!

Az árnyak útján (Éjangyal-trilógia 1.) 241 csillagozás

Brent Weeks: Az árnyak útján
Könyvmolyképző · 3.499 Ft –16% 2.939 Ft
Könyvtár

Durzo Blint számára az orgyilkosság művészet, és ő a város legelismertebb művésze.
Azoth számára kétes a túlélés. Valami olyasmi, amit senki sem garantál. Utcagyerekként nő fel a nyomornegyedben, és megtanulja gyorsan felmérni az embereket. Ahogy megtanul vállalni bizonyos kockázatokat is. Olyan kockázatokat, mint Durzo Blint tanítványának állni.
De hogy felfogadja őt, Azothnak hátat kell fordítania régi életének, és elfogadnia új személyiségét és nevét. Nem Azoth többé. Kylar Sternként meg kell tanulnia az orgyilkosok világának veszélyes politikáját és a különös varázslatokat – és kifejleszti a halálhoz való érzékét.

Eredeti mű: Brent Weeks: The Way of Shadows

Eredeti megjelenés éve: 2008


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Durzo Blint · Kylar Stern


Hirdetés

Kedvencelte 82

Most olvassa 32

Várólistára tette 209

Kívánságlistára tette 147

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

+
>!
Lanore P
Brent Weeks: Az árnyak útján

Weeks ezzel hivatalosan az egyik kedvenc írómmá vált! Egyszerűen zseniális, amit a lapokon művel, a fantáziája, a csavaros stílusa teljesen magával ragadott. Sajnos nem tudtam nem összehasonlítani a másik könyvével (Fekete Prizma), ahhoz képest Durzo és Kylar története egy fél négyzetmilliméterrel kevesebb helyet foglal el a szívemben, de így is imádtam minden sorát. Nehéz volt megszokni a sok szereplőt, a helyszíneket, a mágikus dolgokat, de úgy érzem, sikerült belerázódnom. Durzo az én abszolút favoritom, az ő orgyilkos karaktere felejthetetlen. Szerettem a Kylar-rel közös jeleneteiket, az útkeresésüket, a titkaikat, mindent! Azt hiszem, hogy egy filmvászon nem is tudná igazán jól visszaadni azokat az érzelmeket, azt a részletességet, amit a könyv nyújtott, és ez nekem újdonság, még sosem éreztem úgy, hogy egy ilyen jól megírt történetből nem szívesen nézném meg a filmet. Egy biztos: hamarosan folytatom a második résszel, nagyon kíváncsi vagyok, mi történt a szereplőimmel.

11 hozzászólás
+
>!
Mazsidrazsi P
Brent Weeks: Az árnyak útján

Azt a cselszövős-ármánykodós-csűrős-csavarós mindenségit neki!

Eleinte a nevekkel bajba voltam, de hát az Éhezők viadalánál is így kezdtem :D Mondanom se kell, ugyanarra a sorsra jutott: Kedvenc lett. Hogy miért?
Mert rengeteg szálon fut a dolog, és mindegyik szereplő sorsát végigkövethetjük. Ezek a sorsok mind másért, de számomra érdekesek voltak.
A főbb karakterek maximálisan ki vannak dolgozva, folyton meglepetéseket okoznak, és nem csak úgy vannak, élnek is.
Blint fantasztikus mélységeket és csúcsokat jár meg a szemünk láttára. Az egész lénye valahogy beleivódik az ember zsigereibe. És Brent, utállak miatta!!!! aki olvasta, tudja miért.
Azoth pedig… nehéz szavakba önteni a karakterét, mert annyira összetett és izgalmas. Annyi eseményen kell túlesnie,mindig lehetetlen helyzetekbe kerül, és mégis… Tényleg nehéz szavakba önteni azt, ami kialakult róla.

Imádtam a szóhasználatot, a kifejezéseket, a váltott fejezeteket, a komor hangulatát és a felépített világot. Ide a folytatással!

+
>!
hankman I
Brent Weeks: Az árnyak útján

Kezdetnek soha nem hallottam a mű írójáról, nem tudtam semmit a könyvről, mikor neten ráakadtam, de megláttam a borítót és elolvastam az ismertetőjét és mondtam nekem ez kell! Mikor megtudtam ez trilógia, akkor a többi kötet is kellett. Karácsonyi ajándéknak jobb „meglepetésem” nem is lehetett volna!

Kézbe vettem és elkezdtem olvasni. Ez egy nagyon jó választás volt! A stílusa a könyvnek nagyon jó, egy teljes, kerek világot kapunk szőröstül bőröstül. A világ mellé felejthetetlen szereplők, hihetetlen karakterek, és egy nagyon összetett, de nem kaotikus történet társul. Durzo Blint, Mama K, patkány, Kylar, Drake Gróf, Logan, és még sorolhatnám mind lenyűgöztek!

A vége önállóan egyszerre megnyugvás és borzongás. Megéri önmagában is elolvasni a könyvet, de az az ember nem is szerette ezt a történetet, aki ezek után ne akarná olvasni a trilógia többi kötetét! Én biztos fogom!

Történet mesélésből, világ teremtésből, emberi életekből csillagos ötös!

1 hozzászólás
+
>!
Nita_Könyvgalaxis P
Brent Weeks: Az árnyak útján

Amikor kezembe vettem ezt a könyvet, fogalmam se volt, mire számítsak. Tartottam tőle, hogy ez a könyv nem nekem íródott. Szerencsére tévedtem.
Brent Weeks egy nagyon érdekes világot teremtett, amelynek csak lassan bontakoznak ki a szabályai, a felépítése, de azt rögtön megtanulod, hogy a lényeg a túlélés. Mindenki másképp teszi ezt: Azoth ki akar törni a Telep nyomorából, Durzo Blint a halál képébe nevet, és ő maga osztja azt, a többiek meg igyekeznek elkerülni Blintet. Érzelmeknek látszólag itt helye nincs, de van, amit az ember nem képes irányítani…
Kylar Stern személyében új kedvenc főhőst avattam, aki szerencsére egyáltalán nem tökéletes, több hibát is elkövet. Durzo Blintet meg szeretem és utálom egyszerre, az ő karaktere ezt váltja ki belőlem.
Az író megfelelően adagolja a humort, a mondanivalót, izgalomban meg egyáltalán nincs hiány. Amikor a mozaikdarabkák a helyükre kerültek, nem győztem csodálkozni, hogy erre meg erre hogy nem jöttem rá előbb? Weeks rendesen az orromnál fogva vezetett. Engem kilóra megvett a történetével, és alig várom, hogy a folytatásokat is kezembe vehessem.

+
>!
Leonidas
Brent Weeks: Az árnyak útján

Még a magyar megjelenés előtt felfigyeltem a szerző könyveire. A világ érdekesnek tűnt, ezért nagyon vártam a magyar nyelvű megjelenést. Őszintén szólva kissé elbizonytalanodtam pár enyhén szólva kevésbé pozitív értékelés elolvasása után, de úgy döntöttem, egy esélyt megérdemel. Nem bántam meg, sőt szerintem nagyon érdekes regény. Az elején kissé megdöbbentett a gyerekek kegyetlen viselkedése. Nyomasztóan hatott rám a történetben található világ érzéketlensége, és a mindent elsöprő erőszak. Pörgős,jól felépített történet, tele izgalmas részekkel, bár tény, hogy nem mentes a kliséktől. Rengeteg nagyon jó akcióleírást tartalmaz, melyekben ráadásul sok szerepet kap a mágia. Ugyan a működéséről szinte semmit nem tudunk meg, de kétségtelenül hatásos és látványos mágiát használnak. A karakterek néha nem az igaziak, de lényegében jól kidolgozottak. Weeks egy pillanatig sem kíméli őket, néha szinte már kilátástalan helyzetekbe hajszolja szereplőit. Többször kerülnek olyan szituációba, ahol egyszerűen nincs jó választás. A főbb szereplők szerethetőek, kivéve Elene karakterét. Közte és Kylar között szövődött szerelem a regény leggyengébb pontja. Nagyon erőltetettnek éreztem. Picit több infó is jöhetett volna a világ működéséről. Lényegében csak a várost ismerjük meg, de azt elég részletesen.
Nem tökéletes regény, viszont kétségtelenül jól szórakoztam. Mindenképp elolvasom a folytatásokat is.

+
>!
meacska
Brent Weeks: Az árnyak útján

Kicsit tartottam ettől a könyvtől, még nem volt dolgom orgyilkosos mesével.
A kiadó webshopjának indulásakor vettük, kihasználva az 50%-os akciót, szóval nem keveset állt a polcon, mire valamelyikünk leemelte (aki ugye én voltam, de a férj is hamarosan kezébe veszi, várhatóan a Futótűz – A kiválasztott könyvek kivégzése után), mert kedvet kapott hozzá tőlem.

Nekem két könyv jutott eszembe, amikor olvastam.

Az egyik az Első Törvény trilógia volt (lehet, hogy a hasonló kötés is közrejátszott, amit egyébként még mindig szörnyűnek tartok, vagy a Logannek hívott szereplő :) ), a másik pedig a Ködszerzet trilógia.

Sajnos nem éri el ezek szintjét… Bár ha jobban belegondolok, nekem A penge maga sem nyerte el a tetszésemet, amikor olvastam… De a Ködszerzetet viszont biztos, hogy alulmúlja.
Viszont nem akarom szidni, mert jó könyv lett, csak hiányolok belőle dolgokat: nagyon keveset tudtam meg az író által teremtett világról, ill. a karakterfejlődés sem az igazi még. Persze ezek a későbbi kötetekben lehet, hogy változni fognak. Nekem így kevéske volt.
Nem tudtam azonosulni egyik karakterrel sem.

Folytatásra fel! :)

10 hozzászólás
+
>!
Véda MP
Brent Weeks: Az árnyak útján

Egy ideje tudatosan noszogatom magam, hogy olyan könyveket is olvassak, amikre magamtól nem vinne rá a lélek. Ennek eredményeként került hozzám az Éjangyal-trilógia első kötete is.
Először azt gondoltam ez egy végképp nem nekem való könyv, és ráadásul gyenge is. De ha az ember átkaparja magát a tömény sötétségen, fordulatos, nagyon jó cselekményvezetésű, izgalmas regényt kap.
Viszont Az árnyak útján ettől még sajnos nem jó. Erősnek erős, de nem jó. Rengeteg szereplő létjogosultságát nem értettem, mikor a 670 oldalból van max. másfél oldalnyi szerepük, s az is teljesen elhanyagolható a történet szempontjából…Aztán a főszereplők…Nincsenek túlságosan kidomborítva, attól pedig, hogy Brent Weeks imád tőmondatokat, jó sok ismétléssel a főhősök szájába adni, még nem lesznek hű de kemények. Az pedig mikor szüntelenül ismételgetik, hogy ölni ilyen, meg ölni olyan, meg az élet üres, meg hasonló általános baromságok – már csak kacagni tudtam, mert kezdtem úgy érezni magam, mintha egy Terminatorral kevert G.I. Joe PC játékkal játszó, kamaszfiú gondolatait olvasnám. Attól még hogy az egyik főhős valakiből valakivé változott, nem kellett volna Brent Weeks-nek is azzá…Ráadásul ilyen megmosolyogtató szinten…
A történet viszont parádés, benne a mágikus és szerelmi szállal, úgyhogy összességében megértem, ha valaki várja a folytatását. :)

2 hozzászólás
+
>!
irasalgor 
Brent Weeks: Az árnyak útján

A fent leírtakat összegezve viszont elmondható, hogy nem ér fel a legnagyobbak közé, viszont a másodvonalbeli fantasyk között rendkívül erős ez a kötet. A világ, noha nem nélkülözi a kliséket, és a manapság oly divatos realista fantasy beütést, a cselekmény remekül megáll a lábán, s egy izgalmas, fordulatokban bővelkedő történetet és fejlődőképes karaktereket ismerhetünk meg a kötet lapjain, ráadásul nagy adag akcióval is megfűszerezve. A céljának maximálisan megfelel, ugyanis szórakoztatásra tökéletes, még a kicsit darabos első felvonástól, az olykor öncélú brutalitástól és a kidolgozatlannak tűnő világtól eltekintve is. Ha viszont szakszemmel néznénk, nem nevezném potenciális jelöltnek, hogy az évek múltán klasszikus fantasy kötetté avanzsálódjon, talán a trilógiával együtt majd. Várom a folytatást.

Értékelés: 8.5/10
(Később blogban)

7 hozzászólás
+
>!
Katamano
Brent Weeks: Az árnyak útján

Sokkolt, ütött, pofon csapott, felébresztett, elborzasztott és nagyon megszeretette magát velem. Letettem és nem hittem el hogy vége. Egyszerűen csak fantasztikus volt. Több könyvet is kezembe vettem utána, de egyik sem tudott lekötni. Ez egyszerűen csak zseniális volt. Imádtam úgy ahogy volt!

11 hozzászólás
+
>!
Elhaym
Brent Weeks: Az árnyak útján

Éjangyal trilógia világa nagyon jól ki lett dolgozva. Hangulat sötét, szereplők élete tele van reménytelenséggel. Küzdenek a boldogságért, szeretnének kijutni a fénybe. Történet tele van borzalommal, vérrel, rengeteg halottal, kínzással, gyerekbántalmazással, emiatt semmiképp nem lehet könnyednek nevezni. Harcok látványosak, akciódúsak. Szereplők többször kerülnek nehéz döntés elé, ahol sokszor nem a legjobb utat válasszák. Végső harc és tele van váratlan eseménnyel és fordulattal. Ennyi pozitívum után mégsem tudom kiválóra értékelni a könyvet. Ennek az az oka, hogy egy szereplőt sem tudtam megkedvelni. Nálam egy történetben a karakterek a legfontosabbak, ha kedvelek valakit akkor bármilyen sztorit megtudok szeretni, még azt is ami nem nagy szám. Ha viszont nincs kedvencem akkor bármilyen jó is a sztori nem tudom megszeretni, nem hagy bennem mély nyomot. Nincs kiért izgulni, nem hat meg ha rossz történik vele stb. Rengeteg szereplő van a könyvben, úgy mint a Suikodenben, de itt egyik karaktert sem találtam jól kidolgozottnak, vagy szimpatikusnak. Minden szereplő egyforma volt, nem bírtam őket filmszerűen magam előtt látni, nem bírtam velük együttérezni.
Bővebben:
http://elhaym.wordpress.com/2011/03/12/brent-weeksaz-arnyak-utjan-az-ejangyal-trilogia-1/

10 hozzászólás

Népszerű idézetek

+
>!
bobo1019

Két ember akkor tud titkot tartani – szokta mondani Blint –, ha egyikük halott.

262. oldal

+
>!
Nita_Könyvgalaxis P

– Lefeküdtél a lányommal? – kérdezte a gróf.
[…]
– Egy ujjal sem nyúltam hozzá, uram.
– Nem is az ujjadról van szó.

277. oldal

4 hozzászólás
+
>!
Shanara

Az ügyvéd olyan ember, aki rosszabb dolgokat csinál a törvény nevében, mint a legtöbb csibész törvénytelenül.

4 hozzászólás
+
>!
bobo1019

Remény. Jól van. A remény az a hazugság, amelyet a jövőről hajtogat magának az ember.

130. oldal

+
>!
Nita_Könyvgalaxis P

Hogyan szeretheti az ember a fényt, miközben a sötétségben él?

403. oldal

+
>!
Julian

– A gyilkosság művészet, uram, és én vagyok a város legkiválóbb művésze.

Kapcsolódó szócikkek: Durzo Blint
+
>!
Rika

A munka az munka, és nincs befejezve, amíg nincs befejezve. Blint újabb gyöngyszeme, tessék.

284. oldal

+
>!
bobo1019

A szavaknak ereje van, ezt mondta. A szavak karddá válnak annak a kezében, aki jól bánik velük.

120. oldal

2 hozzászólás
+
>!
Nita_Könyvgalaxis P

Mi történik, ha lehántod az álarcokat, amelyeket visel az ember, és alatta nem hogy arcot nem találsz, de egyáltalán semmit sem?

560. oldal

+
>!
Belle_Maundrell 

– Rossz ember vagy, Kylar?
Tétovázott. Aztán így felelt:
– Igen.
– Nem hiszek neked – mondta a lány. – Egy rossz ember hazudna.
– Talán én őszinte gazember vagyok. – Elfordult.
– Szerintem te még az a fiú vagy, aki megosztotta a kenyerét a barátaival, amikor éhezett.

316. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kylar Stern
5 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is


8
20 szavazat · Összehasonlítás

8
8 szavazat · Összehasonlítás

5
5 szavazat · Összehasonlítás

5
5 szavazat · Összehasonlítás

4
4 szavazat · Összehasonlítás

3
3 szavazat · Összehasonlítás

3
3 szavazat · Összehasonlítás

2
2 szavazat · Összehasonlítás

2
2 szavazat · Összehasonlítás

2
2 szavazat · Összehasonlítás

2
2 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás