Az ​éden sárkányai 153 csillagozás

Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Carl Sagan: Az éden sárkányai Carl Sagan: Az éden sárkányai

Carl ​Edward Sagan (1934-1996) amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus nemcsak kiemelkedő szaktekintély volt, hanem nagyszerű író is. Több mint 20 könyve, s kiváltképp A kozmosz című televíziós sorozata, amelyet 60 országban emberek százmilliói kísértek figyelemmel, emblematikus alakká tették a tudományos ismeretterjesztés terén. Az Éden sárkányai-ban, amelyért Pulitzer-díjat kapott, Sagan izgalmas szellemi kalandra invitálja az olvasót: végigkalauzolja az emberi intelligencia kialakulásának történetén. A hüllők iránti ősi ellenszenvünktől kezdve az álom és az alvás funkcióján át a jobbkezesség előnyben részesítésének okáig számos kérdésre kapunk meghökkentően újszerű választ. A szerző hatalmas anyagismeret birtokában tekinti át a tárgy lehetséges összefüggéseit, mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, s rámutat: az emberi intelligencia olyan új feltételeket teremtett az emberiség számára, amelyekkel még nem tanult meg együtt élni. Márpedig az egész emberi nem… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1977

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2008
362 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630784481 · Fordította: Szilágyi Tibor
>!
Európa, Budapest, 1995
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630757729 · Fordította: Szilágyi Tibor
>!
Európa, Budapest, 1992
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630753782 · Fordította: Szilágyi Tibor

1 további kiadás


Enciklopédia 26

Szereplők népszerűség szerint

Abraham Lincoln · Luigi Galvani

Helyszínek népszerűség szerint

Alpok


Kedvencelte 27

Most olvassa 18

Várólistára tette 193

Kívánságlistára tette 121

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ursus>!
Carl Sagan: Az éden sárkányai

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

Visszatérő rémálmom, hogy bölcsész vagyok. Félelemmel vegyes utálattal tekintek a matematikára, tisztes távolságban járom körbe a fizikát meg a kémiát, és a pszichológiai tárgyú könyvek elején rutinból átlapozom a kötelező neuronos részt. Amikor idáig szoktam érni az álmomban, hirtelen előbukkan a gomolygó ködből Donald O. Hebb, és rám üvölt, hogy EGYES! Erre mindig felébredek, és azon a bizonyos lebegő határvonalon egyensúlyozva megnyugtatom magam, hogy csak álom volt.

Pedig – sajna – ébren is bölcsész vagyok.

A folytatás itt: http://konyvtamasz.wordpress.com/2014/10/21/carl-sagan-…

5 hozzászólás
Kuszma>!
Carl Sagan: Az éden sárkányai

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

Van abban valami elképesztően csodálatos, amikor az elme önmagát vizsgálja. Ahogy saját lényegét megkísérli meghatározni a saját eszközeivel, óhatatlanul rádöbben eme eszközök korlátozott voltára, hiszen ha a vizsgáló és a vizsgált személy azonos, akkor a vizsgáló hogyan birtokolhatna több információt, mint amennyi a vizsgált rendelkezésére áll? Ha a vizsgáló többletinformációhoz jut, megváltozik saját (és egyben a vizsgált személy) minősége is, így kezdheti újból a kutakodást. 22-es csapdája! Megpróbálja kívülről szemlélni önmagát, és ennek érdekében akrobatamutatványokra kényszerül. Sagan viszont nagyon jó ebben.

Heurisztikus élmény volt ezt a könyvet Huntington A civilizációk összecsapása című művével párhuzamosan olvasni. Huntington (és a társadalomtudomány) szerint a történelem közösségek, civilizációk egymásra hatását jelenti, Sagan (és a természettudomány) azonban ennél egyetemesebben megközelítve a kérdést, agyunk általános evolúcióját tekinti prioritásnak. Ilyen értelemben véve az elme fejlődése ugyanolyan folyamat egy arab, egy kínai, egy holland vagy egy magyar esetében, az a kulturális-nemzeti szint, ami rárakódik, mesterséges máz csupán. (Bár ettől még a konkrét tettek szintjén nem kevésbé valóságos és megkerülhetetlen.) Némi leegyszerűsítéssel élve: a társadalomtudós pesszimista, mert összecsapásra számít, a természettudós pedig optimista, mert fejlődést vizionál. Gondolom, a kettejük párbeszéde vezet el végső soron magához a tudáshoz.

Különösen érdekes belegondolni, hogy az elme evolúciója továbbra is tart valamerre, e pillanatban is – én például el tudok képzelni egy folyamatot, aminek csúcspontjaként az intellektus automatikusan kiszűri a beszivárgó hamis adatokat, maximális szuverenitásra törekszik, és mellékkörülményként tökéletesen rezisztens a politikusok kliséire. Borzongató gondolat, mi? Természetesen egy ilyen agy kialakulásában a vezérgondolat hívei teljesen ellenérdekeltek, de hátha ez a harc lesz a végső. Muhaha.

Na, hát ilyeneken gondolkodtam közben.

Turms>!
Carl Sagan: Az éden sárkányai

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

Volt egy pár éves időszak kamaszkorom végén, amikor szinte kizárólag ismeretterjesztő könyveket olvastam. Azóta viszont valahogy egyre kevesebbet, ezért is örültem, hogy találtam ismét egy érdekes darabot.
A könyv írója saját bevallása szerint is kívülálló, nem evolúcióbiológus vagy antropológus, hanem csillagász. Kívülállóként viszont szabadabban tud vizsgálódni, és számos elgondolkodtató és előremutató megállapítást tesz. A könyv egyetlen „hibája” mindössze csak annyi, hogy 37 évvel ezelőtt íródott. Akkor biztosan hatalmasat szólt (nem véletlen a Pulitzer-díj sem), de a megjelenésekor újszerű információk jelentős része azóta már széles körben ismertté vált, más része meg el is avult. Olyan is van köztük, ami már a könyv megírásának pillanatában is túlhaladott volt, például a dinoszauruszok hidegvérűségét akkorra már elég sok szakértő cáfolta. Apropó dinoszauruszok: manapság ha valaki a kihalásukat hozza szóba, mindenki (még nem egészen négy éves fiam is) rögtön az aszteroida becsapódásra, mint legvalószínűbb lehetőségre gondol. A könyv írója a témához érve különböző lehetséges magyarázatokat hoz fel, de az aszteroidáról még nem tud, hiszen ezt az elméletet először csak a könyv megírása után két-három évvel publikálták! Mára meg ugye közbeszéd tárgya, sőt, az általános műveltség része lett.
Mindez persze nem róható fel hibaként, és én nem is teszem. Még így is rengeteg érdekes gondolatmenettel, okfejtéssel és információval lettem gazdagabb. És mi az ismeretterjesztő könyvek legfőbb célja? Hogy felkeltsék az ember érdeklődését egy szakterület iránt. Ezt sikerült megtennie, el is határoztam, hogy jobban utánanézek, hol tartanak manapság például a főemlősökkel folytatott kommunikációs kísérletek, meg az evolúciós biológia háza tájára is visszatérek egy kicsit.

3 hozzászólás
Bélabá>!
Carl Sagan: Az éden sárkányai

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

Ez is megvan, remek volt! Amikor nekikezdtem lassú haladásra szólítottam fel a TEO-ban résztvevő társaimat, de jómagam annyira belemélyedtem, hogy faltam az oldalakat. Ma éjjel 1-ig olvastam például. Nem nagyon lehet vitatkozni vele, nagyon jó megállapítások Sagantól.
Úgy rémlik az emberelődös részt történelem órán ebből nyomta le az ofőnk.
Amúgy masszív biológia az egész könyv. Viszont ritkán olvasni ennyire közérthető tudományos munkát, mint ez volt. Örülök, hogy olvastam és annak is,hogy ezt tömegesen tettük.
Az osztályfőnököm szerint: „Minden magára adó ember” jó, ha elolvassa.
Tanár úr, megtörtént. Továbbá hálás köszönet Kertész professzornak, aki nélkül nem lett volna ennyire világos a legvadabb biológiai rész a könyvben.
És bizony az ő teóriája is helyt áll: „Gyerekek! Mindent az ellentéte magyaráz!”
Ezt egy életre bevéstem.
Úgy éreztem magam olvasás közben mintha a Mindentudás Egyetemére ültem volna be, annak is a legjobb előadására… olyan világos volt szinte minden.
Sagantól lesz még olvasásom, pl a Broca agya.

10 hozzászólás
Chöpp >!
Carl Sagan: Az éden sárkányai

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

Carl Sagan könyvét a főiskolán választottam recenzió tárgyául. Nem bántam meg. Először kissé távolságtartóan álltam hozzá – bevallom kissé irodalmi sznob módjára –, Ne már! Tudományos értekezés! Francos franc! Aztán szépen lassan megláttam a szépségét és a hasznát is. Sagan érdekesen, magával ragadóan ír. Egy pillanatra sem unatkoztam, vagy gondoltam azt, hogy ezzel minek traktál, haladjunk tovább gyorsabban. Mintha egy szuper természettudományos előadót hallgatnék, aki közérthetően és roppant élvezetesen prezentálja a tudományát.
Kedves számomra ez a könyv.

kaporszakall >!
Carl Sagan: Az éden sárkányai

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

Ez a könyv akkor keletkezett, amikor érettségiztem. És a három évtizeddel későbbi kiadását olvasom. Ami már ugyancsak tíz éves.

Mégis érdemes kézbe venni, mert egy kiváló ismeretterjesztő beszél hozzánk, ráadásul olyan, aki a neurobiológia és az evolúció terén nem szakember, ezért nem pepecsel a részletekkel, hanem csupán a lényeget ragadja meg.

A lényeg pedig az, hogy az értelmes élet fejlődése során az információ előbb túlnyomó részben a génekben gyarapodott, azután az agysejtekben és szinapszisokban, végül az emberi tudás a beszéd és az írás révén kollektivizálódott, és felhalmozódott. Ezzel párhuzamos volt a központi idegrendszer fejlődése, először a nyúltagy, középagy és előagy alakult ki, az alapfunkciók ellátására, már a hüllők idejében, majd erre rárakódott a limbikus rendszer, mely az érzelmek szabályozásában játszik szerepet az emlősöknél, végül – elsősorban a főemlősök, cetek esetében, de más csoportoknál is – kialakul az agykéreg (neocortex), mely aztán az emberősöknél egész rohamos gyarapodáson ment keresztül. A három hierarchikus alkotórész együttműködése nem teljesen zavartalan, s egyes pszichiátriai kórképek gyaníthatóan e nem tökéletes együttműködés számlájára írhatók.

Elegáns modell, mely azután – részletekbe menve – több kérdést is felvet. Az egyik legvitathatóbb fejezet (az ötödik) az emberi nyelv esetleges állati analógiájával foglalkozik, a cetek hangjelzéseit elemezve, de legfőként azokra a tanulmányokra alapozva, melyek szerint egyes fiatal csimpánzok képesek voltak a siketnémák jelbeszédének kb. száz szavas részhalmazát elsajátítani, és következetesen alkalmazni. Nem tudom, az eltelt negyven évben sikerült-e megerősíteni ezeket a lelkes gondozók által írott első beszámolókat –az ’ápoltjaikkal’ szemben elfogult gondozók esetleg többet is beleláthattak az állatok jelzéseibe. Természetesen nem az alapvető érzelmek és kívánságok gesztusokkal, mimikával, hanggal történő kifejezésére gondolok, hiszen ezeket minden kutya- vagy macskabarát ismeri, hanem a konkrét fogalmak egyszerű mondatszerkezetben történő alkalmazására. Azt hiszem, ez a kérdés mind a mai napig nyitott. S ez nem csupán etológiai vagy neurobiológiai kérdés: egy – még ha igen csekély – szókinccsel beszélő élőlény is már ’személyiség’, akivel kapcsolatban etikai, illetve jogi dilemmák is felmerülnek (állatkísérletek, illetve egyszerűen az állatok megölése és felfalása miatt). S párhuzamosan e témával, csak másik oldalról nézvést: mikortól tekinthető egy emberi magzat – idegrendszere fejlettségét figyelembe véve – emberi lénynek? Az egyházi választ, mely a zigótát az első perctől annak tartja, nem mindenki érzi logikusnak, hiszen egy pár hetes embrió még nem fejlettebb, mint egy ebihal. A válasz függvényében húzható aztán meg az időkorlát, amelyen belül megengedhető az abortusz, illetve amely időkorláton túl már gyilkosságnak minősül.

Az agykéreg működésének, a bal- és jobboldali agyfélteke közötti munkamegosztásnak a leírása az ismeretterjesztő művek szokásos sémáit követi, itt kevesebb az izgalmas kérdésfelvetés. Az alvás csupán evolúciós funkcióként való értelmezését a neurobiológia – úgy tudom – azóta elvetette. Az emberi agy evolúciójának jövőbeli távlatairól, a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságáról pedig – lévén, hogy az a hetvenes években még gyerekcipőben járt – inkább csak vázlatos, jóllehet, bizakodó képet kapunk. Ez a fejezet kopott meg leginkább a könyvben. S az idegen civilizációkkal történő kapcsolatfelvétel lehetősége (beleértve azok előfordulásának potenciális gyakoriságát is) meglehetősen optimista – szemben Sagan olyan kortársaival, mint Stephen Jay Gould (Wonderful Life) vagy Stanislaw Lem (Az Úr hangja).

Egy könnyed, szellemes, logikus kérdéseket feltevő és logikusan érvelő, de helyenként már túlhaladott könyv. Négy csillag a stílusért és a logikáért, egy csillag levonás a kopásokra.

vargarockzsolt>!
Carl Sagan: Az éden sárkányai

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

1977-ben írta, és pontosan látta előre a számítógép és a géntechnológia szerepét, jelentőségét. Tisztán és végtelenül erkölcsösen gondolkodott, s e mellett megmutatta, egy természettudományokkal foglalkozó tudós nem kell hogy szakbarbár legyen – az idézeteivel, utalásaival felvillantotta műveltségét és humorát is. Igazán sajnálni lehet korai halálát, de ez a könyve biztosan még sokáig sokunk kedvenc olvasmánya marad.

7 hozzászólás
atalant IP>!
Carl Sagan: Az éden sárkányai

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

Van egy olyan érzésem, hogy az emberiség újabban nemhogy nem kreatívan, de nagyjából sehogy sem használja az intelligenciáját, ráadásul a többséget ez nem is érdekli. Pedig jó lenne, mert ahogy a technológiánk fejlődik, rendre újabb és újabb problémák adódnak belőle, amiket meg kellene oldanunk.
Maga a könyv egyébként nagyon érdekes kérdéseket feszeget olvasmányos stílusban. Nem is a konkrét tudásanyag volt a legérdekesebb -persze utólag nyilván az marad majd meg (és lehet, hogy a tudomány is rácáfolt azóta néhány dologra, vagy épp megerősítette), hanem a gondolatmenetek és a következtetések. Ennek ellenére néha egy apró, sipító hang azt üvöltötte a fejemben, hogy: „Ember, te és a neokortex, menjetek szobára!” Persze nem komolyan.

Vackor6 P>!
Carl Sagan: Az éden sárkányai

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

Ez az írás bizony még a mai időkben is megállja a helyét.
Igyekezni fogok elvonatkoztatni az értékelésben attól, hogy sokszor a lelki szemeim előtt láttam az állatkísérleteket, amelyek mindig is felborzolják a nemlétező szőrt a hátamon. De mivel sajnos nincs tudomány élő szervezeteken való kísérlet nélkül, így igyekszem most nem erre koncentrálni… De Sagan ezt a témakört is tökéletesen levezeti, hogy miért is ne számítana gyilkosságnak a testi-lelki bántalmazás egy kifejlett tudatú állatnál, mint pl a csimpánz? A kutyákról is azt mondják, hogy a szellemi szintjük megfelel egy három éves embergyereknek…Ez kell ahhoz, hogy a zsarnoki és fölényes agresszivitást kiélő emberpéldányokat megfékezzük? Kényes pont ez nálam…
Viszont megértem @Bélabá-t, hogy ennél a könyvnél elkapta az olvasás gépszíja.
Mennyire érdekes volt például a csimpánzok gesztusnyelvi kommunikációja és megmutatkozó humora. Vagy egy másik bájos rész: a dél-afrikai bogárfaj és orchidea nemi kapcsolata.
Ne nevessetek ki, de újdonság volt számomra a jobb és bal kezünk funkciója az iparosodás előtti időkből. Miért preferálják a mai napig a jobb kezet és miért volt csúnya a bal?
De elsősorban az álommal foglalkozó részek tetszettek. Szinkronicitást erősítve pedig Sagan könyvével egyidejűen olvastam egy másik könyvet az álmokról.
Több moly már kiemelt nagyon sok és jó részt a könyvből. Javaslom, hogy „lapozzátok” fel az idézeteket. Érdemes. :)

6 hozzászólás
Ibanez P>!
Carl Sagan: Az éden sárkányai

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

Érdekes könyv egy izgalmas témáról, de én meglehetősen lassan haladtam vele, nagyon nehéz volt jó pár részt megértenem, nem tudom. A könyv voltaképpen magáról az agyról, az agy funkcióiról, fejlődéséről, a benne rejtőző lehetőségekről és azok kiaknázásról szól. Természetesen nemcsak az emberi agyat veszi a szerző górcső alá, hanem az állatokét is, avagy összehasonlítja a kettőt, rámutatva, mi okozhatja az emberi agy kivételes intelligenciáját.

Nagyon tetszett a könyv elején található kozmikus naptáron keresztül való bemutatása az élet kifejlődésének (borzongató ilyen megközelítéssel belegondolni): „Nyugtalanító érzés rájönni, hogy az ilyen kozmikus év során Földünk csak szeptember elején állt össze a csillagközi anyagból; hogy a dinoszauruszok csak karácsonyeste bukkantak fel; a virágok december 28-án bújtak elő; az emberi nem férfiai és asszonyai pedig csak szilvesztereste 10.30-kor keltek életre. Az egész írott történelem december 31-ének utolsó tíz másodperce; a középkor alkonyától a jelenig eltelt idő pedig alig több egyetlen másodpercnél.”

Szó van a könyvben az agy különböző részeiről, az amygdala-ról, a homloklebenyről, a koponyatérfogatról, az agy méretéről, a memóriáról és az alvásról. Kitérünk állatkísérletekre, melyek során az állati intelligenciát vizsgálták, s azt, hogyan lehetne az növelni, s lehetséges-e egy-egy állatot „emberi kommunikációra” avagy intelligens gondolkodásra megtanítani.

„Még meghökkentőbb kísérletet hajtottak végre véletlenségből japán főemlőskutatók, akik megpróbálták Dél-Japán egyik szigetén egy makákóközösség túlnépesedési és éhezési problémáit enyhíteni. Az antropológusok búzaszemeket szórtak ki a homokos tengerpartra. Mármost a búzaszemeket nagyon nehéz a homokszemektől egyenként elválasztani, az ezzel járó munka esetleg több energiát fogyaszt, mint amennyit az összeszedett búza ad. Ám egy Imo nevű zseniális makákó, talán véletlenül, talán dacból, elkezdte marokszámra belehajigálni a vízbe a búza és a homok keverékét. A búza a felszínen maradt, a homok elsüllyedt, és ezt a tényt Imo nyilvánvalóan felismerte. Ezzel a szitálási módszerrel jól be tudott lakni (persze a búza vizes volt), s míg az idősebb makákók begyöpösödött módon fütyültek rá, a fiatalabb majmok, úgy látszik, megértették a felfedezés fontosságát, és utánozták Imót. A következő generációban a módszer már jobban elterjedt, s ma már a sziget minden makákója szakértője a vízzel való rostálásnak.”

A könyv vége felé még van egy nagyon érdekes szekció, ahol a „hasat agyú” pácienseken végzett kísérletekről van szó, ahol a vizuális és a verbális érzékelés egészen más eredményeket mutat.

Összességében egy érdekes könyv, de én valószínűleg rossz időpontban kezdtem hozzá, az év végi nagy olvasási hajrában nem volt szerintem türelmem (vagy az agyamnak kapacitása) az ilyen jellegű tudományos írás befogadására.


Népszerű idézetek

Izolda P>!

Minden probléma megoldását hallatlanul megkönnyíti, ha biztosan tudjuk, hogy van rá megoldás.

294. oldal

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

Kapcsolódó szócikkek: probléma
11 hozzászólás
vargarockzsolt>!

Az ízeltlábúak (arthropoda) feje és teste rövid ideig egymás nélkül is jól funkcionál. A nőstény imádkozó sáska gyakran azzal válaszol a komoly udvarlásra, hogy megeszi udvarlójának a fejét. Ezt az emberek közt barátságtalan gesztusnak tekintenék, a rovaroknál más a helyzet: az agy kiirtása megszünteti a szexuális gátlásokat, és a hím megmaradt részét párosodásra ösztönzi. Utána a nőstény befejezi szertartásos étkezését; no persze egyedül ebédel. Ezt talán felfoghatjuk úgy is, mint a túlzott szexuális elfojtás veszélyeire intő példázatot.

88. oldal

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

9 hozzászólás
vargarockzsolt>!

Az intuitív gondolkodásnak és az analitikus gondolkodásnak a szembenállását jól példázza D.H. Lawrence véleménye a Holdról. „Hiába mondjátok nekem, hogy az egy halott szikla az égen! Én tudom, hogy az nem az. ” És a Hold valóban több, mint egy halott szikla az égen. Gyönyörű, romantikus asszociációkat hordoz és árapályt mozgat…

231. oldal

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

12 hozzászólás
Kuszma>!

Az intellektus hangja halk hang, de nem nyugszik addig, amíg meghallgatást nem talál. Végső soron, számtalan visszautasítás után, sikert arat. Ez egyike ama néhány dolognak, amiben az ember az emberiség jövőjét illetően optimista lehet.
Sigmund Freud

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

2 hozzászólás
Brigi007>!

A Föld egyetlen társadalmában sem létezik ma „élethez való jog”, és korábban sem létezett soha. Haszonállatokat tenyésztünk levágásra, elpusztítjuk az erdőket, beszennyezzük a folyókat és a tavakat, míg végül már nem él meg bennük a hal, sportból vadászunk őzre és jávorszarvasra, a prémjéért a leopárdra, a kutyaeledelért a bálnákra, belegabalyítjuk a tátogó és vergődő delfineket a hatalmas tonhalhalászhálóinkba, és agyoncsapjuk a fókakölyköket „a szaporulat szabályozása” céljából. Mindezek az állatok és növények ugyanúgy élőlények, mint mi. Amit sok emberi társadalomban óvnak, az nem az élet általában, hanem az emberi élet.

248. oldal

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

Kapcsolódó szócikkek: bálna · delfin · élet · erdő · fóka · Föld · folyó · jávorszarvas · őz · társadalom
Light_House>!

Az anekdota szerint egy fejlett fordítóprogram kidolgozásának befejezése után büszkén bemutatták a számítógépes rendszert egy küldöttségnek, amelyben egy amerikai szenátor is részt vett. A szenátort felkérték, adjon egy angol kifejezést fordításra, mire tüstént ezt javasolta: – Out of sight, out of mind. [Akit nem látunk, arról megfeledkezünk, de az out of mind azt is jelenti, hogy „elment az esze”. A ford.] A gép kötelességtudóan zümmögött, berregett, és kijött belőle egy darab papír, amelyre néhány kínai írásjelet nyomtatott. Mivel azonban a szenátor nem tudott kínaiul, a próba teljessé tételére a programot visszafelé futtatták: a kínai írásjelekkel mint input-tal, az angol kifejezéssel mint output-tal. A látogatók odacsődültek az újabb papírdarab köré, amelyen nagy meglepetésükre ezt olvashatták: „Láthatatlan hülye.”

267. oldal

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

1 hozzászólás
Aurore>!

A Föld egyetlen társadalmában sem létezik ma „élethez való jog”, és korábban sem létezett soha (néhány olyan ritka kivétellel, mint az indiai dzsainoknál). Haszonállatokat tenyésztünk levágásra, elpusztítjuk az erdőket, beszennyezzük a folyókat és a tavakat, míg végül már nem él meg bennük a hal, sportból vadászunk őzre és jávorszarvasra, a prémjéért a leopárdra, a kutyaeledelért a bálnákra, belegabalyítjuk a tátogó és vergődő delfineket hatalmas tonhalhalászhálóinkba, és agyoncsapjuk a fókakölyköket „a szaporulat szabályozása” céljából. Mindezek az állatok és növények ugyanúgy élőlények, mint mi. Amit sok emberi társadalomban óvnak, az nem az élet általában, hanem az emberi élet. És még az oltalom ellenére is „modern” háborúkat folytatunk, polgári lakosságok ellen, olyan iszonyatos pusztítással, hogy legtöbbünknek nincs is bátorsága mélyebben átgondolni a történteket. Az efféle tömeggyilkosságokat gyakran ellenfeleink faji vagy nemzeti „átdefiniálásával” próbáljuk igazolni, azzal, hogy nem is egészen emberiek, alacsonyabb rendűek.

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

Bélabá>!

Az Australopithecus gracilis egyenes tartású, két lábon járó, fürge lény volt, alig magasabb egy méternél: „kicsi nép”. Néha eltűnődőm rajta, vajon a gnómokról, manókról, óriásokról és törpékről Szóló mítoszaink nem lehetnek-e esetleg azoknak az időknek a genetikus vagy kulturális emlékei.

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

2 hozzászólás
Brigi007>!

Nyugtalanító érzés rájönni, hogy az ilyen kozmikus év során Földünk csak szeptember elején állt össze a csillagközi anyagból; hogy a dinoszauruszok csak karácsonyeste bukkantak fel; a virágok december 28-án bújtak elő; az emberi nem férfiai és asszonyai pedig csak szilvesztereste 10.30-kor keltek életre. Az egész írott történelem december 31-ének utolsó tíz másodperce; a középkor alkonyától a jelenig eltelt idő pedig alig több egyetlen másodpercnél.

27. oldal

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

2 hozzászólás
Aurore>!

Ádám első cselekedete nyelvészkedés volt, jóval a bűnbeesés, sőt még Éva teremtése előtt: nevet adott az Éden állatainak.

Carl Sagan: Az éden sárkányai Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról

5 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Jared Diamond: Összeomlás
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása
Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: Az idő még rövidebb története
Jennifer A. Doudna – Samuel H. Sternberg: Meghekkelt teremtés
Andrew H. Knoll: A Föld rövid története
Jared Diamond: Miért élvezet a szex?
David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete