!

Isten gépei 120 csillagozás

Brandon Hackett: Isten gépei
Könyvtár

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egyik pillanatról a másikra történt: 2027-ben a Nap eltűnt az égről. Helyén egy vörös törpecsillag ontja rőt fényét a Föld világos oldalára, míg a halott és fagyott sötét oldal fölött sosem látott csillagképek ragyognak. Az Ugrásnak nevezett jelenség oka ismeretlen, az emberi civilizáció beleremeg a sokkba: a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el, a világgazdaság összeomlik, az emberiség a túlélésért küzd. A pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz év múlva a technikai fejlődés soha nem látott ütemre gyorsul, az élet friss és modern, a fiatal generációk számára a régi Föld már csak a legendákban létezik. Kerti Szófia, a genetikailag módosított budapesti lány és társai inkább a jövőbe tekintenek, ahol újabb fordulópont, a technológiai szingularitás várja az emberiséget. Egy esemény, ahol a fejlődés görbéje függőlegessé válik, amely mögé semmilyen előrejelzés nem láthat be, és ahol tudása az embert saját istenévé avathatja. De vajon valóban független-e… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2008


Hirdetés

Kedvencelte 24

Most olvassa 3

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 27

Kölcsönkérné 1

Elcserélné vagy eladná

>!
2.000 Ft ★★★★★ Eladó
Oswald könyve Brandon Hackett: Isten gépei

Kiemelt értékelések

+
>!
vicomte MP
Brandon Hackett: Isten gépei

Hackett az űroperák világában folytatott kalandozások után több évet is kihagyott, majd új lendülettel vetett bele magát a SF írásba, immár a poszthumanizmussal dúsított hard-SF műfajában.

Az Isten gépei már a második kötet, amely ennek jegyében született. Ám sajnos azt kell mondanom, hogy hiába hozott össze egy érdekes kérdéseket felvető könyvet, jobban örültem volna, ha dolgozik még rajta, hogy regényként is működőképessé tegye az írását.

A háttér, a világ, a kiinduló szituáció izgalmas, sőt, fel is csigázza az olvasót. Hackett a Földön bekövetkezett epikus méretű változásokat, és azok következményeit logikusan építi fel és egész korrektül végig is vezeti, amellyel azokat, akik számára az SF egyenlő egy lehetséges jövőt bemutató gondolatkísérlettel, valószínűleg meg is győzi.

De számomra nem csupán ennyi a SF.

A könyv ugyanis nálam megbukott annál az alapvető elvárásnál, hogy túllépjen a száraz leírás szintjén, és legalább egy kifejtett premisszával rendelkezzen, ami köré a történet felépül. S természetesen mindez társuljon olyan konfliktussal, amely plasztikusan kidolgozott szereplők segítségével bomlik ki, s amely kellően érdekes ahhoz, hogy az olvasó bevonódjon a történetbe. Az Isten gépei főleg a második pontban nagyon gyengén teljesít. A narrátor-főszereplőben rengeteg drámai potenciál rejlik, de ezt nagyon nem sikerült megragadni, és így ez a lehetőség elpazarolódik.

A könyv második felében már tisztán érződik, hogy az írót sem igazán érdeklik már a szereplői, sőt le is mondott arról, hogy mozgassa őket, s inkább a kozmikus léptékű történésekre koncentrál, a karakterek – akárcsak az olvasó – nem tesznek mást, csupán szemlélik az eseményeket.

Ami persze nagy ívű, látványos, sőt még elgondolkoztató is, csak engem már hidegen hagyott. Mikor végre eljutottunk a történet tetőpontjának szánt jelenetig, nem mondhatnám, hogy meglepett a fordulat. A regény premisszáját – ami a könyv végéig valószínűleg egy fekete lyuk szingularitása mögött rejtezhetett – sem érzetem elégnek ahhoz, hogy igazolja, hogy arra bizony egy teljes regényt kellett szánni.

+
>!
Shanara
Brandon Hackett: Isten gépei

Első olvasásra talán furcsának és kifejezetten technika és fejlődésközpontúnak tűnik a történet. Nem mondom, hogy nem így van és nem ez a regény mondanivalójának és minden benne szereplő történésnek a lényege, de ahogy említettem, az író képes arra, hogy mindezt határozottan emberközelivé tegye az olvasó számára. Nem történt ez másként most sem. Legalábbis a kötet elején. Aztán már olyan léptékű folyamatoknak lehettem tanúja, ahol az ember gyakorlatilag megszűnik irányítónak, illetve egy idő után akár tényezőnek is lenni. A felvázolt technikai fejlődés, illetve azok különböző fajtái, vagy mondhatnánk úgy is, hogy az egymástól eltérően bejárt utak elképesztő jövőképet festenek le.
Rengeteg információ, ötlet van a regényben, amelyek egy része jól kidolgozott, más részének még bőven lehetett volna teret és oldalszámot adni a kiteljesedéshez, de úgy összességében megemelem a kalapom az egész történet és annak felépítése, az események és következmények levezetése előtt, még akkor is, ha nem minden mozzanata nyerte el maradéktalanul a tetszésem. Végtelen ötletek tárháza ez a könyv és tényleg elgondolkoztató, színvonalas sci-fi. Külön öröm számomra, hogy ez a történet egy magyar szerző fejéből pattant ki.
Bővebben: http://shanarablog.blogspot.hu/2013/11/brandon-hackett-isten-gepei.html

+
>!
petamas +P
Brandon Hackett: Isten gépei

No, végre egy Hackett-regény, ami igazán tetszett. :) A technológiai szingularitás leírása, a Manipulátorok, a különböző alternatív Földek mind-mind megragadják az ember képzeletét, és a könyv végéig nem is eresztik el. (Vagy akár még utána sem…)

Karakterek tekintetében a regény nem túl erős, és a narrátor kilétét felfedő „csavar” jó előre látható, ez mégsem volt zavaró olvasás közben. A szerző későbbi műveivel a legnagyobb problémám az volt, hogy maga a szöveg nem tetszett, számomra „szétestek” a mondatok, valahogy nem kapcsolódtak egymáshoz elég jól. Ez itt nem volt jelen, a stílus egyenletes és gördülékeny, vagy legalábbis én annak éreztem. Nem tudom, hogy ez az eggyel több vagy épp eggyel kevesebb szerkesztési körnek – esetleg a kipihentebb állapotomnak – köszönhető, de végre nyugodtan, törések nélkül tudtam elolvasni egy Hackett-művet. Kíváncsian várom, milyen lesz a Poszthumán döntés, fog-e annyira tetszeni, mint ez.

1 hozzászólás
+
>!
csartak MP
Brandon Hackett: Isten gépei

Érdekes témákat feszeget Brandon Hackett, mégpedig a transzhumanizmus, a technológiai szingularitás és az anyagmanipuláció eszméjét. A transzhumanisták elsősorban a biotechnológiákban látják a megoldást a betegségekre, az öregedésre, a nem önkéntes halálra. Ezen elmélet szerint az ember továbbfejlesztése a távoli jövőben megvalósul, és test már csupán a felvett anyagból összerendezett, bárhogyan átalakítható dolog. Mindezek felett állnak azok az ultraintelligens gépek, ami már önmaguknál is jobb gépeket terveznek.
Az emberfeletti technológia megjelenésével a társadalmi változások felgyorsulnak, megváltoztatva a környezetet, és innen már csak egy lépés a a technológiai szingularitás, ami mindenképpen be kell, hogy következzen. A regényben a látszólag egy őrült kísérletnek lehetünk tanúi, figyelemmel követhetjük több szereplő szemszögén keresztül a többszörösen lemásolt és más csillagrendszerekbe illetve körülményekbe áthelyezett Föld és az emberiség fejlődését. Kik az Isten gépei? Ki kinek az Istene? Az út valahogy mindig egyformának tűnik, de nem tudni hova vezet a végtelen kísérletezés. A történet nincs lezárva, mindenképpen továbbgondolást igényel.

11 hozzászólás
+
>!
Profundus_Librum
Brandon Hackett: Isten gépei

Fajsúlyos témák ragyogó kombinációja a könyv, teli szenzációs ötletekkel és fordulatokkal valamint az eddigi kettő mellett még rengeteg olyan gondolattal (Chopra-elv, feketedoboz-gazdaság (A „fekete doboz” kifejezés a fizikában és elektronikában elterjedt megnevezése annak, aminek csak a be- és kimeneteit ismerjük, a belső felépítését nem.), epigonrészecskék, az anyagmanipuláció környezeti hatásai, géntechnológia, a technológiai szingularitás miatti társadalmi reakciók) amik önmagukban is megérnének egy saját blog-bejegyzést – ha jobban értenék a témához, meg is csinálnám. Egy olyan jövőképet bemutatva, ami – a túlzásokat (vagyis a központi nagy drámát) leszámítva – ijesztő, abszolút hihető és elgondolkodtató. A könyv tudományos, gépi és emberi fejlődéssel foglalkozó, hard-SF „rizsája” (más zsáner-könyvekkel összehasonlítva) viszonylag könnyen érthető, emészthető volt, és a legjobb részek közé számítanak. A történet több helyütt feszültté, kalandossá, űrutazásokkal tarkított űroperává válik, tehát aki az ilyen stílusú könyveket is díjazza (mint én), az sem fog hoppon maradni.

Bővebben a blogon:
http://profunduslibrum.blogspot.hu/2013/11/brandon-hackett-isten-gepei.html

+
>!
jezsek
Brandon Hackett: Isten gépei

Sok-sok ötletet zsúfolt bele a szerző ebbe a könyvbe, már éppen a túl sok és még jó határán volt, de mivel annyira természetesen kezelte a fizikai, csillagászati, technikai, biológiai változásokat és vívmányokat, hogy még belül maradt az élvezhetőség határán. Nem vált érthetetlenné vagy túlbonyolítottá a történet, mert bár nagy tereket és időket ölel át, sok a történés, cselekmény, de a szereplők száma kicsi, ők maguk is egyre jobban háttérbe szorultak (különösen örültem ennek a „szerelmi” szál erőltetettsége miatt), és az események logikusan végigvezetettek, így a végére nem maradt semmi, amit ne értettem volna meg, de éppen ezért nagy meglepetés sem ért. Meglehetősen „sűrű” könyv, kevés az üresjárat, amitől letehetetlen volt. Nekem ez afféle szellemi kaland volt, kellemes meglepetésemre.

+
>!
Noro MP
Brandon Hackett: Isten gépei

Az Isten gépei különböző evolúciós szinteken élő „emberek” találkozása. Hogyan látják egymást, képesek-e, akarják-e áthidalni a köztük kialakult szakadékot? E szakadék oka természetesen a technológiai szingularitás, amelyre a könyv több verziót is bemutat. A történetet egyébként is az ötletek zápora dominálja, de ez a stílus kitűnően illik választott témájához: az egymást követő ötletek, újítások annyira lefoglalnak, hogy már nincs idő foglalkozni az emberrel? – hát ilyen érzés, amikor közelít a szingularitás :) Ezzel együtt jó lett volna elmélyedni némelyik ötletben, ez a regény valóban elbírta volna, ha kétszer ilyen hosszú (és én évszázadonként kb. egyszer szoktam ilyet mondani). Nekem egyébként a legérdekesebb felvetése az volt, hogy az önmagán túllépő ember vajon elkerülhetetlenül lerombolja-e maga körül a civilizációt. Bár erre nem kapunk választ, mert a könyv IV. része e téren tulajdonképpen „csalás”… ugyanakkor az is egyfajta válasz, hogy szükség volt e csalásra.

+
>!
tamasloczi
Brandon Hackett: Isten gépei

@asusuy-omtól kaptam, csak úgy. :)

Előzmény: A poszthumán döntést imádtam, zseniális egy könyv; Az ember könyve tetszett, bár cseppet ménsztrím gagyira sikeredett.
Ez pedig hasonlóan, vagy talán még inkább zseni (mint az előbbi), és az elviselhető popularitás határán innen egyensúlyoz (szóval nem olyan idegesítő, mint az utóbbi). Egyszerűen pompás, majdnem teljes mértékben az én igényeimre szabott. Viszont ez lett volna az a könyv, amit nyugodtan meg lehetett volna írni 800+ oldalban, ehelyett mindössze a majdhogynem szabvány háromszáz oldalas Galaktikás terjedelmet is sajnos csak alulról érinti. Ennek a fickónak remek ötletei vannak, nyugodtan adhatnának neki / adhatna magának teret részletesebben kibontakozni. Ne is szószaporítsak tovább, nekem bekerült az élvonalba, kíváncsian várom az új könyvet, remélem az nem csúszik tovább az emberkönyvés butulás felé.
Tisztelt Markovics úr, Önnek szól a tapsvihar!

3 hozzászólás
+
>!
Тимеа_Буйдошо 
Brandon Hackett: Isten gépei

Második Hackett-könyvem után egyre magabiztosabban jelentem ki, hogy bírom ezt a hapsit, meg amik kipattannak a fejéből. Nagyon jó könyv volt ez, olyan történettel, hogy a szám tátva maradt. A karakterek is roppant érdekesnek tűntek, a könyv nagyjából a feléig letehetetlen volt. Utána sajnos kissé leeresztett a sztori, bár a végkifejlet más volt, mint amit én vártam.
Egy elég elrugaszkodott, sok technológiai fejtegetést tartalmazó sci-fi ez, és mint ilyen, nagyon-nagyon jó. Ugyanis én eléggé ódzkodom az ilyesféle könyvektől, ez mégis tetszett. Külön jó pont a könyv végén található leírás a transzhumanizmusról, ami eléggé helyre teszi a laikust is, hogy miről is van szó.
Érdemes elolvasni, és ha magyar sci-firől van szó, én ezt szívből ajánlom.

+
>!
bokorn
Brandon Hackett: Isten gépei

Ez a konyv pont annyira egy erdekes gondolatkiserlet, mint amennyire szorakoztato sci-fi. Reszben tanulmany a technologia lehetseges fejlodeserol, reszben izgalmas, fordulatos tortenet.
A kozpontban a technologia szingularitas, annak az emberisegre gyakorolt lehetseges hatasai allnak.
Kimondottan tetszett, bar azert nem maradektalanul. A tortenetbe belevitt nagy „csattanok” es „csavarok” kis gondolkodassal – neha anelkul is – elore kikovetkeztethetok, szoval ha valaki szeretne meglepodni, akkor olvassa megallas nelkul az elejetol a vegeig es ne gondolkozzon :) Mivel kimondottan olvasmanyos es izgalmas, ez nem is olyan nehez.
A masik problemam hogy azert vannak tudomanyos szemmel nezve is kifogasolhato reszek, adatok, es itt most nem az elkepzelhetetlenul fejlett technika kepessegeire gondolok, hanem pl. arra, hogy ket, egy naprendszerben keringo bolygo egymastol valo tavolsaga nem allando! Itt sajnos, amennyire a regenybol nekem lejon, az (viszonyitaskepp: a Fold es a Mars tavolsaga lehet 80millio es 400millio km is, attol fuggoen hogy eppen hol allnak egymashoz kepest).
Nezopont kerdese hogy problema-e, de a regeny, foleg az elso feleben nagyon repetitiv es didaktikus, mintha mindenaron bele akarna sulykolni az olvasoba a fontos alapokat, ez egy ido utan mar kisse zavaro, foleg mert itt azert nem kell mondjuk a Greg Egan-konyvekhez hasonlo komoly tudomanyos hatter, eleg nehany alapfogalom megertese.
Ezt leszamitva tiszta szivvel ajanlom a konyvet mindenkinek akit erdekel a technologia, a fejlodes, es/vagy egy minosegi sci-fi, keresek is lassan masik Hackett-konyvet :)

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

+
>!
tamasloczi

Demokrácia. Ahol boldog, boldogtalan szavazhat arról, hogy ki irányítson, miközben a legtöbbek döntésében nincs helye az észérveknek. Aztán az emberek rájönnek, hogy nem egy új messiás került hatalomra, hanem csak egy ember, olyan, mint ők, aki ha kell, hazudik, ha kell, manipulál, piszkos üzletekbe bocsátkozik.
[…]
Gondolkodj logikusan, ne csak a beléd nevelt viselkedési formák alapján. Ha az emberiség túlélése múlna rajta, te kinek a kezébe adnád az irányítást? Feltételezhetően annak, aki a legalkalmasabb rá. És kinek adná az átlagember? Annak, aki szélesebben mosolyog. Annak, aki szimpatikusabb. Annak, aki több embert tud meggyőzni, hogy ő a jobb választás. Szerinted mennyire logikus és erkölcsileg alátámasztható ez a kiválasztási folyamat? Mondhatnád, hogy nem tudsz jobbat, de ez egyrészt nem igaz, másrészt ez még nem igazolja, hogy ez a megoldás jó.

259. oldal

+
>!
Zzss

[…] a lexikális tudás elsajátítására épülő oktatási rendszer már az Ugrás előtt anakronisztikussá vált. Évszámok, események és adatok felesleges memorizálásának semmi értelme nem volt egy olyan korban, amikor minden információ azonnal hozzáférhető, letölthető.

20. oldal

1 hozzászólás
+
>!
csartak MP

Tulajdonképpen volt valami profán abban, hogy az emberek egy olyan gépezet ellen tiltakoztak, ami soha nem látott jólétet hozhatott az egész világ számára.

119. oldal

+
>!
csartak MP

Anyagot szívunk magunkba. Epigonrészecskéket sokszorosítunk.
Te jó ég, miféle kifejezések ezek? Ez már tényleg nem emberi. Évek óta igyekszem megőrizni régi énemet, de mostanában egyre kevésbé sikerül. Egyáltalán miért ragaszkodom ennyire az emberi külsőségekhez? Talán mert nem szeretném elveszteni a kapcsolatot a múlttal. A mi fejlődésünk túllépett az emberi fajon, ahogy hamarosan ez a Föld is eljut erre a pontra. Én azonban szívesebben lennék inkább ember, még ha ez azzal is jár, hogy öregszem, betegségekkel küzdök, és a bolygónak csak egy kis százalékát ismerem meg.

156. oldal

+
>!
csartak MP

Új értelmet nyert az „akié a föld, azé a hatalom” kifejezés. Az óceánok vízszintje látványosan csökkenni kezdett, mivel a konszernek megfelelő törvényi szabályozás hiányában a nemzetközi vizekből akadálytalanul nyerhettek szabadon felhasználható anyagot maguknak. Ugyanakkor döbbenetes új építmények születtek szerte a világban: mesterséges szigetek az óceán közepén, személyre szabott magánhegyek, lebegő sziklateraszok, rajtuk szürreális alakú házakkal. A nagyvárosokban régi épületek ezrei tűntek el pillanatok alatt, miután a lakókkal olyan szerződéseket írattak alá, ami szerint sokkal jobb minőségű, modern, igaz, kisebb anyagmennyiséget felhasználó lakásokba költözhettek. Minden és mindenki mozgásban volt, a világ percről-percre formálódott.

214. oldal

+
>!
Тимеа_Буйдошо 

Megteremtettük magunknak „Istent”, aki az embert szolgálja?

12. Fázisváltás

+
>!
Тимеа_Буйдошо 

A tehetetlen várakozásnál nincs rosszabb.

4. Bastien és én

+
>!
Gloria_Beatty

„(…) A fejlődést nem lehet megállítani, és nem sírhatjuk vissza folyamatosan a korábbi évtizedeket. Mégis, minden kor gyermekei ugyanezt teszik: a szüleink szülei az ezredforduló után vágyakoztak, a szüleink az Ugrás előtti években szerettek volna élni. Vajon valóban jobb volt-e korábban, jobb volt-e a XX. században, vagy akármikor, mint most? A különbség talán csak annyi, hogy ez az eszeveszett fejlődés sokaknak már túl gyors, a változások túl gyorsan követik egymást. Mégis, ha belegondolunk, az életkilátásaink folyamatosan javulnak, egyre inkább azoknak a tevékenységeknek hódolhatunk, amiket igazán szeretünk. Kitágultak a lehetőségeink. Akkor miért vágyakozunk a múltunk iránt?”

217. oldal

1 hozzászólás
+
>!
Apró_László 

A külvilág számára minden bizonnyal egy öntelt és arrogáns kislánynak tűnt, aki nagyon is tisztában van önnön képességeivel, és ezt, ha teheti, érzékelteti is. Mindez azonban csak ösztönös védekezés volt. Szófia körül áthatolhatatlan falak feszültek, amelyek ráadásul évről évre csak tovább vastagodtak. Ha valaki belegondol, hogy a Génkontroll-megfigyelések és -beavatkozások milyenné tehetik egy Szófiához hasonló gyermek életét, éppen formálódó személyiségét, és miféle komplexusokat okozhatnak, az alapján inkább sajnálni kéne, mint gyűlölni. Azonban az emberek csak azokat tudják sajnálni, akik hátrányosabb helyzetben vannak, mint ők. A kiemelkedő képességűekre mindig is irigykedni fognak, szenvedésüket és fájdalmukat pedig kárörvendő elégedettséggel figyelik.

28. oldal

+
>!
Apró_László 

Ember és ember eddig még sosem volt egyenlő a történelmetek során. Gondolkodj logikusan, ne csak a beléd nevelt viselkedésnormák alapján! Ha az emberiség túlélése múlna rajta, te kinek a kezébe adnád az irányítást? Feltételezhetően annak, aki legalkalmasabb rá. És kinek adná az átlagember? Annak, aki szélesebben mosolyog. Annak, aki szimpatikusabb. Annak, aki több embert tud meggyőzni, hogy ő a jobb választás. Szerinted mennyire logikus és erkölcsileg alátámasztható ez a kiválasztási folyamat? Mondhatnád, hogy nem tudsz jobbat, de ez egyrészt nem igaz, másrészt ez még nem igazolja, hogy ez a megoldás jó.

259. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is