Földisten ​lánykérőben 3 csillagozás

Ez ​a kötet az 1979-ben megjelent finnugor népköltészeti antológia, a Hozott isten, holdacska! folytatása, noha önmagában is kerek egész. A korábbi gyűjtemény az Uráltól nyugatra élő nyelvrokonaink varázsigéit, imádságait és siratóit mutatta be, ez a válogatás mitikus és történeti énekeiket, hősénekeiket és balladáikat teszi közkinccsé magyarul, ezúttal is Bereczki Gábor válogatásában. Folytatás ez a kötet egy másik tekintetben is: Tandori Dezső a Hozott isten, holdacska! egyik fordítójaként annyira megszerette ezt a költészetet, hogy most egymaga vállalkozott a teljes anyag magyarul való megszólaltatására.
Az első részből, amely finn, karjalai és izsor énekeket mutat be, főként a kalevalai mondakör eredeti darabjait ismerhetjük meg, továbbá Lönnrot másik híres gyűjteménye, a Kalevipoeg epikus énekeinek népi forrásait. (Lönnrot tudniillik itt is és a Kalevalában is jelentős mértékben átdolgozta a felhasznált népköltészeti gyűjtést.
Az észt anyag túlnyomó része a… (tovább)

Ez ​a kötet az 1979-ben megjelent finnugor népköltészeti antológia, a Hozott isten, holdacska! folytatása, noha önmagában is kerek egész. A korábbi gyűjtemény az Uráltól nyugatra élő nyelvrokonaink varázsigéit, imádságait és siratóit mutatta be, ez a válogatás mitikus és történeti énekeiket, hősénekeiket és balladáikat teszi közkinccsé magyarul, ezúttal is Bereczki Gábor válogatásában. Folytatás ez a kötet egy másik tekintetben is: Tandori Dezső a Hozott isten, holdacska! egyik fordítójaként annyira megszerette ezt a költészetet, hogy most egymaga vállalkozott a teljes anyag magyarul való megszólaltatására.
Az első részből, amely finn, karjalai és izsor énekeket mutat be, főként a kalevalai mondakör eredeti darabjait ismerhetjük meg, továbbá Lönnrot másik híres gyűjteménye, a Kalevipoeg epikus énekeinek népi forrásait. (Lönnrot tudniillik itt is és a Kalevalában is jelentős mértékben átdolgozta a felhasznált népköltészeti gyűjtést.
Az észt anyag túlnyomó része a rendkívül archaikus népköltészetet őrző kelet-észtországi szetuktól származik. A mordvinok balladái közt megtaláljuk a magyar Kőmíves Kelemen közeli rokonait is. A sort a zürjének (komik) epikus költészete zárja, amely nagyrészt csak az utóbbi egy-két évtizedben vált ismeretessé.