Az ókori Egyiptom egyszerre közeli és távoli ismerős. Százával lehetne föltenni hasonló kérdéseket: Milyen célt szolgáltak a piramisok? Mennyi idős a Nagy Szfinx? Mózes hite talán Ehnaton udvarából származott? Hová tűnt el hirtelen Nofertiti, a csodaszép királyné? Vannak-e még feltárásra váró királysírok?
A Hetven rejtély az ókori Egyiptomból című kötet választ keres a legjobban ismert ókori civilizáció titkaira.
Az érdekfeszítő könyvben egyiptológusok és régészek a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva együtt próbálnak fényt deríteni a legkülönösebb rejtélyekre. Némelyik esetben kézenfekvőnek látszik a megoldás – máskor meg szinte lehetetlen fellebbenteni a múlt sűrű fátylát.
Az ókori Egyiptomot sajátos rejtélyei is mgkülönböztetik a többi kultúrától. Honnan származott eredetileg ez a nép? Miért hittek abban, hogy királyuk egyúttal isten is? Miért balzsamozták be szeretteik holltestét, és miért írtak levelet halottaiknak?
Egyes rejtélyek Egyiptom és a… (tovább)
Hetven rejtély az ókori Egyiptomból 7 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hetven Athenaeum 2000
Enciklopédia 2
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 1
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból Fáraók titkai, piramisok rejtélyei, mitikus csodák
Az egyetemes történelem egyik legszebb ékköve az ókori Egyiptom témája. Ha az ember vizsgára próbál belőle készülni, akkor könnyen undort kaphat a sok dinasztia miatt, de ha szórakozásból olvas a témában, akkor szórakoztatóvá is válhat számára. Jelen kötet nem hardcore történelmi szakmunka, hanem átmenet az album és az ismeretterjesztő munka között. Maga a kötet kivitelezése is inkább gyönyörködtetésre készteti jobban az olvasót, a keményborítós, minőségi borítóra nyomtatott könyvet nem könnyű kézbe venni, de a tartalma mindenképpen kárpótolja az érdeklődőt.
A kötet hetven érdekességet mutat be hét tematika szerint. Kezdésként a királyok jegyzékével ismerkedhetünk meg dinasztiákra lebontva, majd következik az igazi bevezető, ahol megismerhetjük kik is azok az egyiptomiak, választ kapunk arra ők találták-e fel az írást és részletesen foglalkozik Ménész személyével. A második rész mi másról is szólhatna, mint a piramisokról, hiszen Egyiptomot a legtöbben innen azonosítják. Miközben megismerjük a főbb piramisokat, egy nagyon fontos kérdésre választ kapunk, miszerint kik építették a piramisokat. Itt szakít azzal a (marxista történetírás által is sokat hangsúlyozott) ténnyel, hogy rabszolgák építették a piramisokat, és a cikk szerzője hangsúlyozza, hogy nincs szöveg, amely ezt alátámasztaná. A harmadik fejezetben a főbb fáraókkal ismerkedhetünk meg, és itt előjön az egyiptomi történetírás sajátossága, amelyben
„a királyok olajozottan követték egymást – meghalt a király, éjen a király! Így hát azt megállapítani, hogy egy királyt tényleg meggyilkoltak-e, szabályszerű detektívmunka, mivel az esetleges elkövetők mindent megtettek, hogy elleplezzék az igazságot.”
Természetesen nem maradhatnak ki a legnépszerűbb fáraók, mint Enhaton, Tutanhamon és Kleopátra sem, utóbbinál még a szerző kiemeli annak napjainkig élő szépségkultuszát is.
A negyedik részben megismerjük többek között a hükszoszokat és azt, ki volt Szinuhe. Az ötödik részben a művelődésről kapunk egy nagyon átfogó képet, olvashatunk a mumifikálásról, az írásrendszerről és az irodalomról is, itt található a könyv leglényegesebb megállapítása, amely szerint:
„Az ókori Egyiptom múlhatatlan bűvöletében tart bennünket. Társadalma és kultúrája, már-már karnyújtásnyi távolságra van tőlünk – az egyiptomiak sok gondolata és meggyőződése, viselkedésmódja és értéke rokon a miénkkel. E kultúra ugyanakkor számunkra egzotikus és ismeretlen elemekben is bővelkedik – másfajta értékekről, másfajta tudásról, más életmódról árulkodik. Bármennyire is rejtélyesnek és furcsának tűnjenek azonban e jelenségek, az egyiptológia egyik feladata megvizsgálni őket, és megkísérelni olyan magyarázatot adni rájuk, amely saját kulturális közegükbe helyezi őket.”
A hatodik fejezet a könyv második nagy erőssége, itt választ kapunk a különböző korszakváltásokról, megismerhetjük mitől olyan különleges a kádesi csata és megismerjük Hérodotosz tevékenységét. Az utolsó fejezet Egyiptom és a Biblia kapcsolatairól szól, ahol a fejezet szerzői felhívják a figyelmet az időrendi problémákra, miközben olyan rejtélyekről olvashatunk, hogy élt-e Mózes Enhaton udvarában, vagy miért nem olvashatunk az egyiptomiak történelmében a zsidók kivonulásáról.
Maga a kötet rendkívül sokrétű ismeretet nyújt olvasójának, a szöveg az ismeretterjesztő művekhez hűen olvasmányos, amelyet nagyon gazdag képanyag egészít ki. Ajánlható bárkinek, aki az Egyiptomról szerzett ismereteket szeretné felfrissíteni!
Népszerű idézetek
Az ókori Egyiptom múlhatatlan bűvöletében tart bennünket. Társadalma és kultúrája, már-már karnyújtásnyi távolságra van tőlünk – az egyiptomiak sok gondolata és meggyőződése, viselkedésmódja és értéke rokon a miénkkel. E kultúra ugyanakkor számunkra egzotikus és ismeretlen elemekben is bővelkedik – másfajta értékekről, másfajta tudásról, más életmódról árulkodik. Bármennyire is rejtélyesnek és furcsának tűnjenek azonban e jelenségek, az egyiptológia egyik feladata megvizsgálni őket, és megkísérelni olyan magyarázatot adni rájuk, amely saját kulturális közegükbe helyezi őket.
201. oldal
Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból Fáraók titkai, piramisok rejtélyei, mitikus csodák
Kleopátra ősforrása a nőiesség számos lenyűgöző és erotikus megjelenési formájának, s 2000 évvel halála után még mindig elég ismert és ígéretes ahhoz, hogy neve alatt szappant, hajápolási cikkeket, cigarettát, sőt érzéki élvezetekkel kapcsolatos bárminemű terméket el lehessen adni.
148. oldal
Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból Fáraók titkai, piramisok rejtélyei, mitikus csodák
Sokunk számára egyenesen e vászonba burkolt múmiák jelentik az egyiptomi kultúrával való első találkozást, melyre vagy a múzeum félhomályos terveiben, vagy a filmvászon előtt izgulva került sor.
196. oldal
Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból Fáraók titkai, piramisok rejtélyei, mitikus csodák
Az ókori egyiptomiak rendszerint eszményi képet festette a királyságról, melyben a királyok olajozottan követték egymást – meghalt a király, éjen a király! Így hát azt megállapítani, hogy egy királyt tényleg meggyilkoltak-e, szabályszerű detektívmunka, mivel az esetleges elkövetők mindent megtettek, hogy elleplezzék az igazságot.
108-109. oldal
Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból Fáraók titkai, piramisok rejtélyei, mitikus csodák
Hérodotosz beszámolója adja a zömét annak, amit Egyiptomról klasszikus forrásból megtudhatunk – akár igaz, amit leír, akár nem. Az Egyiptomról szóló minden későbbi történelmi mű sokat köszönhet annak, hogy ez a ragyogó ókori elme ily nagy figyelemmel fordult a felé az ország felé, amely iránt (minden ironikus megjegyzése ellenére) nyilvánvaló tiszteletet, sőt már-már hódolatot érzett.
265. oldal
Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból Fáraók titkai, piramisok rejtélyei, mitikus csodák
Én ura vagyok szívemnek zűrzavar idején,
Bár rendszerint mindenki bezárja ajtaját.
Helkaib Sztéléje Kr.e.2500 k.
231. oldal Az első átmeneti kor a sötétség korszaka ? c. fejezet
Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból Fáraók titkai, piramisok rejtélyei, mitikus csodák
Az épület puszta korától földbe gyökerezett a lábam. Úgy éreztem, ősibb, mint az emberiség, ősibb, mint a föld… „Ezt a palotát istenek alkották”- ez volt az első gondolatom. Szemügyre vettem a lakatlan környékét, és pontosítottam: „ Az istenek, akik építették, halottak.” Megláttam a hely furcsaságait, és azt mondtam: „ Az istenek, akik építették, megvoltak őrülve.”
Jorge Luis Borges, 1949.
61. oldal Piramisok és sírok A kheopsz-piramis
Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból Fáraók titkai, piramisok rejtélyei, mitikus csodák
Halála után Kleopátra kézenfekvő célpontja lett
Augustus hangulatkeltő akciójának, melyek igen
ellenséges képet festettek róla. A Rómát aggasztó
másik nagyhatalmú idegen nőhöz, a britanniai
Boudicca ( Boadicea) királynőhöz hasonlóan őnála
is azt hangsúlyozták, hogy veszélybe sodorta
a birodalom patriarchális értékeit. A leírások
extravagáns, tunya,kegyetlen és kéjvágyó
nőként állították be – aki állítólag rabszolgáin vizsgálta
a mérgek hatását, s igazgyöngyöt oldott fel borban,
csak hogy gazdagságával kérkedjen.
Egyiptom viszont egész más emlékeket
ápoltak Kleópátráról. Egyetlen emlékműről sem
tüntették el a nevét, szobrait a templomokban hagyták,
s még több évszázadon át tiszteletben részesítették,
kiváló uralkodónak és valóságos hősnőnek látták
a királynőt.
151. oldal Kleopátra végzetes vonzereje Halála és halhatatlansága
Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból Fáraók titkai, piramisok rejtélyei, mitikus csodák
…a történelem színpadára sötétség borul,
s a félhomályban a királyi neveken kívül alig kivehető néhány körvonal.
Alan Gardiner, 1961.
232. oldal Történelmi rejtélyek A második piramiskor vége
Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból Fáraók titkai, piramisok rejtélyei, mitikus csodák
Hasonló könyvek címkék alapján
- Wessetzky Vilmos: Isis és Osiris Pannoniában ·
Összehasonlítás - Kákosy László: Ré fiai 96% ·
Összehasonlítás - Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája 94% ·
Összehasonlítás - Alfredo Rizza: Asszíria és Babilónia ·
Összehasonlítás - Halász Zoltán: Ur városától Trójáig ·
Összehasonlítás - Patrizia Piacentini – Christian Orsenigo – Liptay Éva – Dembitz Gabriella (szerk.): II. Amenhotep és kora / Amenhotep II and His Time ·
Összehasonlítás - C. W. Ceram: A hettiták regénye 88% ·
Összehasonlítás - Kákosy László: Az alexandriai időisten ·
Összehasonlítás - Csabai Zoltán – Szabó Ernő – Vilmos László – Vitári-Wéber Adrienn (szerk.): Europé égisze alatt ·
Összehasonlítás - Csák Erika (szerk.): Angkor elsüllyedt világa ·
Összehasonlítás