Gondolatok ​az apáról, az anyáról és a gyermekről 82% 25 csillagozás

Általános tényfeltárások ésszerűen, gyorsan, hatékonyan. Megoldás nincs, de gondolkozásra késztet. Minden szülőnek vagy kora felnőttnek ajánlom.

Eddig, amennyire emlékszem, nem olvastam Jungot, maximum csak szakcikket. Ez a kötet nagyon tetszett. Nem fogott meg minden, nem értek egyet az összes leírt motívummal és magyarázattal, de nagyon jó gondolatok vannak benne.
Az anyai és apai kapcsolatok defektjeit próbálja bemutatni, az archetípusokkal együtt, majd rátér a gyermekre és a végén a nevelésre. Nekem ez a rész tetszett a leginkább. Jung azt írja: „Senki nem képes személyiséggé nevelni, aki maga nem az.” Kifejti, hogy sajnálatos tény, hogy csak addig nevelik a gyereket, amíg egy szakmát kap a kezébe, hiszen nagyon sok élet, nagyon sok házasság megmenthető lenne, ha a felnőttek is nevelésben részesülnének. „Jelenleg csak addig neveljük az embereket, hogy szakma legyen a kezükben, állásuk legyen és megházasodhassanak. Ezzel aztán véget is ér nevelésük, mintha az emberek eljutottak volna a tökély fokára. És az élet valamennyi további és komplikáltabb kérdésének megoldása az egyén belátására van bízva – és az egyén tudatlanságától függ.” A megoldás: „A felnőtt esetében ezért nem közvetlen, hanem közvetett nevelési módszert kell alkalmazni, vagyis át kell adni neki azokat a pszichológiai ismereteket, amelyek lehetővé teszik a számára, hogy önmagát nevelje.” Így legyen! :)

Carl Gustav Jung az analitikus pszichológia egyik nagy úttörője. Bár elsőre nagyon nyersnek és száraznak tűnhetnek az írásai, eléggé tényszerű, szerintem nehezen olvasható, de mindenképpen alapvető, ha pszichológiai témában szeretnénk olvasni. Jung központi témája sok esetben a szexualitás, a komplexusok, az archetípusok, a libidó, a férfi-nő, anya-apa kép. Sok szakzsargon latinul található meg könyveiben, több filozófiai utalást ragad ki a görög mitológiából.
Ebben a könyvben az anya az apa és a gyermek családban és társadalomban elfoglalt helyéről ír, illetve röviden bepillantást ad abba, milyen kóros ragaszkodási példákba tud torkollni, ha valakinek apa-, illetve anyakomplexusa van. Sok hivatkozást találunk benne saját, egyéb könyveire.

Ez az első könyvem Jungtól, és bevallom volt olyan fejezet ahol világomat se tudtam, ami azt jelenti van hova fejlődnöm. Így nem ajánlom teljesen laikusoknak. Azonban elgondolkodtató sok fejezet, nekem is megvilágított bizonyos dolgokat az életemben. Mindenképpen fogok még tőle olvasni, bár volt amivel nem értettem egyet.

Nagyon éles és nagyon jó gondolatok ezek, bárcsak minél több ember elolvasná.