Szívem 8 csillagozás

[…]
Ne feledj, az égre, mégse,
emlékezz reám,
ha ősszel a kerítésre
dől a köd puhán!

Alekszandr Blok

186. oldal

Adam Mickiewicz

Jó éjszakát!

Jó éjszakát! Félbeszakadt dal, tréfa, játék,
téged az álom-angyal kék szárnya öleljen,
jó éjszakát! Több könny ne csillogjon szemedben,
jó éjszakát! Szívedből csönd hajléka váljék.

Jó éjszakát! Minden szavam izleld soká még,
mint bűvölő távoli hang, búgjon szüntelen,
s ha gondolataidra álom fátyla röppen,
szemednek képmásom legyen tünde ajándék.

Jó éjszakát! Egy pillantást vess lovagodra,
nyújtsd arcodat… Jó éjszakát!… Hívnád cseléded?
Melledre én… Jó éjszakát…! A blúz befogja.

Jó éjszakát! Suhansz, ajtódat már elérted.
Jó éjszakát! Itt a kilincs – bár még forogna!
Súgnám: Jó éjszakát!… Nem hagynálak aludni téged.

15-16. oldal

Francis Jammes

Ima az egyszerű asszonyért

Uram, add, hogy aki valaha hitvesem lesz,
szelíden, édesen simuljon a szivemhez,
és úgy aludjon el, hogy fogja a kezem;
s két melle közt csüngjön, nyakán egy pici érem,
s ezüst láncocskán, ártatlanul-fehéren;
s húsa szunnyadjon, langyosan és puhán,
mint szilva a szelíd, nyárvégi délután;
legyen szivébe' csend és szűzi tisztaság,
hogy néma mosollyal, halkan karoljam át;
erős legyen, bátor, őrizze lelkemet,
lebegjen, mint a méh alvó virág felett;
s ha egyszer meghalok, és a szemem lezárja,
ne mondjon más imát, csak némán nézze szám,
kulcsolja a kezét halotti nyoszolyámra,
s egy elfúló jajjal boruljon csendbe' rám.

16. oldal

Paul Géraldy
ÁRADOZÁS

Jaj, úgy szeretlek! Úgy szeretlek!
Hallod? Bolond vagyok. Bolond…
Ezt zúgom egyre szivednek…
De úgy szeretlek! Úgy szeretlek!
Szeretlek, érted, drága, mondd?
Nevetsz? Hülye vagyok valóban?
De hogy közöljem azt, amit
tudnod kell? Semmi sincs a szóban!
Várj, kitalálok valamit…
Hát igenis, a csók magában nem elég.
Valami fojt, zokog itt bennem és elég.
Tisztázni kell most, hogy mi van mivélünk.
Amit érzünk, ki kell fejezni még.
Többé-kevésbé a szavakban élünk.
Szók kellenek, kell elemezni.
Kell, hogy kimondjam néked ezt ni…
Tudd meg, mivel vagyok tele…
De bár találnék sok költői dolgot –
felelj nekem – több lenne-e,
mint az, hogy átölellek így, te boldog
hétköznapom költészete,
míg százszor és ezerszer fölsikoltok:
Te! Te! Te! Te!

47. oldal (Móra 1993)

Milan Rakić
SZERELMES VERS

Suttognak a kertben az orgonabokrok,
A csillagok égnek, a csönd csodamély.
A hold ragyogóan az égre kibotlott,
Villámos a csóktól, a vágytól az éj.
Suttognak a kertben az orgonabokrok.

Ily tiszta, fehér sugarú szelíd éjjel
Várhatta Izolda a hű lovagot.
Sírok repedeznek, az éji sötéttel
Feltámad a ködből a régi halott.
Ily tiszta, fehér sugarú szelíd éjjel.

A régi, középkori hős, tele hittel,
Hágcsót feszít és nevet a telehold,
És útja a kedvese ölibe vitt el,
A vára előtt tüzes ajka dalolt.
A régi, középkori hős, tele hittel.

Zúgj régi idők meselelke az éjen.
Szivembe fehér remegés tüze gyúl.
Itt állnak az árnyak az éjbe, fehéren,
És mind szeret és eped-ég szilajul.
Zúgj régi idők meselelke az éjen.

Te drága! Te tűzszivű, tiszta Izolda!
Izolda se várta igy a jegyesét,
Lépted nesze rebben, az éjszaka holdja
Lágyan mosolyog s nevet a kegyes ég,
Szél parfüme lengedez, a halavány
Bús orgona reszket a hold sugarán.

55. oldal (Móra, 1993)

Tarasz Sevcsenko: Ösvényt törtem meredek

Ösvényt törtem meredek
    Dombon át,
A vásárra toltam egy
    Taligát,
Árultam a piacon,
    Perecet,
Kaptam érte éppen öt
    Kopeket.
Négy kopeket, kedvesem,
    Elittam,
Ötödikért egy dudást
    Fogadtam.
Dudálj, dudálj, te dudás,
    Szilajon,
Hadd olvadjon rengeteg
    Bánatom.
Ládd-e, szép lány néz feléd,
    Lejt eléd –
Tiéd vagyok, édesem,
    Csak tiéd!

40-41. oldal (Móra, 1993)

Volnék bármilyen,
Tiéd volnék, szivem,
Királyi adománnyal
Adnám magam által.
Volnék bármilyen,
Tiéd volnék, szivem.

De én csak én vagyok,
Vedd, amit adhatok!
És ha tán kevesled,
Fess magadnak te szebbet.
Mert én csak én vagyok,
Vedd, amit adhatok.

160. oldal (Goethe - Szerelmes, minden alakban részlet)