Benedek Elek népszerű mesefüzére az elvarázsolt, rút Bűbájosról szól, aki minden varázstudományát összeszedve igyekszik elnyerni a hétszer szép királykisasszony szerelmét, aki megválthatja őt a gyermekkori átoktól. Baglyok, varázsitalok, a félszemű nagy Bűbájos, a félelmetes Föld Szelleme, a végighas Méz király, a Tündérkirálynő, no és a csudafa segítik-terelgetik Bűbájost kalandos útján.
A csudafa 19 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1927
A következő kiadói sorozatban jelent meg: A gyermek- és ifjúsági irodalom gyöngyszemei
Kedvencelte 6
Most olvassa 1
Várólistára tette 9
Kívánságlistára tette 7
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Érdekes olvasmány volt, s ráadásul új is. Elég sokat olvastam gyerekkoromban Benedek Elek meséiből, de ez a meseregénye teljesen kimaradt. Így az újdonság erejével olvashattam a sorokat. Sok (más mesékből) ismert szereplő is feltűnik a műben, de a Föld szellemével, vagy a Méz királlyal nem minden mesében találkozunk. Külön érdekesnek találtam, hogy egy-egy szereplőt végig jelzővel emleget pl. végighas Méz király, ami a nagy eposzok nyelvezetét juttatta eszembe.
Sok-sok kalandon követjük végig a csúf Bűbájost, aki sokszor sír-rí a szépséges királykisasszony után, de aztán a végén minden jóra fordul.
Jó volt olvasni a könyvet.
Korán kezdtem olvasni, óvodásként már faltam a meséket, és hamar rátaláltam Illyés és Benedek Elek mesegyűjteményeire. Utóbbitól fél polcnyi könyvem is megvolt, nem is gondoltam, hogy valami hiányozna, igaz, akkoriban nem volt kéznél wikipedia, hogy meglássam, a „nagy mesélő” milyen elképesztő mennyiségű könyvet írt életében – igaz, nagyrészt mesegyűjteményeket.
Ám a Csudafa nem mesegyűjtemény, még ha a ’87-es (60. évfordulós) reprint kiadásban az is szerepel a cím alatt: Mesék. Nem, ez egyetlen hosszú történet, évtizedekkel megelőzve a Gyűrűk urát, amely szintén a mítoszok, mesék világából építkezett – míg az a skandináv mitológiából, ez főleg a magyar népmesevilágból. Fantasynek persze talán nem nevezném, inkább előfutára annak, műfajában legaláb olyan közel Szabó Magda Tündér Lalájához, romantikus mese, néhány erősen szuggesztív képpel (koponya-virágcserepek!) és olyan, a felidéződő mesékben nem szereplő karakterekkel, amilyen például az eposzi jelzős Méz király vagy a Föld Szelleme.
Egészen különleges darab ez, nem hibátlan, de annál egyedibb keverék, amely néhol már-már egy színdarab dialógusait idézi (különösen Méz király túlnyújtott vicces beszélgetésében a Bölcsek bölcsével), máshol mintha csak egy népmesét olvasnánk (hiszen már az első oldalakon előbukkanó, az alaphelyzetet megteremtő történetet is olvastuk Benedek Elek gyűjteményeiben – a gyermektelenségen szomorkodó király segítségre szorul, és nem tudván, hogy otthon örömhír várja, a segítségért tudta nélkül odaígéri a lányát az ördögnek – még ha itt ki is derül, hogy azért mégsem az ördögről van szó, annál azért rétegzettebb történet). Erre utal az is, hogy királylányunk és a Bűbájos csak ezeken a neveken szerepel a könyvben, a mesék archetipikus szereplői ők, nem konkrét, néven nevezett személyek.
Bár a mű egyenetlen, annyira különleges a maga műfajában, hogy csodálom, hogy (tudomásom szerint) sem rajzfilm, sem színdarab (esetleg verses átirat) nem készült belőle. Pedig még a festő, jelmez- és díszlettervező Jaschlik Álmos egészen színpadias-régies festményei is igen különleges hangulatot adnak hozzá. A csudafa nyelvezete szórakoztatóan ízes-régies, amit nem tudom, a későbbi, nem reprint kiadások „frissítettek”-e – esetleg egy mai magyar nyelvre korrigált változat (a ’27-es eredetinek a helyesírása sem a mait követi :D ) nem ártana, mert bár most még a szavak többségét meg tudtam magyarázni felolvasáskor a gyermekeimnek, már én is fennakadtam néhányon, az ő korosztályuknak pedig már biztosan több szó marad ismeretlen. Szerencsére ennek ellenére szerették a régies megfogalmazások ízét is, és együtt tudtak nevetni vagy örülni a történettel.
Népszerű idézetek
A két öreg bagoly, akik száz esztendősnél idősebbek voltak, bepislogtak a szobába, s látván, hogy gazdájuk alszik, a tégelyek közé röppentek s szomorúan nézték Bűbájos vérző arcát.
14. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Csaplár Vilmos: A királylány szivacskabátja ·
Összehasonlítás - Szakáli Anna: Szivárványkapu ·
Összehasonlítás - Acsai Roland: A Süniverzum ·
Összehasonlítás - Baley Endre: Gülü és Lülü kalandjai – Micsoda cirkusz! ·
Összehasonlítás - Ablonczy Ágnes: Adj találós mesét – Hetedhét határ ·
Összehasonlítás - Szijj Ferenc: Szuromberek királyfi ·
Összehasonlítás - Uzsoki Mária: Réka különleges nyara Dombalján ·
Összehasonlítás - Végh György: Vakarcs úrfi ·
Összehasonlítás - Titi Hajnalka: Varázslatos téli mesék ·
Összehasonlítás - Ablonczy Ágnes: Adj találós mesét – A hat tilalom ·
Összehasonlítás