatra*(Feltéve, hogy mindvégig az Egyenlítő fölött repülünk – a fordító megjegyzése.), akkor utunk során mindvégig napnyugtát látunk, még akkor is, ha körberepüljük a Földet. (Valójában utunk során mindvégig ugyanannyi lesz pillanatnyi tartózkodási helyünkön a helyi idő, miközben időzónáról időzónára ugrálunk nyugat felé, mindaddig, amíg elérjük a dátumválasztó vonalat, ahol, hirtelen átugrunk a holnapba.) Ám 1666 km/ó nem egészen két¬szerese a hangsebességnek, szerte a világon vagy egy tucat olyan – főként katonai – repülőgéptípus létezik, amelyik képes elérni ezt a sebességet. Egyes, a polgári utasforgalomban működő repülőgépek – például az angol-francia fejlesztésű Concorde – hasonló tulajdonságokkal büszkélkedhetnek. A kérdés szerintem nem az, hogy tudunk-e gyorsabban menni, hanem az, hogy szükségünk van-e erre. Egyesek aggodalmuknak adtak hangot – nézetem szerint sok esetben jogosan – arra vonatkozóan, hogy a szuperszonikus közlekedés nyújtotta előnyök képesek-e kompenzálni az ilyen gyors repülés általános költségeit és az élővilágra gyakorolt hatását. .*( Az emberes Föld körüli űrrepülések során másfajta problémák is előkerülnek. Gondoljunk csak arra, amikor egy mohamedán vagy zsidó űrhajós 90 percenként körberepüli a Földet. Vajon minden hetedik keringéskor meg kellene ünnepelnie a sabbatot? Az űrrepülés során olyan körülményekhez kell alkalmazkodnunk, amelyek gyökeresen eltérnek azoktól, ahol mi a szokásainkkal együtt felnőttünk.)

A Nap családja

Carl Sagan: Broca agya Gondolatok a tudomány romantikájáról

1 hozzászólás
Aurore>!

Az Apollo-8 űrhajósai repülték először körül a Holdat. Többé-kevésbé spontán gesztusként az Apollo-8 űrhajósai a Teremtés könyve I. részéből olvastak fel idézeteket, véleményem szerint részben azért, hogy biztosítsák az Egyesült Államok adófizető polgárait arról, hogy a holdutazás valójában nem összeegyeztethetetlen a hagyományos vallásos világképpel. A hithű muzulmánok viszont durván sértve érezték magukat, amikor az Apollo-11 űrhajósai végrehajtották az első holdra szállást, mert a Hold különleges, megszentelt szerepet játszik az iszlámban. A vallás egy éppen ezzel ellentétes összefüggésében Jurij Gagarin első Föld körüli űrrepülését követően Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke megjegyezte, hogy Gagarin sem isteneket, sem angyalokat nem talált odafenn. Hruscsov tehát arról biztosította hallgatóságát, hogy az emberes űrrepülés nincs ellentmondásban az ő hitükkel.

Végső kérdések

Carl Sagan: Broca agya Gondolatok a tudomány romantikájáról

Inpu>!

Einstein a polgári szabadságjogok erőteljes védelmezője volt az Egyesült Államokban az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején, a McCarthy-korszak legsötétebb éveiben. […] Azt tartotta, hogy az állampolgárnak „kötelessége megtagadni az együttműködést minden olyan esetben, amikor az az alkotmányos szabadságjogokat sértené. Fokozottan érvényes ez az állampolgárok magánéletére és politikai beállítottságára vonatkozó vizsgálatok esetében…” Nézeteiért Einsteint rendszeresen támadta a korabeli sajtó. Joseph McCarthy szenátor pedig 1953-ban kijelentette, hogy bárki, aki ilyen tanácsokat osztogat, „maga is Amerika ellensége.”

38. oldal

Carl Sagan: Broca agya Gondolatok a tudomány romantikájáról


Hasonló könyvek címkék alapján

Bessel van der Kolk: A test mindent számontart
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Siddhartha Mukherjee: A gén
Isaac Asimov: A biológia rövid története
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete
A pszichológia nagykönyve
Arthur Koestler: Alvajárók
Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása
Philip Zimbardo – Robert Johnson – Vivian McCann: Pszichológia mindenkinek 1.