Az éden sárkányai 60 vélemény


Carl Edward Sagan (1934-1996) amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus nemcsak kiemelkedő szaktekintély volt, hanem nagyszerű író is. Több mint 20 könyve, s kiváltképp A kozmosz című televíziós sorozata, amelyet 60 országban emberek százmilliói kísértek figyelemmel, emblematikus alakká tették a tudományos ismeretterjesztés terén. Az Éden sárkányai-ban, amelyért Pulitzer-díjat kapott, Sagan izgalmas szellemi kalandra invitálja az olvasót: végigkalauzolja az emberi intelligencia kialakulásának történetén. A hüllők iránti ősi ellenszenvünktől kezdve az álom és az alvás funkcióján át a jobbkezesség előnyben részesítésének okáig számos kérdésre kapunk meghökkentően újszerű választ. A szerző hatalmas anyagismeret birtokában tekinti át a tárgy lehetséges összefüggéseit, mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, s rámutat: az emberi intelligencia olyan új feltételeket teremtett az emberiség számára, amelyekkel még nem tanult meg együtt élni. Márpedig az egész emberi nem fennmaradása függhet attól, hogy mennyire jövünk tisztába intelligenciánk természetével – amihez viszont ismernünk kell kialakulásának folyamatát is.
| Kiadás | ISBN | Oldal | Fordította | Illusztrálta | |
|---|---|---|---|---|---|
| 9630757729 | 304 | Szilágyi Tibor | Ugrás | ||
| 9630753782 | 304 | Szilágyi Tibor | Ugrás |

Most olvassa 8
Várólistán 74
Kívánságlistán 21
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Pulitzer ide, pulitzer oda, ez a könyv (és Sagan írói tevékenysége) többet tett a tudományok emberközelivé emeléséhez, mint a kötelező általános oktatások.
Remek, átfogó betekintés nyújt a tengermélyi moszatállapot genetikai kódjaitól az evolúciós lépcsőkön és melléklépcsőkön keresztül a Tejút-galaxis várakozásbeli fejlett civilizációi felé való kitekintésünkig. Persze van ez a fejlett uralkodó faj, az ember, aki a természetes szelekcióval szabályozott evolúciós építőfolyamatot alaposan megbolygatta, szóval ez az ember meglehet rengeteg mindent a maga fajának a megerősítése érdekében megtanult, de ugyanezt a tudást egyben a pusztítására is használja. Na majd meglátjuk hová vezet ez megfelelő felhasználói intelligencia nélkül, mert azért lássuk be a természet törvényeihez képest az emberi tudás és akarat csak egy pattanás az univerzum erőinek a seggén.
Bár azóta néhány dologban túlhaladott ismeretileg az írás, de a szellemisége és a lényegi tartalma is aktuális.
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Van egy olyan érzésem, hogy az emberiség újabban nemhogy nem kreatívan, de nagyjából sehogy sem használja az intelligenciáját, ráadásul a többséget ez nem is érdekli. Pedig jó lenne, mert ahogy a technológiánk fejlődik, rendre újabb és újabb problémák adódnak belőle, amiket meg kellene oldanunk.
Maga a könyv egyébként nagyon érdekes kérdéseket feszeget olvasmányos stílusban. Nem is a konkrét tudásanyag volt a legérdekesebb -persze utólag nyilván az marad majd meg (és lehet, hogy a tudomány is rácáfolt azóta néhány dologra, vagy épp megerősítette), hanem a gondolatmenetek és a következtetések. Ennek ellenére néha egy apró, sipító hang azt üvöltötte a fejemben, hogy: „Ember, te és a neokortex, menjetek szobára!” Persze nem komolyan.
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
"Vének vagyunk, mi emberek: Álmaink mesék egy homályos Édenből…
Walter De La Mare"
Sok jó értékelést írtak már a könyvről, a kedvencem @Khimaira-tól van. Így nem is sokat szaporítom a szót.. a hangzatos cím mögött egy nagyon érdekes, gondolkodásra késztető tudományos mű rejtőzik. Mindennapos nyűgjeinkből jó néha helyre tenni magunkat, kik vagyunk, honnan jöttük, és merre tart(hat)unk…
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Az éden sárkányai Pulitzer-díjas könyv. Nem tudom, hogy ez egyeseknek mit jelent, én mindenesetre nem ezért olvastam el. Most viszont – olvasás után – úgy gondolom teljes mértékben megérdemli. Nem csak egyszerűen a könyv szerkesztése, vagy irói stílusa miatt, hanem azért mert Sagan zseniálisan ír. A lapok közül sugárzik a tudós bölcsessége, és előrelátása.
Tudósoknak, leendő tudósoknak támasz, a tudomány erejébe vetett hit megerősítésére alkalmas mű, minden gondolkodó (emberi) lénynek ajánlott, stílusa könnyed, olvastatja magát.
Az ember hol porbahull, hol felemelkedik a szerző fejtegtéseitől: hogyan szorítottuk ki a többi főemlőst a világ színpadáról, hogy uraljuk a bolygónkat, és talán a majmok is csak azért maradhattak fent, mert nem rendelkeztek jó nyelvi képeségekkel (bár a jelbeszédet kitűnően meg tudják tanulni).
Vajon mitől ember az ember? Miért tabu az emberölés? Mert az ember van olyan intelligens, hogy individuumnak tekintheti magát, ezért minden emberi élet egyedi, megismételhetetlen, és épp ezért szent? Honnantól tekinthető egy magzat embernek? Amikor a magzatban beindul a neurokortexes tevékenység? De akkor vajon a delfinek élete nem szent-e? Hiszen legalább olyan intellgiencia-szinten állnak mint egy emberi magzat. Sagan nem akar állást foglalni, de a kérdések, amiket felvet, gondolkodásra késztetik az olvasót, így sokkal többet tesz a véleménye kinyílvánításánál .
Az eszközkészítés volt kultúránk alapja? Hogy működik az emberi alkotás folyamata? Kik alkothatnak kiemelkedőt? Akiknek jó megérzéseik, felismeréseik vannak, vagy azok, akik szorgalmasan dolgoznak az alkotáson, folyamatos racionális felügyelettel? A válasz pedig az, hogy azok, akiknek jó megérzéseik, felismeréseik vannak, és akik szorgalmasan dolgoznak az alkotáson, folyamatos racionális felügyelettel. (Fő az egyensúly, a két félteke összhangolása!) Egy tudósnak sem lesz soha semmilyen eredménye, ha csak kritikai gondolkodásra képes, de nincsenek intuiciói, és egy művész sem alkothat semmi maradandót, ha nem tudja felülbírálni és kirtikai vizsgálatnak alávetni ötleteit.
A könyv valóban elméledések sorozata, a sok témát viszont kitűnően fűzi össze, az ember szinte észre sem veszi az átmenetet. Rengeteg fontos területet és kérdést érint.
Carl Sagan könyvét érdemes többször újraolvasni, hogy ne feledkezzünk meg emberi mivoltunkról, felelősségünkről, továbbá arról, hogy honnan jöttünk, és merre tartunk.
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
1977-ben írta, és pontosan látta előre a számítógép és a géntechnológia szerepét, jelentőségét. Tisztán és végtelenül erkölcsösen gondolkodott, s e mellett megmutatta, egy természettudományokkal foglalkozó tudós nem kell hogy szakbarbár legyen – az idézeteivel, utalásaival felvillantotta műveltségét és humorát is. Igazán sajnálni lehet korai halálát, de ez a könyve biztosan még sokáig sokunk kedvenc olvasmánya marad.
7 kommentCarl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Ezt a könyvet olvasva sok mindenre rájön az ember. Egyrészt, hogy milyen parányiak is vagyunk a világban, másrészt meg, hogy milyen bonyolult és csodálatos fejlődés eredményei. Nem hiszem, hogy magamtól a kezembe vettem volna ezt a könyvet, talán végig se olvasom, ha csak úgy a kezembe kerül, de így utólag nem bántam meg. (És most már csak abban reménykedek, hogy a vizsga is jól sikerül belőle és örökre jó emlék marad…) Nem hiszem, hogy ha olyan embereknek ajánlanám, akiknek nincs ilyen érdeklődésük, hogy ők komolyan tudnák értékelni. Régen nekem se volt, talán most már van, nem tudom, majd kiderül…
Mindenesetre a 8. fejezetben megpeccegetett témákból egy rakat sci-fi sztorit lehetne írni :D
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
megjegyzem, én ehhez tök hülye vagyok. de még így is szuper volt. azon kapom magam, hogy bár már egy hónap is eltelt az olvasása óta, még mindig előbukkan beszélgetéseimben a „képzeld, azt olvastam egy nagyon okos könyvben”-frázis, majd elmondom, miért harapja le a nőstény imádkozósáska a szerelmese fejét, illetve más csacskaságokat. mindenki roppantmód értékeli, azt kell, hogy mondjam.
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Érdekes értekezés. Pláne annak fényében, hogy valamikor 1977-ben foglalta össze gondolatait, spekulációit. Érdemes elolvasni, mert sokszor bólogat közben az ember és persze felkelti a vitatkozó énjét is, de alapjaiban rengeteg információt közöl olyasmiről, ami minden embernek van, khm, elméletileg, agya.
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Mindenképpen zseniális a könyvben, hogy bár 30 évvel ezelőtt írta, mégis aktuális maradt – még az informatikával kapcsolatos része is! WOW!
Itt-ott kissé szárazon volt megfogalmazva (bár nyilván az is ronthatott az élvezetemen, hogy ált. esténként, elalvás előtt olvastam), de mégis érthető, és nagy általánosságban élvezhető maradt.
Egy értelmes ember értelmes könyve.
És talán még a saját sárkányok legyőzésében is segíthet. :-)
Néhány héttel későbbi megjegyzés: egyre többet gondolkodom azon, amit a könyvben olvastam, azt hiszem, muszáj újraértékelnem a fentieket, és kijelenthetem: úgy néz ki, életem egyik meghatározó olvasmányával állok szemben.
1 kommentCarl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Sagant szeretem, mert Sagan úgy ír, hogy kicsit kevésbé érzem ostobának magam.
Népszerű idézetek
Az intuitív gondolkodásnak és az analitikus gondolkodásnak a szembenállását jól példázza D.H. Lawrence véleménye a Holdról. „Hiába mondjátok nekem, hogy az egy halott szikla az égen! Én tudom, hogy az nem az. ” És a Hold valóban több, mint egy halott szikla az égen. Gyönyörű, romantikus asszociációkat hordoz és árapályt mozgat…
231. oldal
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Az ízeltlábúak (arthropoda) feje és teste rövid ideig egymás nélkül is jól funkcionál. A nőstény imádkozó sáska gyakran azzal válaszol a komoly udvarlásra, hogy megeszi udvarlójának a fejét. Ezt az emberek közt barátságtalan gesztusnak tekintenék, a rovaroknál más a helyzet: az agy kiirtása megszünteti a szexuális gátlásokat, és a hím megmaradt részét párosodásra ösztönzi. Utána a nőstény befejezi szertartásos étkezését; no persze egyedül ebédel. Ezt talán felfoghatjuk úgy is, mint a túlzott szexuális elfojtás veszélyeire intő példázatot.
88. oldal
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Az anekdota szerint egy fejlett fordítóprogram kidolgozásának befejezése után büszkén bemutatták a számítógépes rendszert egy küldöttségnek, amelyben egy amerikai szenátor is részt vett. A szenátort felkérték, adjon egy angol kifejezést fordításra, mire tüstént ezt javasolta: – Out of sight, out of mind. [Akit nem látunk, arról megfeledkezünk, de az out of mind azt is jelenti, hogy „elment az esze”. A ford.] A gép kötelességtudóan zümmögött, berregett, és kijött belőle egy darab papír, amelyre néhány kínai írásjelet nyomtatott. Mivel azonban a szenátor nem tudott kínaiul, a próba teljessé tételére a programot visszafelé futtatták: a kínai írásjelekkel mint input-tal, az angol kifejezéssel mint output-tal. A látogatók odacsődültek az újabb papírdarab köré, amelyen nagy meglepetésükre ezt olvashatták: „Láthatatlan hülye.”
267.o.
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Kashey arról is beszámolt, hogy a patkány általános viselkedésében semmi szembetűnő változást nem lehetett felfedezni, miután agyának jelentős hányadát – mondjuk a tíz százalékát – eltávolították. Ám a patkánynak senki nem kérdezte meg a véleményét.
Ennek a kérdésnek a megfelelő vizsgálatához részletesen tanulmányoznunk kellene a patkány szociális, élelemkereső, illetve a ragadozók elől kitérő viselkedését. Elképzelhető, hogy az ilyen agykimetszések számos olyan viselkedési változást okoznak, amelyek talán nem azonnal nyilvánvalók a dologban nem érdekelt tudós szemében, de igen jelentősek lehetnek a patkány számára – például hogy mennyi érdeklődést vált ki belőle egy vonzó, másnemű patkány a kimetszés után, vagy mennyire érdekli egy kóbor macska megjelenése.
Lábjegyzet Sagan-tól:
Mellesleg, annak bizonyítékául, hogy milyen nagy befolyásuk van a rajzfilmeknek az amerikai életben, csak próbáljuk meg újraolvasni ezt a bekezdést, de a „patkány” szó helyébe mindenütt az „egér” szót helyettesítve, aztán meglátjuk, milyen hirtelen megnő az együttérzésünk a sebészkés alá került és meg nem értett állatka iránt.
41-42. oldal
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Egy ismerősöm azt mondja: – Ha a mai Amerikában nem vagy egy kicsit paranoid, akkor elment az eszed. – Ez a megjegyzés azonban az egész földgolyóra érvényes.
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Nyugtalanító érzés rájönni, hogy az ilyen kozmikus év során Földünk csak szeptember elején állt össze a csillagközi anyagból; hogy a dinoszauruszok csak karácsonyeste bukkantak fel; a virágok december 28-án bújtak elő; az emberi nem férfiai és asszonyai pedig csak szilvesztereste 10.30-kor keltek életre. Az egész írott történelem december 31-ének utolsó tíz másodperce; a középkor alkonyától a jelenig eltelt idő pedig alig több egyetlen másodpercnél.
27. oldal
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Ádám első cselekedete nyelvészkedés volt, jóval a bűnbeesés, sőt még Éva teremtése előtt: nevet adott az Éden állatainak.
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
De mire jó az alvás? Az nem kétséges, hogy ha túlságosan sokáig ébren maradunk, testünk olyan neurokemikáliákat képez, amelyek a szó szoros értelmében rákényszerítenek minket az alvásra. Ha állatokat nem engednek aludni, ilyen molekulák képződnek a gerincagyi folyadékukban (likvor), és ha ezt a cerebrospinális folyadékot teljesen éber állatokba fecskendezzük, elalszanak tőle. Tehát az alvásnak valami nagyon nyomós oka kell legyen.
A fiziológia és a népi gyógyászat hagyományos válasza erre egybehangzóan az, hogy az alvásnak erősítő hatása van: alkalmat ad rá a testnek, hogy a napi élet szükségleteiből kiszakadva testi-lelki nagytakarítást végezzen. De attól eltekintve, hogy a józan ész szerint kézenfekvő, ezt a nézetet a jelek szerint csak igen szegényes bizonyítékok támasztják alá, ezenfelül vannak aggasztó oldalai is. Az állatok például rendkívül sebezhetők, amikor alszanak. Bár a legtöbb állat fészekben, barlangban, faodúkban vagy más védett vagy álcázott helyen alszik, álmában mégis nagyon tehetetlen. A mi éjszakai sebezhetőségünk is nagyon nyilvánvaló: a görögők testvéreknek tartották Morpheuszt és Thanatoszt, az álom és a halál isteneit.
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
Az emberi társadalmak általában nem újítójellegűek, hanem hierarchikusak és ritualisztikusak. A változásra irányuló javaslatokat gyanakodva fogadják, mert a rituálé és a hierarchia kellemetlen módosulását ígérik: a rituálé egyik készletének másikra való kicserélését vagy talán egy kevésbe szertartásos, kevésbe strukturált társadalom létrejöttét vonják maguk után. Ám mégis vannak idők, amikor a társadalmaknak meg kell változniuk. „A nyugodt múlt dogmái nem felelnek meg a viharos jelennek”, fogalmazta meg Abraham Lincoln az igazságot. Az amerikai és más társadalmakban az átalakítási kísérletek során nagyrészt az okozza a nehézséget, hogy a változásnak ellenállnak azok a csoportok, amelyeknek érdekük fűződik a status quo fenntartásához. A jelentős változások esetleg megkövetelnék azt, hogy aki jelenleg magas helyet foglal el a hierarchiában, sok-sok lépcsőfokkal lejjebb kerüljön. Az illetők ezt nem tartják kívánatosnak, és ellenállnak.
Carl Sagan: Az éden sárkányai 91% Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról
A szaglásnak a párkeresés és a fajfenntartás érdekében való kihasználására talán a legfurcsább példát egy dél-afrikai bogárnál találjuk, amelyik télen beássa magát a földbe. Tavasszal, amikor a föld kiolvad, a bogarak előbújnak. A hímek már néhány héttel a nőstények előtt kiássák magukat, de teljesen el vannak kábulva. Dél-Afrikának ugyanezen a vidékén kifejlődött egy orchideafajta, amelyik a nőstény bogár feromonjával azonos illatot bocsát ki. Az orchidea és a bogár evolúciója ténylegesen ugyanazt a molekulát hozta létre. A hím bogarak történetesen rendkívül rövidlátók, az orchidea pedig egy olyan sziromalakzatot fejlesztett ki, amely a rövidlátó bogár szemében a nőstény elfogadó szexuális pozíciójára emlékeztet. A hím bogarak néhány hétig orgiasztikus kéjekben tombolnak az orchideák közt – képzelhetjük, mennyi sértett büszkeséget és jogos felháborodást éreznek a nőstények, amikor végül előbújnak a földből. A szerelmes kedvű hímek eközben sikeresen beporozták az orchideákat, s bár a bogarak kellőképpen szégyellik magukat, tőlük telhetőleg fenntartják a bogárfajt is, így mindkét fajta életben marad.


