Zsófi ​és a Boszorkánypláza (Zsófi-regények 2.) 84% 35 csillagozás

Nekem a Zsófi történetek nem érik be a Gergő sorozatot, még akkor is, ha alapvetően Zsófi karaktere közelebb áll hozzám. Kicsit sok, és nem folyik teljesen magától érthetődőn a szöveg, Padlizsán különösen nyakatekert tud lenni ( ami persze vicces is). A történetben persze benne van Böszörményi Gyula varázsa, de ez nekem inkább amolyan muszáj- könyv. Mintha elvárás lett volna kicsit még írni a sztrit ha már siker lett.

Nagyon tetszett a könyv,bár néha egy-egy furcsa szó megzavart,ezért a fél csillag levonás. :)
A röpködő bőrfecni (denevér) kifejezésen kuncogtam egy jót,beépítem a szókincsembe. :D
A „sakálfüle csiklandozzon” és hasonló mondatokon is jót mulattam.Padlizsánt,a kis ficaklidércet is bírtam,annak ellenére,hogy negatív (?) karakter.
A cselekmény is lebilincselő,izgalmas.
Egészében tényleg szuper könyv,én is csak ajánlani tudom!:)

Vajon miért nem írt hozzá senki egy kis kedvcsinálót?
Hiszen remek könyv.
Szerintem a mostanában készült legjobb gyermek/ ifjúsági regények legjobbika.

Izgalmas, vicces, jók a szereplők.Szerethetőek, éreznek,nevetnek,sírnak.Egyszóval emberségesek. Hibáznak.

Imádom a különleges neveket, varázsszavakat, elnevezéseket benne.
A humor rettentő nagyot dob a latba ennél a könyvnél is.
Mert a Zsófi regények második része.

Egy percig sem unatkoztam és nem éreztem, hogy egy ifjúsági regény lenne, buta poénokkal,együgyű szövegekkel.
Nem nézi le az olvasó felfogó képességét, nem nézi butának.
Választékos. Színes.

Tessék olvasni!

Sajnos erre a kötetre is igaz a sorozatokra sokszor jellemző „középső kötet-szindróma”, vagyis hogy a történet leül egy kicsit, és sok az időhúzás. Ráadásul Zsófi (megint) túl sokat csetlik-botlik, bizonytalankodik, pedig itt aztán tényleg nem olyan nagy művészet átlátni az ármányokon, és a helyükre tenni a szálakat. Legalábbis az olvasói háttértudással semmiképp nem nehéz rájönni, hogy ki kicsoda, és mit szeretne.
Mindezektől függetlenül kellemes nyári olvasmány, érdemes végigfutni rajta!
(És hogy ne csak negatívkodjak: Padlizsán káromkodásai és nyakatekert mondatai nagyon feldobják az egész könyv hangulatát.)

Valahogy amikor kisebb voltam és először olvastam, akkor jobban élveztem. Most néhol erőltetettnek tűnt, vagy az ötletek túl ismerősek a korábbi könyvekből. Ettől függetlenül minden tiszteletem Gyula bátyóé, mert szavakat és mondatokat facsarni senki sem tud nála fületgyönyörködtetőbben. (Mellesleg mit szólt ehhez Fábry Sándor?)

Ez sajnos már kicsit olyan erőltetetten 'természetgyermeke' volt nekem. Bár én is hajlamos vagyok a rosszullétre a plázákban és a hozzájuk hasonló, mesterséges fénnyel és levegővel ellátott terekben, azért nem minden az ördögtől való, ami nem a Belindek és Csomorika Fűáruda…