Az ​Arab szeretője (Az Arab 2.) 86% 544 csillagozás

Nagyon vártam már, hogy Csillával együtt is átélhessem a történéseket. Nem csalódtam, sőt! Egy csodálatos és erős nőt ismerhettünk meg személyében, akit az élet nem kímélt. Már fiatalon hatalmas megpróbáltatásokon kellet keresztülmennie, Ő mégis erős maradt, bizalommal és szeretettel fordult mindenki felé.

Olyan fura az ember, az első rész után tudtam, mire is számíthatok a végkifejletet illetően, mégis ott motoszkált a fejemben, hogy hátha, hátha mégsem úgy lesz…. De mint ahogy már az első résznél is mondtam, ez a történet nem tündérmese, hanem maga a hihetetlen és mégis igaz valóság. Az írónő ismét gyönyörűségesen csodaszép gondolatokat tárt elénk. „Csilla könyve” számomra ugyanúgy megható és érzelmekkel teli volt, mint „Gamal könyve”. Valószínű, nem árulok el nagy titkot azoknak, akik egy kicsit is ismernek, hogy számtalanszor elpityeredtem magam a könyv olvasása közben.

Köszönöm az élményt az írónőnek, ismét felejthetetlent alkotott.

„Én várok rá…
…
Bárhová is jön, én ott leszek. A szívem örökre veletek marad.”

2016. augusztusában újraolvastam. Még mindig képes vagyok pityeregni. Csodaszép! ♥

Gondban vagyok különösen a vége miatt, viszont határozottan jobban tetszett, mint az előző kötet. Szerintem a borító telitalálat. Szolidan szép. A cover modell olyan, mintha Csilla lenne. Ez vonatkozik az előző, Gamal kötetre is. Mintha valóban ők lennének rajta. Szerintem ez ritkaság a könyves borítóknál.
Sejtettem, hogy Csilla még nagyon fiatal, de szerintem az állam is leesett, amikor megtudtam, hogy annyi, mint most én, és ő is a Corvinus-ra jár. Nem ismeri mélyrehatóan az iszlám kultúrát, az iszlám vallást. Ezzel szerintem semmi baj nincs. Annyira azért nem ostoba, mint ahogy itt sokan megemlítik. Ügyes, talpraesett, nem egy felszínes lány és hatalmas szíve van. Szívén viseli a szerettei és a darabjaira hulló, többnyire szenvedélybeteg családtagjainak sorsát. Minden az ő nyakába szakad. Csoda, hogy nem roppant össze idegileg. Szeretett anyja halála után pedig megtörtént az elkerülhetetlen. Gamal még csak nem is sejtette, mennyire nehéz élete van a lánynak. Tőle nagyon átjött, hogy szereti a férfit. A vége most is sokkolt és megríkatott. spoiler
Ezek után még kíváncsibb leszek Anna kötetére.

Olyan nehéz erről a könyvről, erről a nem mindennapi szerelmi történetről érthető, épkézláb értékelést írni! Mert hiába ismertem már a cselekményt, és hiába gondoltam azt, hogy Az Arabban megéltem már mindent, a fordított oldal is ugyanúgy összetörte a szívemet, és legalább annyi – ha nem több – könnyet fakasztott bennem.

Számomra a könyv legnagyobb pozitívuma Csilla karakterének, pontosabban a gondolatainak és az érzelmeinek a megismerése volt. Az Arabban ugyanis többször azt éreztem, hogy egy felszínes nővel állok szemben, aki bizonyos helyzetekben értelmetlenül és gyerekesen viselkedik, és nincs a személyisége mögött annyi, mint amennyit Gamal lát benne. Ez a könyv ezeket a feltételezéseket teljesen eloszlatta. Megtudtam, hogy a csinos külső valójában egy erős, csodálatos nőt takar, akinek hatalmas szíve van. 21 évesen nemcsak a saját, hanem a családtagjai sorsáért is ő felel, és bár folyamatosan kapja a pofonokat – néha szó szerint –, az utolsó percig nem adja fel. Szörnyű volt vele átélni spoiler (nagyon sokat rágódtam azon, hogy én mit tennék hasonló helyzetben), ugyanakkor meg azok a részek, ahol női szemmel láttatta Gamalt és a hozzá fűződő érzéseit… na, már csak azokért a jelenetekért is érdemes volt „újraolvasni” a történetet!

A befejezést természetesen most is végigzokogtam, de még mindig amellett teszem le a voksom, hogy ez így volt jó, ennek így kellett történnie.

Kíváncsian várom a további részeket!

Mivel a sorozat második része, így természetesen Az arab köteten már régen túl vagyok. Emlékeztem a történetre, azzal nem volt gond, és mégis újra elővettem azt is, és párhuzamosan olvastam a két kötetet, hiszen a történet ugyanaz, csak más nézőpontból. És még mennyire más nézőpontból. Soha nem tudhatjuk, hogy az az ember, akivel épp beszélünk vagy találkozunk épp milyen körülményekből jön. Milyen eseményeken esett át, milyen volt a napja.
Érdekes volt párhuzamosan látni, hogy amíg Gamal éli a gondtalan életét, Csilla milyen nehézségeken ment át.
Örülök, hogy egyszerre olvastam a két kötetet. Sokkalt többet adott így a történet.

Mindig is szerettem több szempontból megismerni egy történetet, így nem is volt kérdés hogy elolvassam-e ezt a könyvet.
Nem is volt jobb az első résznél, de rosszabb se. Sokkal jobban megértettem Csilla viselkedését. Ebben a részben megismerhettük az ő háttértörténetét, ami nekem nagyon hiányzott, mert Gamal szemszögénél nem sok mindent tudhattunk meg róla. De a vége még így is nagyon elszomorított.
Összességében hozta az előző rész színvonalát, de nem lépte meg azt.

Ugyan Csilla szemszöge nem volt olyan borzasztó, nem ezt vártam. Mondhatni, Gamal szemszöge jobb volt.
Csilla családi élete elmondhatatlanul rossz. Nem bírnám elviselni, ha a testvérem ilyen utakat járna, biztos én is próbálnék egy kis észt verni belé. Ami az édesanyjával történt, az is nagyon sajnálatra méltó. Az apjáról ne is beszéljünk. Utálom az alkoholistákat.
A végével még itt sem vagyok kibékülve, nem tudom mire volt ez jó.
Még egy dolog.. lehet én vagyok hülye, de az olyan könyveknél ahol mindkét szereplő szemszöge le van írva, valamivel mégiscsak jelölni szokták. Itt nem. Bár elég naivan kezdtem hozzá, fülszöveget sem olvastam.

Őszintén megmondom, hogy én nem igazán tudtam hova tenni a könyvet. Egy kicsit féltem belekezdeni, mert mégis csak imádtam az első részt és be kell vallanom aggódtam amiatt, hogy nem fogja hozni azt a szintet, amit elvárok. Hát, sajnálatos módon ez icipicit így is lett. Talán azért, mert már tisztában vagyok a történet végével és bárhogy koncentrálok arra a sorra, amit éppen olvasok, akkor is ott motoszkál bennem, hogy spoiler a végén.
Valamire azért külön ki akarok térni. A borító hihetetlenül és fantasztikusan el lett találva. Már az előző kötetnél is pontosan így voltam vele. Olyan, mintha tényleg Csilla és Gamal lenne rajta. Egyszerűen megragadja az embert az a két szempár, az arcok. Én pontosan így is képzeltem el őket.

Olvastam már olyan könyvet, amelyiknek van folytatása a másik fél szemszögéből. No, a folytatást sohasem olvastam el. Ezt sem lett volna szabad elolvasnom. Neki kezdtem a sorozatnak és természetes, hogy sorban olvasom a részeket, de ez simán kihagyható lett volna.Sajnálom, hogy lehúzom a könyv értékét, de most így érzek.

A sorozat első része nagy kedvenc lett, így alig vártam, hogy olvashassam Csilla könyvét is, bár azt be kell vallanom, nem számítottam rá, hogy ez is lesz majdnem olyan jó, mint az első rész. Tévedtem.

Míg Gamal nézőpontja azért volt számomra különleges – a karakter érzelmi fejlődésén túl – , mert annyira egyedi és szarkasztikus humorú volt az elbeszélő stílusa, hogy még a kezdeti bunkóságért sem tudtam rá teljesen haragudni, Csilla könyve rengeteg érzelmet tartogat.

Csilla egy családszerető nő, aki fiatal kora ellenére nagyon erős, kitartó, ő próbálja meg összetartani a családot, bár sajnos nincs könnyű dolga. Meglepődtem, mikor kiderült, hogy mennyire fiatal, én jó pár évvel érettebbnek gondoltam volna.

Az első résznél bár sokan írták, hogy butának tűnik, de szerintem egyáltalán nem az. Innen pl. most az is kiderült spoiler. A túró rudit meg jégakkus zacskóban vitte magával. ;)
spoiler

Nekem az első részben sem volt semmi bajom Csillával, bár azon az egy dolgon hümmögtem spoiler, de valahogy még azért sem tudtam elítélni, ebben a részben pedig főleg nem, ahogy tisztább lett a kép.

Ahogy a fülszöveg ígéri, Gamal és Csilla kötetei tényleg tökéletesen kiegészítik egymást. Csilla szemszögéből nézve nem láthatjuk ugyan Gamal életének mocskosabb részleteit, még sincs ezért hiányérzetem, nem érzem úgy, hogy Csilla nem látta volna a teljes embert. Gamal ugyanis átadott és megmutatott neki mindent, ami igazán számít. Azt, hogy az ő hatására lett egy jobb ember.

Nem nagyon hiszek az első vagy második látásra szerelem dologban – Csilla maga is írta a könyvben, hogy nem hitte, hogy van ilyen pár napos ismeretség után – , de úgy látszik, egy jó író mégiscsak el tudja velem hitetni az ilyesmit.

Gyönyörű gondolatokkal teli könyv, nem győztem idézgetni belőle. Ritkán kedvencelek sorozatokat, de itt most megtettem. Köszönöm, kedves írónő ezt a csodálatos élményt. Jöhet a folytatás! :)

Mindig félő ugyanazt a történetet más szemszögből olvasni, nem mindig sikerült újat alkotni, bár itt kevésbé tartottam az eredménytől, hiszen sok időt töltöttek külön főszereplőink, így bőven volt mesélni valója Csillának is. :)
A stílust már az első résznél is dicsértem, az szerencsére semmit nem változott. A végén lévő csattanó most nem ért meglepetésként, ennek hiányában sok új fordulatra ne számítsatok, de mégis éleztem ezt a részt is. Tudtuk, hogy Csilla családi háttere, enyhén szólva is kifogásolható, nincs könnyű dolga az életben. Nehéz és könnyű is volt egyszerre azonosulni vele, ahogy a testvéréért küzd, mert nem tudom, hogy képes ennyi új esélyt adni, de közben érzem azt is, hogy valószínűleg én is így viselkednék a testvéremmel. Az anyukája helyzete pedig nagyon szépen, érzékletesen volt leírva. Azok a részek nagyon megérintettek. :'(
Az új házba költözésről hiányoltam picit több vagy hosszabb fejezetet, mert a könyv elejéhez képest ez kevésbé volt részletes. Bár azokat Gamal szemén keresztül is jól láttuk, de akkor is ott volt egy kis hiányérzetem. De most sincs egyéb kifogásolni valóm, ez is egy nagyon jó könyv lett. :)