Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Árnyékország 18 csillagozás
C. S. Lewis az angol irodalom professzora Oxfordban: gyermekmesék, fantasztikus regények és keresztény hitvédő művek világhírű szerzője. Barátjával J. R. R. Tolkiennel együtt századunk legismertebb angol írói közé tartozik. A megrögzött agglegény 58 éves korában – barátai legnagyobb megrökönyödésére – beleszeret egy elvált asszonyba. Joy zsidó származású amerikai nő, volt kommunista, aki részben Lewis könyveinek hatására tért keresztény hitre.
Brian Sibley önéletrajzokra, levelezésekre és szemtanúkkal folytatott beszélgetésekre támaszkodva dokumentumszerű bőséggel beszéli el e két különös ember élettörténetét, találkozásukat, tragédiába torkolló szerelmüket. Nyomon követhetjük, hogyan küzd meg hitéért az ember, akinek a könyvei millióknak segítettek bizonyosságra jutni, de aki a gyász terhe alatt maga is úgy megingott, hogy kérdőre vonta mindazt, amit korábban papírra vetett.
Eredeti megjelenés éve: 1985
Róla szól: C. S. Lewis
Enciklopédia 1
Kedvencelte 1
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 14
Kiemelt értékelések
Érdekes, hogy ebből a könyvből film készült! Vagy hogy ez a könyv a film alapján készült. Egyáltalán nem „filmszerű”, nehéz elképzelni ennek alapján egy romantikus filmet.
De érdekes volt, mint könyv, mint C. S. Lewis életrajza.
Lewis-tól eddig egyetlen könyvet olvastam, ezt. Ez az Árnyékország pedig eléggé véletlenül került a kezembe a könyvtárban.
Most pedig, hogy éppen Joe Biden könyvét olvasom, feltűnt bennük egy párhuzam. A szeretet ereje, a hit ereje, a szenvedés egy szerettünk betegsége, halála miatt.
Az ocsmány, semmitmondó borító senkit se tévesszen meg: ez a történet messze nem ennyire ponyva. Én bedőltem neki; és elhittem, hogy ez a könyv semmit sem ér, pedig nem így van.
C. S. Lewisról, a Narnia könyvek szerzőjéről szól. Végig követjük az életét, a gyermekkora padlásától, az iskolás éveken át, Oxfordig. És mikor már elérünk a történetben addig a pontig, amikor megtér, és keresztény „prédikátor” lesz, akkor ismerjük meg Joyt. Azt a zsidó származású, amerikai kommunista/ateista hölgyet, aki majd a felesége lesz.
Nekem Joy történeténél veszett el az érdeklődésem. Lewisról nem tudtam szinte semmit eddig, így a róla szóló sorokat faltam. És sokat is tanultam belőle. Hihetetlen élettörténete volt. Ellenben Joyt nem sikerült így „eladnia” a szerzőnek. Sajnos az ő történetét nem tudtam szeretni: sok volt az ateista Joy, és kevés a megtért, boldog lány.
Kettejük története tényleg kiemelkedő, és csodálatos, a szó szoros értelmében. Örülök, hogy elolvashattam ezt a rövidke könyvet: legalább ennyivel is adózhattam előttük.
Meghozta a kedvem Lewis további könyveihez. :)
Kicsit "száraz"nak találtam, olvasmányosabb élettörténetre számítottam. De végülis megismertette velem C. S. Lewis életét. A filmet láttam korábban, emlékeim szerint az nézhetőbb, illetve nem igen tudom elképzelni, hogy lehetett ebből a könyvből filmet forgatni. Annyira sajnos nem jó, mint számítottam rá.
Nagyon lenyűgözött a könyv, végig érdeklődve és átérezve olvastam. Azt hittem, inkább C. S. Lewisról fog szólni, ezért meglepődtem, hogy Joy Davidman és Bill Gresham életét is részletesen leírta. Érdekes volt, hogy vált Joy és Bill elfogult kommunistából hívővé, Jack pedig megrögzött, magának élő agglegényből nyitott emberré. Érdeme a könyvnek, hogy Jack (azaz C. S. Lewis), Joy és Bill írásaiból is idéz, ezzel színesítve a történetet és jobban érthetővé téve életüket. Warnie, Jack szinte elválaszthatatlan testvére szintén nagy teret kap a könyvben. Elolvasva, Jack könyvei és könyveinek háttere, keletkezése is jobban megérthető. Életükre igaz a mondás, Isten görbe vonalakkal is egyenesen ír.
Népszerű idézetek
Amerikai barátnőjének pedig úgy írt a saját testéről, mint valami öreg autóról, amelyben „hol ez, hol az romlik el. Igazából csak arról van szó, hogy a kiszolgált öreg gép kezdi felmondani a szolgálatot. Végtére is nem tarthat örökké. De azért – tette hozzá szomorkásan – egy kicsit sajnálom a vén tragacsot…”
198. oldal
Azután ott voltak a macskák. „Macskauralom alatt élünk – írta Jack. – Joy sziámija (akit a »mostohamacskámnak« szoktam nevezni) a legrettenetesebb, legbeszédesebb jószág a világon. Megállás nélkül mondja a magáét, s óránként ezerszer kell neki ajtót és ablakot nyitni… Imádja, ha a farkánál fogva felemelem – el nem tudom képzelni, hogy ez a művelet gyönyörűséget okozna nekem, ha macska lennék, de ő örökké odajön hozzám, hogy csináljuk még, és dorombol szakadatlanul… Milyen különös, hogy Isten akaratából ilyen bensőséges kapcsolatba kerülünk teremtményekkel, miközben semmit sem tudunk arról, hogy a Teremtő valójában mi végett és mi célból teremtette őket…”
201. oldal
A könyvespolc, körben a fal mellett, roskadásig rakva van könyvekkel. Olyan könyvekkel is, amelyekből szomorúság idején vigasztalást, bátorítást vagy reményt meríthet az ember. Olyan könyvekkel, mint a Csodák, a Keresztény vagyok, A fájdalom, amelyek millióknak segített bizonyosságra jutni.
11. oldal, Előhang - Az ajtó becsapódik (Harmat, 1994)
→ |
---|
Jacket ugyanakkor otthon kezdte tanítani egy nevelőnő, de még így is bőven maradt ideje, s azt most már bátyja nélkül kellett eltöltenie. „Belém ivódtak – írta később – a hosszú folyosók, napsütötte üres szobák, hallgatag emeleti csöndek, magányosan átkutatott padlásszobák, bugyorgó ciszternák és csövek távoli nesze, a cserepek alatt fütyülő szél.” A felnőtt Jack The Magician's Nephew (A varázsló unokaöccse) című meseregényében ezt a rejtelmes padlásvilágot teremtette újra.
15. oldal, 1. A varázsló unokaöccse (Harmat, 1994)
→ |
---|
Jack kezébe legtöbbnyire regények, életrajzok és történelmi művek kerültek – a költészet és a képzelet irodalma ugyanis egyik szülőt sem érdekelte túlságosan. Gulliver utazásait pazarul illusztrált kiadásban forgathatta, s ott volt Mark Twain regénye: Egy jenki Artúr király udvarában. Azután ott voltak a Strand Magazine-ban havonkénti folytatásokban közölt tündérmesék Edith Nesbit tollából, meg Conan Doyle Sir Nigel című lovagregénye, amely a kóbor lovagok iránt ébresztette föl Jack érdeklődését.
16. oldal, 1. A varázsló unokaöccse (Harmat, 1994)
→ |
---|
Két hónappal ezután a Heinemann kiadónál megjelent Jack első könyve, a Spirits in Bondage (Megkötözött szellemek) című verseskötet.
[…]
A Spirits in Bondage egyik versében tündérek, szatírok, tritonok jelennek meg egy boldog sziget arany gyümölcsöket termő kertjében. Ez a világ harminc évvel később bomlott ki igazán a Narniáról szóló könyvekben.
40. oldal, 2. A valóra vált mítosz (Harmat, 1994)
→ |
---|
Jack a frontról való visszatérése után, oxfordi éveiben továbbra is rengeteget olvasott. Arthur Greevesnek írt leveleiben sok különböző író neve fordul elő: Algernon Trollope, Algernon Blackwood, Sir Walter Scott, Thomas Carlyle, George Meredith, Ralph Waldo Emerson és A. E. Housman, akinek A Shropshire Lad (Egy Shropshire-i legény) című regényét, ezt a „tökéletes és kegyetlen” művet „százszor is” újraolvasta. Az örökkévaló ember olvastán pedig úgy érezte, Chesterton „a legértelmesebb élő író – leszámítva a kereszténységét”.
44. oldal, 2. A valóra vált mítosz (Harmat, 1994)
→ |
---|
Arthur és Barfield mellett is akadtak még barátok, akik csapást mértek Jack önelégülten istentagadó nézeteire. Ilyen volt Neville Coghill, aki később az angol irodalom professzora lett Oxfordban; az ő műve a Canterbury mesék legismertebb modern angol fordítása.
[…]
Az ilyen hatású emberek közé tartozott Hugo Dyson, a readingi egyetem angolprofesszora, valamint J. R. R. Tolkien, akit 1925-ben választottak Oxfordban az angolszász nyelvészet professzorává, s aki A babó és _A Gyűrűk Ura szerzőjeként később világhírnévre tett szert.
45-46. oldal, 2. A valóra vált mítosz (Harmat, 1994)
→ |
---|
Jack szeptemberben már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy újabb élményeinek egyikét-másikát megossza Roger Lancelyn Greennel. Beszélt neki az irkafüzetekről, sőt (titoktartás kötelezettsége alatt) azt is elárulta neki, hogy amit írt, esetleg megjelenteti, hátha erőt meríthetnek majd belőle mások is.
A könyv – A Grief Observed (Gyász) – 1961-ben valóban megjelent.
179. oldal, 10. Gyász (Harmat, 1994)
→ |
---|
Említett könyvek
- A. E. Housman: A Shropshire Lad
- Arthur Conan Doyle: Sir Nigel
- C. S. Lewis: A bánatról
- C. S. Lewis: A csendes bolygó
- C. S. Lewis: A fájdalom
- C. S. Lewis: A nagy válás
- C. S. Lewis: A rettentő erő
- C. S. Lewis: A szeretet négy arca
- C. S. Lewis: A varázsló unokaöccse
- C. S. Lewis: A végső ütközet
- C. S. Lewis: A zsoltárokról
- C. S. Lewis: Az öröm vonzásában
- C. S. Lewis: Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény
- C. S. Lewis: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény
- C. S. Lewis: Caspian herceg
- C. S. Lewis: Csodák
- C. S. Lewis: Csűrcsavar levelei
- C. S. Lewis: Keresztény vagyok
- C. S. Lewis: Míg arcunk nem lesz
- C. S. Lewis: Perelandra
- C. S. Lewis: Spirits in Bondage
- G. K. Chesterton: Igazságot! / Az örökkévaló ember
- Geoffrey Chaucer: Canterbury mesék
- J. R. R. Tolkien: A babó
- J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
- J. R. R. Tolkien: A sonkádi Egyed gazda
- Jonathan Swift: Gulliver utazásai
- Mark Twain: Egy jenki Arthur király udvarában
- William Lindsay Gresham: Rémálmok sikátora
Hasonló könyvek címkék alapján
- Lloyd C. Douglas: „És köntösömre sorsot vetettek…” 94% ·
Összehasonlítás - Ken Follett: Egy új korszak hajnala 92% ·
Összehasonlítás - Heinrich Harrer: Hét év Tibetben 91% ·
Összehasonlítás - B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr 90% ·
Összehasonlítás - Adrian Plass: Ezüst nyírfák 92% ·
Összehasonlítás - Nick Vujicic – Kanae Vujicic: Szerelem korlátok nélkül 83% ·
Összehasonlítás - Nick Hornby: Hogy legyünk jók? 82% ·
Összehasonlítás - Tracy Chevalier: Hulló angyalok 81% ·
Összehasonlítás - Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere! 80% ·
Összehasonlítás - Bethan Roberts: Az én rendőröm 79% ·
Összehasonlítás