Igen, a történet teljesen kiszámítható, romantikus, mint egy igazi ifjúsági regény. De néha ilyen is kell, ezért ki merem jelenteni, hogy nekem nagyon tetszett.
Azért kicsit ódzkodtam a könyvtől, hiszen ez a borító valami katasztrófa, meg egyébként is azt hittem nagyon nem fog tetszeni. Azonban engem megnyert magának a könyv.
Ami nagyon tetszett benne:
– A fiú és lány barátság: Lee és Elle között. Szerencsére semmi olyan nem volt, hogy a legjobb barátok szerelmesek lesznek egymásba, az elején erre számítottam, mert semmi fülszöveget nem olvastam.
– Noah, hát kinek nem tetszene?:D Travis óta imádom a motoros, rosszfiús srácokat, így nem volt kérdés, hogy őt is. És igen, ő is kívül rossz, belül jó.:))
– Egy 17 éves lány írta, és ennek ellenére is nagyon jó volt. Nem volt rossz, sőt közelébe sem ért egy khm… „írónak” Szűcs Vanda, igaz ez nem magyar történet.
Ami már kevésbé:
– Elle egy kicsit tényleg naiv volt. És már arról ne is beszéljünk, hogy nem hitte magát szépnek. Ennek ellenére ő is tudta, hogy megnézik a fiúk.
– Izgalmas volt ez a bújkálósdi, de hogy Shelly állandóan azzal jött, hogy ő nem szerelmes már idegesített.
De, mivel én végig izgalommal olvastam, így a rossz dolgok felett elsiklottam. Egyszer olvasós, nem túl hosszú történet, egy agylezsibbasztó könyv után kötelező. A végén nem erre számítottam, nem lett teljesen happy end, de semmi komolyra nem kell gondolni. Azért kiváncsi lettem volna, hogy mi történt Elle és Noah-val.