Rohanó világunkban úton-útfélen szembesülünk hibáinkkal, tévedéseinkkel. Épp ezért jóleső érzés ráeszmélnünk olykor arra, hogy képesek vagyunk nagy tetteket is véghezvinni. A kötetben ötven olyan esetet mutatunk be, amelynek szereplői döntési helyzetbe kerülve nem hibáztak. A nagy horderejű döntést hozók némelyike nagyon is tisztán látta tettének jelentőségét, ám voltak olyanok is, akiknek fogalmuk sem volt a következményekről. Egy részük jómódban élt, és hatalommal rendelkezett, míg mások egyszerű, hétköznapi emberként sodródtak korántsem hétköznapi, sorsdöntő helyzetekbe. Szó esik távoli őseinkről, akik a kézbe vett kődarabból munkaeszközt készítettek, majd sok-sok érdekes történeten keresztül eljutunk egészen napjainkig, amikor például az Észak-Írországban élő emberek egy jobb jövő reményében félretették ellentéteiket.
A történelem legfontosabb döntései 1 csillagozás
Enciklopédia 6
Szereplők népszerűség szerint
Helyszínek népszerűség szerint
Most olvassa 1
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Valóban fontos, komoly történelmi döntésekről és pillanatokról ad hol hosszabb, hol rövidebb ismertetőt a szerző. Akit érdekel a történelem i.e. 2,6 millió évtől, annak szívből ajánlom a könyvet, mert vannak érdekesebb, történetmesélőbb részei is a könyvnek, nem csak adatok és számok. Apropó, adatok és számok: vagy a félrefordítás vagy a korrektúra a ludas, de több helyen is elírtak bizonyos évszámokat vagy adatokat. Ezért és a sokszor száraz tényközlésért -1 csillag, amúgy nincs rá panaszom, azon kívül, hogy jó lassan fogyasztottam. Most egy darabig csak regényeket olvasok.
Népszerű idézetek
Az egyik útszakasz, amely csak egyike az Amerika-szerte található Rosa Parks-emlékhelyeknek, ma is a 2005-ben, 92 éves korában elhunyt polgárjogi harcos nevét viseli. Tette, amely első hallásra nem több egy jelentéktelen polgári engedetlenségi incidensnél, az események olyan láncolatát indította el, melyek eredményeképpen végre életszerű lett az az 1776. évi, amerikai Függetlenségi nyilatkozatba foglalt állítás, mely szerint „minden ember egyenlőként teremtetett”, még akkor is, ha a „minden férfi és nő egyenlőként teremtetett” változat szebben hangzana.
204. oldal - Rosa Parks nem adja át a helyét (Kossuth, 2014)
Ha a jelenkor diplomatái veszik a fáradságot, hogy egy pillantást vessenek az ENSZ-székház üléstermének bejárata előtt függő agyagtáblára, talán annyi tanulságot levonhatnak belőle, hogy igenis, lehetséges békeszerződést kötni egymással szemben álló államok között, még akkor is, ha az ellenségeskedés már hosszabb ideje húzódik, a hangnem eldurvult – ám ez csak akkor lesz hatékony és tartós, ha mindkét fél javát szolgálja.
35. oldal - Az egyiptomi-hettita békeszerződés (Kossuth, 2014)
A Magna Charta Libertatum a mai napig fontos okmány maradt, jóllehet valódi jelentősége ez idő szerint nem annyira tartalmában, mint inkább abban rejlik, amit jelképez. Az angol bárók a király hatalmának korlátok közé szorításával egy máig érvényes szabadságelvet fogalmaztak meg. Az eredeti bulla számos részlete feledésbe merült, hiszen manapság már senki emberfia nem hivatkozik a 33. cikkelyre, amely a Temzében halfogó varsák felszedéséről rendelkezett.
69. oldal - A Magna Charta Libertatum (Kossuth, 2014)
Montaigne írásait nem lehetett egyetlen irodalmi műfajba sem besorolni, így az általa létrehozott műfaj meghatározására új fogalmat kellett alkotnia: ez a francia essayer 'próbálni' igéből képzett „essai”, „esszé”. Montaigne gondolatait, töprengéseit szerette volna megfogalmazni, formába önteni, és ezt úgy szándékozott megvalósítani, hogy saját magáról ír, arról, ami éppen foglalkoztatja.
97. oldal - Michel de Montaigne visszavonul a közélettől (Kossuth, 2014)
Newtont valószínűleg az a kérdés izgatta, hogy mi tartja a Holdat a Föld körüli pályán, és arra a következtetésre jutott, hogy ez ugyanaz a gravitációs vonzerő, ami miatt az alma is a földre esett. Ezután még húsz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az általános tömegvonzás törvényét végül a Principiában közreadja, lerakva ezzel a következő több mint háromszáz évre a klasszikus mechanika alapkövét, melyet csak 1916-ban vált fel Einstein relativitáselmélete. Mindent összegezve megállapíthatjuk, hogy mindez egész „elfogadható” teljesítmény egy olyan embertől, akit ha az anyja nem küld vissza az iskolapadba, egész életében a földet túrhatta volna Lincolnshire megye egyik eldugott falvában.
108. oldal - Newton visszaül az iskolapadba (Kossuth, 2014)
A Nagy-Britannia elfoglalására készülő Hitler tisztában van azzal, hogy csak azután kezdheti meg a partraszállást, ha a La Manche csatorna és a partvidék fölött megszerzi a légi fölényt. Enélkül ugyanis a csatornán átkelő megszálló csapatok a brit légierő és hadiflotta könnyű prédájává váltak volna. Így a légtérben egész július és augusztus során folytatódott az elkeseredett küzdelem. Augusztus 16-án Churchill felkereste a 11. repülőezred Uxbridge-ben székelő parancsnokságát, és az irányítóterem fölötti teraszon ülve figyelte, hogyan jelölik be a térképasztalon a La Manche irányából egymást követő hullámokban érkező német gépeket. Azon a napon a helyzet nemegyszer úgy hozta, hogy az ezred összes gépének fel kellett szállnia; ennek az élménynek a hatására a kormányfő, látogatása után a következő tanulságot vonta le: „A háború történetében még soha nem tartozott hálával ilyen sok ember ilyen kevésnek.”
181. oldal - Az angolok nem adják fel a harcot (Kossuth, 2014)
Szadat és Begin 1979. március 26-án, ugyancsak a Fehér Házban és Jimmy Carter jelenlétében, aláírta az egyiptomi-izraeli békemegállapodást, amely hivatalosan is véget vetett a két ország közötti ellenségeskedéseknek. Izrael vállalta, hogy kivonja erőit a Sínai-félszigetről, és felszámolja az ott létesített zsidó telepeket, Egyiptom pedig azt vállalta, hogy a félszigetet demilitarizált övezetté nyilvánítja. Izrael állam létét pedig – az arab országok közül elsőként – törvényesnek ismeri el. A két egyezmény vízválasztónak számít a Közel-Kelet történelmében, még akkor is, ha nem nyitottak utat Izrael és más arab államok közötti tárgyalásoknak.
221. oldal - Anwar Szadat Jeruzsálembe repül (Kossuth, 2014)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Yuval Noah Harari – David Vandermeulen – Daniel Casanave: Sapiens: Rajzolt történelem – Az emberiség születése 96% ·
Összehasonlítás - Kákosy László: Ré fiai 96% ·
Összehasonlítás - Christopher Clark: Alvajárók 97% ·
Összehasonlítás - Philippe Brenot: A szex hihetetlen története 96% ·
Összehasonlítás - Frank Robin – Lars Ritter – Havassy Gergely: Politikai filozófiák zsebkönyve 97% ·
Összehasonlítás - Roger Crowley: Hódítók 94% ·
Összehasonlítás - Henry Kissinger: Diplomácia 94% ·
Összehasonlítás - Herber Attila – Martos Ida – Moss László – Tisza László: Történelem 4. – 1500-tól 1789-ig 96% ·
Összehasonlítás - Az emberiség krónikája 95% ·
Összehasonlítás - Anne Applebaum: Vasfüggöny 95% ·
Összehasonlítás