!

Az árnyak útján (Éjangyal-trilógia 1.) 219 csillagozás

Brent Weeks: Az árnyak útján

Durzo Blint számára az orgyilkosság művészet, és ő a város legelismertebb művésze.
Azoth számára kétes a túlélés. Valami olyasmi, amit senki sem garantál. Utcagyerekként nő fel a nyomornegyedben, és megtanulja gyorsan felmérni az embereket. Ahogy megtanul vállalni bizonyos kockázatokat is. Olyan kockázatokat, mint Durzo Blint tanítványának állni.
De hogy felfogadja őt, Azothnak hátat kell fordítania régi életének, és elfogadnia új személyiségét és nevét. Nem Azoth többé. Kylar Sternként meg kell tanulnia az orgyilkosok világának veszélyes politikáját és a különös varázslatokat – és kifejleszti a halálhoz való érzékét.

Eredeti mű: Brent Weeks: The Way of Shadows

Eredeti megjelenés éve: 2008

Szereplők népszerűség szerint

Durzo Blint · Kylar Stern

Hirdetés

Kedvencelte 79

Most olvassa 26

Várólistára tette 199

Kívánságlistára tette 128

Kölcsönkérné 5

Elcserélné vagy eladná

>!
2.490 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
Kaller05 könyve

Kiemelt értékelések

+
>!
hankman I
Brent Weeks: Az árnyak útján

Kezdetnek soha nem hallottam a mű írójáról, nem tudtam semmit a könyvről, mikor neten ráakadtam, de megláttam a borítót és elolvastam az ismertetőjét és mondtam nekem ez kell! Mikor megtudtam ez trilógia, akkor a többi kötet is kellett. Karácsonyi ajándéknak jobb „meglepetésem” nem is lehetett volna!

Kézbe vettem és elkezdtem olvasni. Ez egy nagyon jó választás volt! A stílusa a könyvnek nagyon jó, egy teljes, kerek világot kapunk szőröstül bőröstül. A világ mellé felejthetetlen szereplők, hihetetlen karakterek, és egy nagyon összetett, de nem kaotikus történet társul. Durzo Blint, Mama K, patkány, Kylar, Drake Gróf, Logan, és még sorolhatnám mind lenyűgöztek!

A vége önállóan egyszerre megnyugvás és borzongás. Megéri önmagában is elolvasni a könyvet, de az az ember nem is szerette ezt a történetet, aki ezek után ne akarná olvasni a trilógia többi kötetét! Én biztos fogom!

Történet mesélésből, világ teremtésből, emberi életekből csillagos ötös!

1 hozzászólás
+
>!
Nita_Könyvgalaxis P
Brent Weeks: Az árnyak útján

Amikor kezembe vettem ezt a könyvet, fogalmam se volt, mire számítsak. Tartottam tőle, hogy ez a könyv nem nekem íródott. Szerencsére tévedtem.
Brent Weeks egy nagyon érdekes világot teremtett, amelynek csak lassan bontakoznak ki a szabályai, a felépítése, de azt rögtön megtanulod, hogy a lényeg a túlélés. Mindenki másképp teszi ezt: Azoth ki akar törni a Telep nyomorából, Durzo Blint a halál képébe nevet, és ő maga osztja azt, a többiek meg igyekeznek elkerülni Blintet. Érzelmeknek látszólag itt helye nincs, de van, amit az ember nem képes irányítani…
Kylar Stern személyében új kedvenc főhőst avattam, aki szerencsére egyáltalán nem tökéletes, több hibát is elkövet. Durzo Blintet meg szeretem és utálom egyszerre, az ő karaktere ezt váltja ki belőlem.
Az író megfelelően adagolja a humort, a mondanivalót, izgalomban meg egyáltalán nincs hiány. Amikor a mozaikdarabkák a helyükre kerültek, nem győztem csodálkozni, hogy erre meg erre hogy nem jöttem rá előbb? Weeks rendesen az orromnál fogva vezetett. Engem kilóra megvett a történetével, és alig várom, hogy a folytatásokat is kezembe vehessem.

+
>!
Leonidas
Brent Weeks: Az árnyak útján

Még a magyar megjelenés előtt felfigyeltem a szerző könyveire. A világ érdekesnek tűnt, ezért nagyon vártam a magyar nyelvű megjelenést. Őszintén szólva kissé elbizonytalanodtam pár enyhén szólva kevésbé pozitív értékelés elolvasása után, de úgy döntöttem, egy esélyt megérdemel. Nem bántam meg, sőt szerintem nagyon érdekes regény. Az elején kissé megdöbbentett a gyerekek kegyetlen viselkedése. Nyomasztóan hatott rám a történetben található világ érzéketlensége, és a mindent elsöprő erőszak. Pörgős,jól felépített történet, tele izgalmas részekkel, bár tény, hogy nem mentes a kliséktől. Rengeteg nagyon jó akcióleírást tartalmaz, melyekben ráadásul sok szerepet kap a mágia. Ugyan a működéséről szinte semmit nem tudunk meg, de kétségtelenül hatásos és látványos mágiát használnak. A karakterek néha nem az igaziak, de lényegében jól kidolgozottak. Weeks egy pillanatig sem kíméli őket, néha szinte már kilátástalan helyzetekbe hajszolja szereplőit. Többször kerülnek olyan szituációba, ahol egyszerűen nincs jó választás. A főbb szereplők szerethetőek, kivéve Elene karakterét. Közte és Kylar között szövődött szerelem a regény leggyengébb pontja. Nagyon erőltetettnek éreztem. Picit több infó is jöhetett volna a világ működéséről. Lényegében csak a várost ismerjük meg, de azt elég részletesen.
Nem tökéletes regény, viszont kétségtelenül jól szórakoztam. Mindenképp elolvasom a folytatásokat is.

+
>!
timea_eva P
Brent Weeks: Az árnyak útján

Kicsit tartottam ettől a könyvtől, még nem volt dolgom orgyilkosos mesével.
A kiadó webshopjának indulásakor vettük, kihasználva az 50%-os akciót, szóval nem keveset állt a polcon, mire valamelyikünk leemelte (aki ugye én voltam, de a férj is hamarosan kezébe veszi, várhatóan a Futótűz – A kiválasztott könyvek kivégzése után), mert kedvet kapott hozzá tőlem.

Nekem két könyv jutott eszembe, amikor olvastam.

Az egyik az Első Törvény trilógia volt (lehet, hogy a hasonló kötés is közrejátszott, amit egyébként még mindig szörnyűnek tartok, vagy a Logannek hívott szereplő :) ), a másik pedig a Ködszerzet trilógia.

Sajnos nem éri el ezek szintjét… Bár ha jobban belegondolok, nekem A penge maga sem nyerte el a tetszésemet, amikor olvastam… De a Ködszerzetet viszont biztos, hogy alulmúlja.
Viszont nem akarom szidni, mert jó könyv lett, csak hiányolok belőle dolgokat: nagyon keveset tudtam meg az író által teremtett világról, ill. a karakterfejlődés sem az igazi még. Persze ezek a későbbi kötetekben lehet, hogy változni fognak. Nekem így kevéske volt.
Nem tudtam azonosulni egyik karakterrel sem.

Folytatásra fel! :)

10 hozzászólás
+
>!
Véda MP
Brent Weeks: Az árnyak útján

Egy ideje tudatosan noszogatom magam, hogy olyan könyveket is olvassak, amikre magamtól nem vinne rá a lélek. Ennek eredményeként került hozzám az Éjangyal-trilógia első kötete is.
Először azt gondoltam ez egy végképp nem nekem való könyv, és ráadásul gyenge is. De ha az ember átkaparja magát a tömény sötétségen, fordulatos, nagyon jó cselekményvezetésű, izgalmas regényt kap.
Viszont Az árnyak útján ettől még sajnos nem jó. Erősnek erős, de nem jó. Rengeteg szereplő létjogosultságát nem értettem, mikor a 670 oldalból van max. másfél oldalnyi szerepük, s az is teljesen elhanyagolható a történet szempontjából…Aztán a főszereplők…Nincsenek túlságosan kidomborítva, attól pedig, hogy Brent Weeks imád tőmondatokat, jó sok ismétléssel a főhősök szájába adni, még nem lesznek hű de kemények. Az pedig mikor szüntelenül ismételgetik, hogy ölni ilyen, meg ölni olyan, meg az élet üres, meg hasonló általános baromságok – már csak kacagni tudtam, mert kezdtem úgy érezni magam, mintha egy Terminatorral kevert G.I. Joe PC játékkal játszó, kamaszfiú gondolatait olvasnám. Attól még hogy az egyik főhős valakiből valakivé változott, nem kellett volna Brent Weeks-nek is azzá…Ráadásul ilyen megmosolyogtató szinten…
A történet viszont parádés, benne a mágikus és szerelmi szállal, úgyhogy összességében megértem, ha valaki várja a folytatását. :)

2 hozzászólás
+
>!
irasalgor
Brent Weeks: Az árnyak útján

A fent leírtakat összegezve viszont elmondható, hogy nem ér fel a legnagyobbak közé, viszont a másodvonalbeli fantasyk között rendkívül erős ez a kötet. A világ, noha nem nélkülözi a kliséket, és a manapság oly divatos realista fantasy beütést, a cselekmény remekül megáll a lábán, s egy izgalmas, fordulatokban bővelkedő történetet és fejlődőképes karaktereket ismerhetünk meg a kötet lapjain, ráadásul nagy adag akcióval is megfűszerezve. A céljának maximálisan megfelel, ugyanis szórakoztatásra tökéletes, még a kicsit darabos első felvonástól, az olykor öncélú brutalitástól és a kidolgozatlannak tűnő világtól eltekintve is. Ha viszont szakszemmel néznénk, nem nevezném potenciális jelöltnek, hogy az évek múltán klasszikus fantasy kötetté avanzsálódjon, talán a trilógiával együtt majd. Várom a folytatást.

Értékelés: 8.5/10
(Később blogban)

7 hozzászólás
+
>!
Katamano
Brent Weeks: Az árnyak útján

Sokkolt, ütött, pofon csapott, felébresztett, elborzasztott és nagyon megszeretette magát velem. Letettem és nem hittem el hogy vége. Egyszerűen csak fantasztikus volt. Több könyvet is kezembe vettem utána, de egyik sem tudott lekötni. Ez egyszerűen csak zseniális volt. Imádtam úgy ahogy volt!

11 hozzászólás
+
>!
Bagneso
Brent Weeks: Az árnyak útján

Azt vártam, hogy ez egy izgalmas, az elejétől a végéig üsd-vágd-öld típusú bérgyilkosos sztori lesz… hát csalódnom kellett, a jónak minden értelmében! :) Izgalmasnak persze rettentően izgalmas volt, de annyi minden másról is szólt még közben!
Egy egész fantasy világ, annak múltja, jelene, kicsit a jövője, titkai és fantasztikumai, no meg a szereplői tárultak elém, és oldalról oldalra egyre jobban beleszerettem az egészbe. Kegyetlen volt, az igaz, néha brutális is, és néhány szereplő jellemében mindez tökéletesen meg is mutatkozott, de más szereplőknek hála volt a történetnek egy olyan ellenpontja, ami egyszerűen szép volt, megható és szerethető. A karakterek fantasztikusak! A cselekmény viszont nagyon összetett, és bizony oda kell figyelni. Nincs semmi előzetes magyarázat a világról, sőt semmiről, Weeks egyszerűen belecsap a közepébe, és nem kis feladat kibogozni a szálakat, de lassan, fokozatosan kiszélesedik a látókör és egyre tisztább lesz, értelmet nyer minden. Briliáns! És külön öröm, hogy közben humornak sincs híján a történet!
Számomra élmény volt olvasni, és alig várom, hogy a következő résszel újabb utazást tegyek Midcyru világába :)

+
>!
Elhaym
Brent Weeks: Az árnyak útján

Éjangyal trilógia világa nagyon jól ki lett dolgozva. Hangulat sötét, szereplők élete tele van reménytelenséggel. Küzdenek a boldogságért, szeretnének kijutni a fénybe. Történet tele van borzalommal, vérrel, rengeteg halottal, kínzással, gyerekbántalmazással, emiatt semmiképp nem lehet könnyednek nevezni. Harcok látványosak, akciódúsak. Szereplők többször kerülnek nehéz döntés elé, ahol sokszor nem a legjobb utat válasszák. Végső harc és tele van váratlan eseménnyel és fordulattal. Ennyi pozitívum után mégsem tudom kiválóra értékelni a könyvet. Ennek az az oka, hogy egy szereplőt sem tudtam megkedvelni. Nálam egy történetben a karakterek a legfontosabbak, ha kedvelek valakit akkor bármilyen sztorit megtudok szeretni, még azt is ami nem nagy szám. Ha viszont nincs kedvencem akkor bármilyen jó is a sztori nem tudom megszeretni, nem hagy bennem mély nyomot. Nincs kiért izgulni, nem hat meg ha rossz történik vele stb. Rengeteg szereplő van a könyvben, úgy mint a Suikodenben, de itt egyik karaktert sem találtam jól kidolgozottnak, vagy szimpatikusnak. Minden szereplő egyforma volt, nem bírtam őket filmszerűen magam előtt látni, nem bírtam velük együttérezni.
Bővebben:
http://elhaym.wordpress.com/2011/03/12/brent-weeksaz-arnyak-utjan-az-ejangyal-trilogia-1/

10 hozzászólás
+
>!
Közveszélyes_Krumpliszedő
Brent Weeks: Az árnyak útján

Annak idején emlékszem, hogy nem tudtam eldönteni, hogy vier oder fünf..(mázli, hogy van félcsillag funkció, különben még most is ezen agyalnék) Voltak pillanatok mikor úgy izgultam, hogy ütöttem a térdem és a szemem is szinte füstölt olyan gyorsan próbáltam olvasni.. máskor meg egyszerűen teltek a lapok… Van itt minden: intrika, erőszak, gyilkosság, bosszú, csonkítás, rablás, zsarolás és harc,harc,harc.. :D sikerült belenyomni egy szerelmi szálat is, ami miatt egyelőre nem mertem tovább olvasni, nehogy elmenjen a „jajj, ne már” kategóriába…mea culpa.
A végén pislogtam és kapkodtam a fejem, hogy „Miiii?!”, mert igazán meglepőre és izgalmasra sikerült. Legalábbis számomra.. :D Én meglepődtem és izgultam xD..
Ami/Aki nagyon tetszett: Mama K abszolút kedvenc, de Jarl se marad le sokkal mögötte (annyira szép lehet a pasi *o*.)
Ami/aki kevésbé: Bocs, Baba, nem bírlak.. xD


Népszerű idézetek

+
>!
bobo1019

Két ember akkor tud titkot tartani – szokta mondani Blint –, ha egyikük halott.

262. oldal

+
>!
Nita_Könyvgalaxis P

– Lefeküdtél a lányommal? – kérdezte a gróf.
[…]
– Egy ujjal sem nyúltam hozzá, uram.
– Nem is az ujjadról van szó.

277. oldal

4 hozzászólás
+
>!
Julian

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– Te… te szemét! Te szaros, szemét szar!
– Felség – szólt Durzo komolyan. – Egy férfi szókincse a te pozíciódban tovább kell terjedjen annak a dolognak az unalmas ismételgetésénél, amely a fülei közötti űrt tölti ki.

+
>!
Shanara

Az ügyvéd olyan ember, aki rosszabb dolgokat csinál a törvény nevében, mint a legtöbb csibész törvénytelenül.

4 hozzászólás
+
>!
bobo1019

Remény. Jól van. A remény az a hazugság, amelyet a jövőről hajtogat magának az ember.

130. oldal

+
>!
Nita_Könyvgalaxis P

Hogyan szeretheti az ember a fényt, miközben a sötétségben él?

403. oldal

+
>!
Julian

– A gyilkosság művészet, uram, és én vagyok a város legkiválóbb művésze.

Kapcsolódó szócikkek: Durzo Blint
+
>!
Rika

A munka az munka, és nincs befejezve, amíg nincs befejezve. Blint újabb gyöngyszeme, tessék.

284. oldal

+
>!
bobo1019

A szavaknak ereje van, ezt mondta. A szavak karddá válnak annak a kezében, aki jól bánik velük.

120. oldal

2 hozzászólás
+
>!
Belle_Maundrell

– Rossz ember vagy, Kylar?
Tétovázott. Aztán így felelt:
– Igen.
– Nem hiszek neked – mondta a lány. – Egy rossz ember hazudna.
– Talán én őszinte gazember vagyok. – Elfordult.
– Szerintem te még az a fiú vagy, aki megosztotta a kenyerét a barátaival, amikor éhezett.

316. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kylar Stern
5 hozzászólás

Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el