A ​csudafa 19 csillagozás

Benedek Elek: A csudafa Benedek Elek: A csudafa Benedek Elek: A csudafa Benedek Elek: A csudafa

Benedek Elek népszerű mesefüzére az elvarázsolt, rút Bűbájosról szól, aki minden varázstudományát összeszedve igyekszik elnyerni a hétszer szép királykisasszony szerelmét, aki megválthatja őt a gyermekkori átoktól. Baglyok, varázsitalok, a félszemű nagy Bűbájos, a félelmetes Föld Szelleme, a végighas Méz király, a Tündérkirálynő, no és a csudafa segítik-terelgetik Bűbájost kalandos útján.

Eredeti megjelenés éve: 1927

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A gyermek- és ifjúsági irodalom gyöngyszemei

>!
140 oldal · ISBN: 9789637051494 · Illusztrálta: Kertai Zalán
>!
Heted7világ, 2005
96 oldal · ISBN: 9789639488670
>!
Kossuth / Terra, Budapest, 1987
96 oldal · keménytáblás · ISBN: 963205167X · Illusztrálta: Jaschik Álmos

1 további kiadás


Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 7

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

kolika>!
Benedek Elek: A csudafa

Érdekes olvasmány volt, s ráadásul új is. Elég sokat olvastam gyerekkoromban Benedek Elek meséiből, de ez a meseregénye teljesen kimaradt. Így az újdonság erejével olvashattam a sorokat. Sok (más mesékből) ismert szereplő is feltűnik a műben, de a Föld szellemével, vagy a Méz királlyal nem minden mesében találkozunk. Külön érdekesnek találtam, hogy egy-egy szereplőt végig jelzővel emleget pl. végighas Méz király, ami a nagy eposzok nyelvezetét juttatta eszembe.
Sok-sok kalandon követjük végig a csúf Bűbájost, aki sokszor sír-rí a szépséges királykisasszony után, de aztán a végén minden jóra fordul.
Jó volt olvasni a könyvet.

nana1>!
Benedek Elek: A csudafa

Egy igazi mese. Milyen jó nekünk, hogy egy ilyen csodálatos mesemondónk van, aki elvarázsol a történeteivel gyermeket, felnőttet egyaránt. Szép történetet énekelt meg az író, aminek természetesen jó a vége.

Berkesi_Ágota>!
Benedek Elek: A csudafa

Bármikor újraolvasós, szép gyerekkori emlék.

Laszlo_Molnar_2>!
Benedek Elek: A csudafa

Korán kezdtem olvasni, óvodásként már faltam a meséket, és hamar rátaláltam Illyés és Benedek Elek mesegyűjteményeire. Utóbbitól fél polcnyi könyvem is megvolt, nem is gondoltam, hogy valami hiányozna, igaz, akkoriban nem volt kéznél wikipedia, hogy meglássam, a „nagy mesélő” milyen elképesztő mennyiségű könyvet írt életében – igaz, nagyrészt mesegyűjteményeket.

Ám a Csudafa nem mesegyűjtemény, még ha a ’87-es (60. évfordulós) reprint kiadásban az is szerepel a cím alatt: Mesék. Nem, ez egyetlen hosszú történet, évtizedekkel megelőzve a Gyűrűk urát, amely szintén a mítoszok, mesék világából építkezett – míg az a skandináv mitológiából, ez főleg a magyar népmesevilágból. Fantasynek persze talán nem nevezném, inkább előfutára annak, műfajában legaláb olyan közel Szabó Magda Tündér Lalájához, romantikus mese, néhány erősen szuggesztív képpel (koponya-virágcserepek!) és olyan, a felidéződő mesékben nem szereplő karakterekkel, amilyen például az eposzi jelzős Méz király vagy a Föld Szelleme.

Egészen különleges darab ez, nem hibátlan, de annál egyedibb keverék, amely néhol már-már egy színdarab dialógusait idézi (különösen Méz király túlnyújtott vicces beszélgetésében a Bölcsek bölcsével), máshol mintha csak egy népmesét olvasnánk (hiszen már az első oldalakon előbukkanó, az alaphelyzetet megteremtő történetet is olvastuk Benedek Elek gyűjteményeiben – a gyermektelenségen szomorkodó király segítségre szorul, és nem tudván, hogy otthon örömhír várja, a segítségért tudta nélkül odaígéri a lányát az ördögnek – még ha itt ki is derül, hogy azért mégsem az ördögről van szó, annál azért rétegzettebb történet). Erre utal az is, hogy királylányunk és a Bűbájos csak ezeken a neveken szerepel a könyvben, a mesék archetipikus szereplői ők, nem konkrét, néven nevezett személyek.

Bár a mű egyenetlen, annyira különleges a maga műfajában, hogy csodálom, hogy (tudomásom szerint) sem rajzfilm, sem színdarab (esetleg verses átirat) nem készült belőle. Pedig még a festő, jelmez- és díszlettervező Jaschlik Álmos egészen színpadias-régies festményei is igen különleges hangulatot adnak hozzá. A csudafa nyelvezete szórakoztatóan ízes-régies, amit nem tudom, a későbbi, nem reprint kiadások „frissítettek”-e – esetleg egy mai magyar nyelvre korrigált változat (a ’27-es eredetinek a helyesírása sem a mait követi :D ) nem ártana, mert bár most még a szavak többségét meg tudtam magyarázni felolvasáskor a gyermekeimnek, már én is fennakadtam néhányon, az ő korosztályuknak pedig már biztosan több szó marad ismeretlen. Szerencsére ennek ellenére szerették a régies megfogalmazások ízét is, és együtt tudtak nevetni vagy örülni a történettel.


Népszerű idézetek

Berkesi_Ágota>!

A két öreg bagoly, akik száz esztendősnél idősebbek voltak, bepislogtak a szobába, s látván, hogy gazdájuk alszik, a tégelyek közé röppentek s szomorúan nézték Bűbájos vérző arcát.

14. oldal

Maminti>!

…Hej, hogy örültem édes jó Istenem! Majd kiszöktem a bőrömből, mert addig sokat búcsálódtam amiatt, hogy olyan apró tedd el s elé se vedd legényke vagyok…

93. oldal 8. fejezet- Vége jó, minden jó. (Uránia, 1927)


Hasonló könyvek címkék alapján

Csaplár Vilmos: A királylány szivacskabátja
Szakáli Anna: Szivárványkapu
Acsai Roland: A Süniverzum
Baley Endre: Gülü és Lülü kalandjai – Micsoda cirkusz!
Ablonczy Ágnes: Adj találós mesét – Hetedhét határ
Szijj Ferenc: Szuromberek királyfi
Uzsoki Mária: Réka különleges nyara Dombalján
Végh György: Vakarcs úrfi
Titi Hajnalka: Varázslatos téli mesék
Ablonczy Ágnes: Adj találós mesét – A hat tilalom