Hatvan városának nagy hatalmú ura, a magyarból törökké lett, népnyúzó, hitehagyott Sah Szuvár bég iszonyú szándékot forral: az ifjú, tizenkét esztendős Balassi Bálintot szeretné elrabolni, hogy ezzel kényszerítse átállásra az apát, Balassi János urat, az egyik leghatalmasabb felvidéki főrangút, Divény, Kékkő és más várak, roppant javadalmak birtokosát. Sah Szuvár fiának, Rüsztem alajbégnek pedig Romhányi Ilonkára, az apátlan-anyátlan árvára, a kékkői várparancsnok fogadott leányára fáj a foga. Sikerül-e a gálád merénylet? A daliás Pongrácz Márton hadnagy és vitéz csapata megvédi-e Bálintkát s a szép kisasszonyt? Erről szól ez a lebilincselően érdekes történelmi regény.
Divényi történet 34 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1979
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Róla szól: Balassi Bálint
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Delfin könyvek Móra
Kedvencelte 2
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Könnyed kis történet, párórás kikapcsolódás. Semmi mélyet ne keressen benne az olvasó, nem azért íródott. Viszont szórakoztató, és bájos.
Nem tartozik az erősebb Delfin könyvek közé, sok jobb is van ennél, de én élveztem. Könnyű volt olvasni is, tetszett benne, hogy a leírások, párbeszédek alapján abszolút beleélheti magát az ember a regénybe.
Az idei év első olvasmányául egy saját könyvet választottam, amit már régóta el szerettem volna olvasni. Az 1570-ben játszódó történelmi regény azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mintha egy lebutított Egri csillagokat kaptam volna kézhez. Talán egyetlen pozitívum, hogy a történetben megjelenik Balassi Bálint költőnk, a helyszín pedig a Felvidék.
A divényi történetet olyan volt olvasni, mintha az Egri csillagok egy fejezetét nyitottam volna ki. Van itt romantika, harcok, hős magyar vitézek, rabló törökök, melyek mindig ravaszkodva jutnának előnyhöz. A karakterek persze nem kaptak olyan részletes kidolgozást, a hadnagy lováról szinte több jellemzést kapunk, mint Ilonkáról spoiler :-D A történet fordulatos, nem unalmas, szórakoztató, könnyen bele tudtam képzelni magam a cselekménybe, s még szülővárosom is megjelent benne :-D
Könnyed, rövid olvasmány, egyszerű, kiszámítható cselekménnyel. Történelmi romantikus regény, amiben megjelennek valós történelmi személyiségek (Balassi család), események (összeesküvés), amire ráépül egy könnyű romantikus történet, némi harc és sok tájleírás.
A könyv legnagyobb rejtélye (számomra) a szerzője, egy bizonyos Breszt Borisz (vagy Borisz Breszt), akinek 1979-ben megjelent művéből németből magyarra fordította Kócsvay Margit. Önmagában egy unikum, hogy egy külföldi szerző a témáját a magyar történelemből veszi.
A rövid terjedelem ellenére viszonylag részletesek a leírások, a felvidéki táj, a végvári élet, no meg a lovaké. Nem szokott szempont lenni, hogy ebben a török elleni korszakban mennyire soknemzetiségű volt Magyarország, és egyáltalán nem olyan egyszerű a képlet, hogy vannak a keresztény magyarok vs. muszlim törökök, mert a történet egyik antihőse épp egy magyar születésű törökként befutott bég.
Divényi történetünk egyszerű nyelvezetű, mai gyerekeknek talán kissé túl unalmas is, hát még a felnőtteknek! Hiányzott számomra a plusz: a több oldalas leírások, az izgalom, a csavarok. Az Egri csillagok sokkal érdekesebb ennél, bár az sem túl népszerű gondolom a fiatalok körében (már az én időmben sem volt az, de én szerettem). Zavart egy-két pontatlan fordítás, pl. a tótok helyett folyamatosan szlovákok szerepelnek…stb.
Pár hónapja nagyon kerestem török korban játszódó történelmi regényt, akkor csak a magyar írókat néztem, nem hittem volna hogy szlovén szerzőtől Balassi Bálint ifjúkorát bemutató szlovákiban játszódó ifjúsági regényt lehet találni.
Lehetett :) ha még hozzávesszük hogy német nyelvről lett fordítva akkor itt a tökéletes multikult.
Sajnos ennyi és nem több, valahogy az egész olyan semmilyen se volt, persze volt török rabló és magyar vitéz, szép lány és jó várparancsnok, megemlitették Dobót is, minden volt mit a történeténél, még is egy percre se dobogtatta meg a szívem.
Valahogy olyan összeollózott Egri Csillagok utánzat, és még azt se mondom, hogy ez nem a forditó hibája, mert látszott hogy minden szóval másolni szeretne.
Hiányzott belőle a tűz, nekem nagyon.
Jó kis kaland volt ez. Kissé féltem, hogy egy Szlovén szerző – bár lehetett volna bármilyen külföldi szerző – miként hozza a magyar történelem eseményeit. Nem mondom, hogy szépirodalom, de ifjúsági kategóriában kiemelkedő. Izgalmas, érdekes és történelem hű. Kissé Egri csillagok érzésem volt, bát ez könnyebben emészthető formában hozta. Aki gonosz az gonosz, aki szép és jó az elnyeri méltó jutalmát. Nem sarkít és nem köntörfalaz.
Meglepő volt számomra, hogy egy szlovén író regényének szereplői a középkori Magyarországról kerültek ki, főleg egy tőle viszonylag távoli részéről, Felső-Magyarországról. Ezért igen csak kíváncsian vettem a kezembe a könyvet. Nem volt hosszú a könyv, de nem volt rossz olvasmány, érdekes színfolt volt az olvasmányaim között.
Újabb kellemes meglepetés a múltból. Egyrészt, erről a korszakról igen kevés könyvet olvastam az utóbbi 30 évben, másrészt a szerző már-már Fekete István szintjén intézi a leírásokat.
Próbáltam róla valami minimális infót összeszedni, de az inernet elromlott, Breszt Borisz egy fantom. Csak a könyveit találom meg mindenféle könyvesboltban, de róla semmit.
A lényeg: kalandos históriának tökéletes, bár lehetne hosszabb, simán lekötötte a figyelmem.
Népszerű idézetek
1570 szeptemberében, a felvidéki Zólyom városában, egy verőfényes délután belépett az Aranybányához címzett fogadóba egy javakorabeli nemesúr. Jól ismerték a városkában a hirtelenszőke, köpcös férfiút – Pintér Benedek ő, gyarmathy Balassi János végvári báró zólyomi birtokainak tiszttartója.
Bár az is igaz, hogy könnyebb éjfélkor bolhát fogni egy szénégető ablaktalan kunyhójában, mint újhold idején a mi sűrű erdeinkben a török rablók nyomára bukkanni.
15. oldal
Sólyom nemcsak erős, szívós, hanem hiúz módra fürge állat is volt. Ő nem támadott, ügyesen vé-dekezett mellső patájával – mintha tudta volna az okos jószág, hogy követségi csődört pofán rúgni tilos.
64. oldal
Csatarendben fölsorakoztak egymással szemközt a katonák, aztán harsány dobszóra fából készült karddal, buzogánnyal, fokossal összecsaptak. Ilonka kissé riadtan nézte, hogyan csépelik egymást a legények, Fruzsina azonban csípős megjegyzésekkel ingerelte őket, hogy még hevesebben küzdjenek.
– Anyámasszony katonái! Nicsak ni, az ott nem tudja, mi fán terem a bátorság! Mi az, hékás, egér volt az apád? Nyúlezredes! Ott vagy bátor, ahol senki sem lát? Ejnye, ejnye, ebadta pipogyák!
7. fejezet - Terefere (Móra, 1979)
A megmentett nőket és gyermekeket a divényi asszonyok gondjára bízták a vitézek. Az elesettek holttestét felravatalozták a divényi templomban, a sebesülteket pedig a kórházba vitték, s ott a seborvos – egy Herr Spatz nevezetű hibbei német kirurgus vette kezelésbe őket. Herr Spatznak lószerű ábrázata volt, s ő maga éppoly megbízható volt, mint a ló.
6. fejezet - Odahaza (Móra, 1979)
Az idén pedig, nemrégiben – a Karácsony Gergely nevezetű parasztvezért csalta lépre!
Karácsony, egy olyan iszonyatos nagy erejű parasztember, hogy a lópatkót is meggörbítette, és nyilával a legvastagabb ekevasat is átlőtte, ötezer magyar jobbággyal a török kézen levő Szent-miklós vára ellen vonult.
52. oldal
Volt itt sült malac meg töltött borjú, tormás csuka, szarvas- és nyúlpecsenye, fajd, fogoly, csá-szármadár! Jó néhány vitéz úr csak azt sajnálta, hogy nincs két gyomra.
105. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Daisy Goodwin: Sisi angol szerelme 65% ·
Összehasonlítás - Fekete István: A koppányi aga testamentuma 88% ·
Összehasonlítás - Kőszegi Imre: Szerelmetes Orsikám 78% ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja 94% ·
Összehasonlítás - Gaby Schuster: A korona szolgálatában 91% ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Gróf Monte Cristo ·
Összehasonlítás - Laczkó Márta: Nádasdy Orsika ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Gróf Monte Krisztó I-IV. ·
Összehasonlítás - Váradi Anna: Szabadságharc ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös 84% ·
Összehasonlítás