Várkulcsa 6 csillagozás

mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztők
Berniczky Éva: Várkulcsa

A ​vérmes kakasszállító varrólányokkal üzekedik a szövetbálák között; a bőtejű tizennégykarátos anya játékgépbe tömi aranyát; a hólyaghurutos kéményseprő lelke testéhez részegedik, fehérre meszeli a fákat; a krumplislány szürke buklékabátjában belevész a falba; a siket bádogosok titkon kést dobálnak az eltűnt nő köré; a folyóban született férfi vizelés közben ugyanabba a folyóba zuhan; egy vörös macska a csicsókásban leskelődik, miközben a szobafestő felesége és a veterniár egymásra talál; Malvinka már megint papucsban, ám pucéran napfürdőzik, szomszéd Hergó nagy örömére; a koporsókészítő lányát lidérces álmok gyötrik apja ágyában; meglebben egy selyemfüggöny; a fagylaltozóban csillárig érő poloskaidomár ikerpár tesz látogatást; egér, dió és a prosztatatúltengéses öregember sorsára vár a hideg kályha mellett; a furnérfal két oldalán két festő fest, lovak, platánok, halszag és pálinkaszag; a diákok beköltöznek a szekrénybe; rántottagőzbe ibolyaillat vegyül; aranyló szöszök… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Novellárium Magvető

>!
Magvető, Budapest, 2010
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631427554

Most olvassa 2

Várólistára tette 4

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

vargarockzsolt>!
Berniczky Éva: Várkulcsa

Berniczky Éva: Várkulcsa mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztők

Ellentmondásosak az érzéseim. A könyv 20 novellát tartalmaz, Kárpátaljáról, Ungvárról. A helyszín és a szereplők nagyon jellegzetesek, a történeteik viszont nem igazán érdekeltek. Ménesi Gábor a Bárkában (http://www.barkaonline.hu/kritika/1572-berniczky-eva-koeteterl) nagyszerű elemzést ad a kötetről, nincs kedvem a dícsérő szavait megismételni, inkább kritikai megjegyzést fűznék hozzá. Néhol számomra érthetetlen volt a szöveg, nem tudtam követni. Időnként olyan volt, mint egy prózavers, amelynek nem kell minden képét megfejteni, elegendő érezni. Szerintem a szerző rosszul mérte fel az olvasók teherbíró képességét – az enyémet mindenképpen.

6 hozzászólás
regulat>!
Berniczky Éva: Várkulcsa

Berniczky Éva: Várkulcsa mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztők

Jó volt belefeledkezni Berniczky Éva hazugmeséjébe. Valódibbak, mint a hitvány igaziak.
Várkulcsa maga a rögvalóság. Mint ahogy az Ung, a hármas határ, a szürkeség és a nyomor [nem jó szó kihúztam] a kilátástalanság. Az, amit Berniczky lát, de hogy hogyan szövi tovább a képeket a képzelete, az már mese. Talán szürreális, talán csak hazugmese.
Sokszor olvasás közben nem is vettem észre, hogy mikor melyikben járok. Hogy hol nyílt meg a valóság szövedéke. Hol léptem ár Bernicky képzeletébe… és mikor ugrottunk vissza egy szóra, egy mondatra, egy kimondatlan tanulságra.
Miért is ne? Ezzel a gondolattal vettem le a KMO nyitott könyvespolcáról és most azon gondolkodom, hogy mit adjak helyette. Vagy, hogy van-e jogom megtartani, mert ott a nyitott könyvespolcon talán eljut olyanhoz, egy hozzám hasonlóhoz, aki megérdemelné, de egy könyvesboltban, vagy egy könyvtárban eszébe nem jutna leemelni a polcról

>!
Magvető, Budapest, 2010
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631427554
Andrea_Fazekas>!
Berniczky Éva: Várkulcsa

Berniczky Éva: Várkulcsa mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztők

Ajánlani tudom mindenkinek, aki minőségi szépirodalmat szeretne olvasni és egyben betekintést kíván kapni a kárpátaljai emberek sokszínű világába, melyet Berniczky Éva az Ung fölött a várhegyről, padlásszobája ablakából figyel.
Fazekas Andrea: Sorsok zsákutcája. In: Debreceni disputa, 2010/09.


Népszerű idézetek

regulat>!

…mert a szoba-konyhába nem férnek be a nagy formátumok.

152. oldal - Reszket a békacomb

Berniczky Éva: Várkulcsa mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztők

regulat>!

A világ ilyen, valaki szerelmes lesz a virágillattól, másvalaki bódulatában polgármester szeretne lenni.

29. oldal - Orosz biliárd

Berniczky Éva: Várkulcsa mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztők

regulat>!

Tőle vettem a bátorságot a legtisztább hazugmesékhez, amiket már gyerekként a hitvány igaziak helyére kitaláltam.

102. oldal - Rovarírás

Berniczky Éva: Várkulcsa mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztők

Oswald>!

Mert a világ végét természetesen legkevésbé az várja, aki megjósolta az eljövetelét.

Már csak a versenyegerek, 184. oldal (Magvető, 2010)

Berniczky Éva: Várkulcsa mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztők

Oswald>!

Gyakran azért kerülök a Káptalan felé, hogy tágas magányomban kényelmesen elférjenek a platánok.

Egy test szövegmintái / Más bőrében, 167. oldal (Magvető, 2010)

Berniczky Éva: Várkulcsa mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztők

Oswald>!

Tökéletessége miatt kizárólag a mellével számoltak, vele nem, mert a hibátlan zavarba ejtő. Döntenie kellett, vagy időben világgá megy, vagy itt marad, s tehetetlenül hagyja, hogy hangjegyekre szedjék, lehasogassák róla a fölösleget, mert a szoba-konyhába nem férnek be a nagy formátumok.

Reszket a békacomb, 152. oldal (Magvető, 2010)

Berniczky Éva: Várkulcsa mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztők

Oswald>!

Az asszony kilép a bejárati ajtón, hosszan becézget. Más nyelvben utánozhatatlan, ahogy oroszul hálálkodni lehet. Amikor már mákszemnyire kicsinyített, merő szeretetből ellát még egy jó tanáccsal. Menjek el, amilyen gyorsan csak tehetem, meneküljek innen. Mit keresek még mindig itt egyáltalán ebben az átkozott országban. Ő az én helyemben rég lelépett volna. Biztosítom, hogy az ő helyében én is, de a magaméban éppen le kell szednem alkalmi tetőjükről a mohaszőnyeget, különben tavaszig beáznának alatta. Az arcán ilyenkor megjelenik az a bizonyos ártatlan fintor, mosolya sírósra görbül a szája szegletében.

Már csak a versenyegerek, 183–184. oldal (Magvető, 2010)

Berniczky Éva: Várkulcsa mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztők

Oswald>!

Azokra a hozzátartozókra vadászott, akiknek a betegei sok vért veszítettek. Ellentmondást nem tűrve beterelte őket a szobájába, s kíméletlen ragadozóként vájta beléjük pillantását, mintha most azonnal egyenesen belőlük kívánná leszívni a szükséges vérmennyiséget. Aztán minden bevezető nélkül megfenyegette őket: ha életben akarják tartani betegüket, még ma kerítsenek elő öt donort. A hozzátartozók első percekben néztek rá bambán, elképedve, nem csodálkoztak volna, ha ez a fúria a következő másodpercben vámpírként célozza meg nyaki ütőerüket. Szerencsére mielőtt kinyújtotta volna feléjük éles körmét, feleszméltek, és végre eszükbe jutott az életmentő kérdés: mennyi? És ettől a bűvös szótól a főnővér körül rögvest elültek a gyilkos szelek. Alig hallatszott, olyan csendes alázattal súgta, legalább két pénznemben, napi árfolyamon. Attól, hogy kimondhatta, teljesen megnyugodott, vonásai ellágyultak, arcán kisimult a bőr, mintha még valami együttérzésféle is megjelent volna a szemében.

Galambtej, galambvér, 133. oldal (Magvető, 2010)

Berniczky Éva: Várkulcsa mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztők


Hasonló könyvek címkék alapján

Kovács Vilmos: Holnap is élünk
Balla László: A végtelenben találkoznak
k. kabai lóránt – Reményi József Tamás (szerk.): Próbaidő
Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya
Karácsony Benő: Líra
Gion Nándor: Mint a felszabadítók
Dobos László: Messze voltak a csillagok
Gazda Albert: Leningrád
Talamon Alfonz: A képzelet szertartásai
Tolnai Ottó: Grenadírmars