A ​szabad elme illúziója 14 csillagozás

Válogatott írások a gének hatalmáról
Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója

Szabad-e ​az emberi elme, vagy csupán illúzió, hogy képesek vagyunk tudatosan választani és dönteni? Igaz-e, hogy génjeinkbe van kódolva a hűtlenség? Van-e örökletes alapja az agressziónak, a bűnözői magatartásnak, vagy jórészt tanult attitűdökről van szó? Szexuális irányultságunk már a fogantatás pillanatában eldől, vagy a szocializációval alakul ki? Vajon mi határozza meg legerősebben politikai hovatartozásunkat: józan mérlegelésünk, a szülői házban kapott minták és értékek, netán menthetetlenül a genetikai örökségünk rabjai vagyunk? Miből ered a rasszizmus? Mért és milyen eredménnyel harcolnak bennünk szüleink génjei? Eljöhet-e, és ha igen, milyen lesz a mesterséges élet kora?

Izgalmas kérdések, melyek gyakran hétköznapi beszélgetéseinkben is felbukkannak, ám mivel nem tudjuk, mi az igazság, érzéseink, indulataink alapján alakítjuk ki álláspontunkat. De mit mond minderről a tudomány? A laikusok számára, jól érthetően megírt kötet segít sokkal árnyaltabban látni,… (tovább)

>!
Kulcslyuk, Budapest, 2013
180 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155281082

Enciklopédia 4


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Véda P>!
Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

Tetszett a téma, a nyelvezet és a kérdésekre adott kibontás, majd az abból következő szabad gondolkodás lehetősége. Ugyanakkor nem felel meg a könyv maradéktalanul a fülszövegben ígért „a laikusok számára jól érthetően megírt” jelzőnek. Ez azért erős túlzás, egy átlagember nem valószínű, hogy könnyen birkózik a genetika tudományos magyarázatával, még akkor sem, ha a kis kötet végén 2 oldalas fogalomtár található. (Melyben egyik fogalom visszautal a másikra, az meg dühítő).
Összességében hiánypótló, és rendkívül érdekes tudományos ismeretterjesztő könyvecske, igényesen megírva. Egy csillag levonás azért, mert olvasmányosabbra számítottam, és azért, mert egy-két összegzésnél bizonyos témákban a szerző véleményét tükrözik az általánosításként szánt mondatok.

Emese_Hlacs>!
Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

önyvajánló: „laza nyári olvasmány” kategória (nem). Nem csak a veterán intellektuális extrém sportolóknak ajánlom, akiknél az adrenalint (és más hormonokat adott esetben :) ) a belenyúlós kérdésfelvetések, a briliáns leveztetések és a bravúros gondolatjátékok indítják be, hanem a beginnereknek, akik először szeretnék megtapasztalni ezt az élményt, a szüzeknek, akik először érzik azt, hogy hiába küzdenek a kíváncsiságuk csábítása ellen, márpedig nem akarják kétszer ugyanolyannak látni a világot. Hát a Tanár úr írásai után ez „meglesz nekik”. Polírozhatnám fényesre tudományos elismertségét, szenvedélyét a tudás, még inkább a gondolkodás iránt és a közvetlenséget, ahogy ezt a szenvedélyt közvetíti. Ennyivel ezt a részt le is tudtam. Amire felhívnám még a figyelmet az írásaival kapcsolatban, az a profi nyelvhasználat, ami nem minden tudósnak sajátja, igénye, sőt, manapság még a nyelvhasználatot „hivatásosan” űző pl. újságíróknál, kommunikátoroknál sem találhatjuk meg ezt a szintjét. (Igen, a magyar nyelvről beszélek). Gyorsolvasó vagyok, ha tudományos vagy tudományos ismeretterjesztő cikkekről, könyvekről van szó. Az ember alapvetően ezeket az információtartalmukért olvassa. Amíg az agya „bele nem botlik” egy olyan mondatba, mint például: „A feltételezések szerint a gén a férfiak irányában ébreszt erős vonzalmat mindkét nemben, ami az anyában ledérséget, a fiúban melegséget eredményez.” (Idézet Boldogkői Zsolt „Homoszexualitás – gének vagy nevelés?” c., az Indexen 2012. szeptember 29-én megjelent cikkéből). Szerintem 100 éve nem használta senki a ledérség szót, tudós meg még egyáltalán (költői túlzással). Satufék, gumifütty, kezdjük elölről… Innentől élvezetre megyünk… Kellemes időtöltést ;)

flamepetals>!
Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

Amikor bármilyen tudományos könyvet olvasok, újra és újra rá kell jönnöm, hogy a világunk fantasztikusabb bármely kitalált világnál még úgy is, hogy rengeteg mindent nem tudunk róla. Ebből a könyvből például kiderül, hogy vannak olyan részei a DNS-nek, amik a monogámiával/poligámiával, a politikai beállítottsággal vagy éppen a bűnözéssel hozhatók összefüggésbe, azonban az ember maga lényegesen bonyolultabb annál, hogy csupán ezek a gének határozzák meg őt.

Xinti>!
Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

Egy új színt hozott a magyar ismeretterjesztő irodalomba, végre nem csak pszichológusok írásait olvashattam az emberi agy, az érzelmek, az emberi viselkedés attitűdjeiről, hanem valódi egzakt, biológiai tényeket és elméleteket. Az agyat és a tudatot az emberi test produktumaként kezelve másként láthatjuk a Homo sapienst. A hűtlenség, a rasszizmus, és a politikai beállítottság számomra is meglepő biológiai háttereivel találkoztam itt. Pár helyen ugyan a Professzor kissé leegyszerűsítő, néhol pedig laikusok számára szerintem nem követhető módon ír, de élvezhető volt. Szerkesztési fekete pont viszont, hogy érződik, hogy fejezetenként született a könyv, sok benne az ismétlés, az epigenetikáról minimum háromszor olvastam majdnem ugyanazt a könyvben. Egy-egy fejezet túlságosan tele volt hordva információval, picit csiszolnia kellene még az ismeretterjesztő stíluson.

pulse>!
Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

A mínusz fél csillag nem a könyvet, hanem az én tudásom hiányosságát minősíti.

o_rita P>!
Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

Könyvbe olvasni teljesen más mint az író cikkét egykoron, mert itt árnyaltabban írja le, mint akkor a kérdéskört. Bár ár vannak benne itt ott nem igazán érthető szakmai leírások is, de attól még az egész könyv érthető marad.
Az írt cikke egykor teljesen kiakasztott, mert teljes egészében a robot-embert jelenítette meg, fogadta el. Akkor egyébként is zavarodott állápotban olvastam, ezt és az egyéb szkeptikusok véleményét is. Ennek hatására írtam neki, meg a szkeptikus fórumon is. Azzal csak az volt a célom, hogy ők is fogadják el, azokat az embereket, akik máshogy gondolkodnak és vallásosak, valamint több alternatív gyógyászatot is elfogadnak. Mert fontos, hogy a másképp gondolkodók is békében éljenek a világgal, vagyí esélyt adjunk egy ember gyógyulásának, ha még csak 1 %-is rá az esély, mikor az orvostudomány már nem képes segíteni rajta, ő mégis meg akar próbálni valamit. Ilyen szinten labilis embereknek kevésbé is ajánlanám azért a könyvet.
Az én világlátásom egyébként hasonló volt régebben is, hogy egy ember nem hibás a dolgokért hiszen, vagy a biológia, kémia, vagy a környezet felel azért amiket tett.
Már évekkel ezelőtt is elgondolkodtakm azon, hogy ha a környezet is felelős teteinkért, gondolatainkért, akkor is az determinisztikus, mert a környezet mondataiért, tetteiért is ugyanígy más a felelős, szóval az is egy végeláthatatlan láncolat, és determinisztikus.


Népszerű idézetek

flamepetals>!

Előfordulhat, hogy egy test nem a saját érdekeit valósítja meg? Nézzünk néhány példát erre a jelenségre. Van olyan csigafaj, amelynek egyedei a fűszálak végére másznak, s onnan legelésző állatok gyomrában kötnek ki. A kutatók kiderítették, hogy a csigák nem önszántukból követik el ezt az öngyilkos cselekedetet, hanem az agyukban élő laposféreg készteti rá őket, amely akarat nélküli zombivá változtatja a csigát, hogy segítségével könnyen bejusson a kérődzők testébe, s ott folytathassa életciklusát.

83. oldal Az emberi test, mint genetikai csatatér

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

Véda P>!

A jelen felfogás szerint a tudat fogalmán a személyes átélés képességét értjük, ami az egyszerű érzékeléstől az absztrakt gondolkodásig foglalja magába észlelésünk teljes spektrumát.

12. oldal

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

Kapcsolódó szócikkek: érzékelés · gondolkodás · képesség · tudat
szeptember99>!

A hagyományos felfogás értelmében látni annyit tesz, mint külvilágot a tudatban leképezni. Kevin O'Reagen vizsgálatai szerint azonban a látás annak tudása, hogy mit kezdhetünk a dolgokkal. Ráadásul az a benyomásunk, hogy a külvilágot részletgazdagon látjuk, csupán illúzió: valójában rendkívül leegyszerûsített információk érik el az agyat, s közülük is csak azok tudatosulnak, amelyekre fókuszálunk. A háttérrõl lényegében nem érkezik információ az agy tudatos régióiba. A fentiek bizonyításához O'Reagen olyan kísérleteket végzett, amelyekben röviden megszakította a bejövõ vizuális információ folytonosságát, s így a kísérleti személy óriási változásokat sem vett észre a vetített képen, ha azok nem tartoztak a lényeghez. A kutató szerint a külvilágot egyfajta külsõ memóriaraktárként használjuk, innen a részletgazdagság téves képzete. Egy másik érdekes megállapítás az, hogy a külvilág eseményeit folytonosnak látjuk, pedig a tudatunk kikapcsol, amikor pislogunk vagy szakkádszerûen (oldalirányban) mozog a szemünk. A folytonosság érzete szintén illúzió, valójában az alváson kívül naponta 3-4 órát vakok vagyunk, csak nem vesszük észre.

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

szeptember99>!

Tapasztalataink szerint a tudatunk irányítja a cselekvéseinket. Benjamin Libet neurofiziológus (idegélettannal foglalkozó kutató) kutatásai azonban érdekes eredményt hoztak a szabad akarat kérdésében. Egyik kísérletében ugyanis kimutatta, hogy a tapintási érzet fél másodperccel a keletkezését követõen tudatosul. Kiderült, hogy ez az idõbeli csúszás az érzet és a tudatos észlelése között más érzéki modalitásokra, például a látásra is érvényes, s még nagyobb is lehet. Ez annyit jelent, hogy a történéseket nem valós idõben érzékeljük, hanem egyfajta visszajátszott moziként. Hogyan tudunk akkor teniszezni vagy autót vezetni? Úgy, hogy ezeket a cselekvéseket az agyunk zombi részei irányítják automatikusan.

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

szeptember99>!

Az emberi agy pragmatikus gépezet, amely elsõsorban nem a tények megismerésének, hanem az egyéni és az evolúciós értelemben vett siker elérésének eszköze. A valóság, az igazság és az igazságosság csak akkor érdekesek számunkra, ha egybevágnak vélt vagy valós érdekeinkkel. Ez persze nem azt jelenti, hogy le kellene gyõznünk konzervativizmusunkat vagy liberalizmusunkat. Ma inkább egy egymás felé tett kéznyújtásra lenne szükségünk.

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

Véda P>!

Hogyan lehetünk szabadok, ha a fizikai és biológiai törvények irányítják a tudatot? A legelfogadottabb elképzelés az úgynevezett kompatibilizmus, mely szerint akkor vagyunk szabadok, ha követhetjük a vágyainkat és elképzeléseinket; más szavakkal: ha nem vagyunk gátolva megvalósításukban. Ez azonban csupán annyit jelent, hogy egy szabad társadalomban megengedőbb az egyébként robotikus vagy külső szociális környezet, mint egy diktatúrában. Ez a szó valódi értelmében nem szabadság.

16. oldal

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

szeptember99>!

A klasszikus viselkedésgenetika is vizsgálta a bûnözés genetikai hátterét. Christiansen és munkatársainak eredményei azt mutatták, hogy az egypetéjû ikrek esetében 52%, míg a kétpetéjûeknél 22% annak a valószínûsége, hogy ha az egyik testvér bûnözõ, akkor a másik is az lesz. Ez az eredmény komoly genetikai komponens jelenlétére utal, jóllehet sohasem egyszerû elkülöníteni a szociológiai és a genetikai tényezõket. Kevin Beaver mélyebbre hatoló vizsgálatokat folytatott ikrekkel, megvizsgálva életkörülményeiket is. Eredményei szerint a pozitív környezet teljesen meggátolta a genetikai hajlamok megnyilvánulását, míg legalább nyolc környezeti rizikófaktor jelenléte esetén a genetika szerepe a bûnözést illetõen 80%-ra ugrott.

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

szeptember99>!

Az úgynevezett Standard Társadalomtudományi Modell felfogása szerint az emberi elme tiszta lap, amelyre neveléssel bármi ráírható. A modern kulturális antropológia azonban megmutatta, hogy az ember alapkésztetései egyetemesek minden népcsoportban. Kiderült, hogy a féltékenység, az irigység és a gonoszság nem a bûnös modern társadalom termékei, hanem a természeti népek kultúrájában is ott lakoznak, tehát genetikai eredetûek. Ugyanez a helyzet vajon a rasszizmussal is? Pszichológiai vizsgálatok sora mutatta ki, hogy már a három éves gyerekek is preferálják a saját rasszukhoz tartozókat. Létezik tehát egy beépített agyi mechanizmusunk arra vonatkozóan, hogy negatív attitûdöket alakítsunk ki az idegenekkel szemben. A sztereotipizálás nem eredendõen értelmetlen jelenség: az a szerepe, hogy megbízhatóan és gyorsan tudjunk dönteni egy adott szituációban – az idegenek iránti bizalmatlanság életmentõ lehetett az õsidõkben. A mai elõítéletességgel a fõ probléma az, hogy negatív attitûdjeink gyakran nem ellenségekkel, hanem veszélytelen vagy mesterségesen kreált csoportokkal szemben élednek fel.

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról

szeptember99>!

Chiao és Blizinsky 2009-ben kimutatták, hogy a rövidebb promóterrel rendelkezõk aggodalmaskodóbbak, jobban féltik az egészségüket a fertõzésektõl, s ezért idegengyûlölõbbek, mint a hosszabb promóterrel rendelkezõk. Az elképzelés szerint az olyan népek génkészletében, amelyekben diktatúrák uralkodnak, magasabb a rövid promóterrel rendelkezõk aránya. Fisher és Thornhill hasonló, de nem genetikai alapú elmélete szerint a politikai rendszerek erõsen összefüggenek a fertõzõ betegségek gyakoriságával. Olyan országokban, ahol rendszeresek a járványok, az emberek idegengyûlölõek lesznek, s a rendet, illetve a rendet biztosító 'vezért' támogatják. Ilyenkor diktatórikus kollektivista társadalmak keletkeznek. A kevésbé fertõzött helyeken viszont nagyobb a szabadság értéke és annak szeretete, ezért demokrácia épül. Lehetséges, hogy a fertõzéseken kívül egyéb, az undort és a negatív érzelmeket keltõ tényezõk is az antidemokratikus nézetek felé terelik a közhangulatot. Talán nem véletlen, hogy a kollektivista diktatúrák (nácizmus és bolsevizmus) elõszeretettel alkalmazzák a mássággal kapcsolatos ellenérzések szítását a támogatottság megtartása érdekében. Kimutatták azt is, hogy romlott étel szaglását követõen hajlamosabbak vagyunk rendpárti véleményt kialakítani. Az amygdala az undor érzésének fõ központja, ezért feltételezhetõ, hogy ebben az esetben is a méretbeli különbség képezi a különbözõ attitûdök idegi hátterét.

Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója Válogatott írások a gének hatalmáról


Hasonló könyvek címkék alapján

Venetianer Pál: Az emberi genom
Czeizel Endre: Genetika és társadalom
Dósa Zoltán: Biopóker
Bereczkei Tamás – Hoffmann Gyula: Gének, gondolkodás, személyiség
Kertai Pál: Korunk biológiája
Venetianer Pál: A DNS szép új világa
Berend Mihály: Genetikai ábécé
Szendi Gábor: Depresszióipar
Larry Gonick – Mark Wheelis: Képregén
Fehér László: Különös növények