A szakképzés pedagógiai alapkérdéseinek áttekintésénél a kultúrtörténeti háttér bemutatásán túl rendkívül fontos a tanulási folyamatok új jelenségeivel is foglalkozni, így a digitális pedagógia tárgyköréhez kapcsolódva azokkal a törekvésekkel, amelyek az új információs technológiák oktatási alkalmazásával függenek össze. Ilyennek tekinthetjük az internet elterjedésével, az otthoni szélessávú alkalmazás térhódításával kapcsolatos alkalmazásokat, a mobilkommunikációs eszközök mindennapi használatának fejlődését, a távoktatási keretrendszerek intézményesülési folyamatát, illetve az ehhez kapcsolódó új tanulási lehetőségeket. E tanulmánygyűjtemény a digitális pedagógia témaköréhez kapcsolódó kutatói tevékenység eredményeinek a szintézisét adja, elsősorban a műszaki oktatásban alkalmazható aspektusokra koncentrálva.
Digitális pedagógia – Tanulás IKT környezetben 1 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Baccalaureus Scientiae Typotex
Enciklopédia 1
Most olvassa 1
Kívánságlistára tette 3
Népszerű idézetek
A monitorok előtt szocializálódó fiataloknak természetes választást jelent, hogy nemcsak kapcsolati csatornáit telepítse a világhálóra, de alkotó tevékenységét is.
4. fejezet, Holczer Márton - Nagy Ádám: Az e-learning új útjai
Az introvertek jobban tanultak, ha gondosan tagolt, útmutatásokkal gazdagon ellátott tananyag-struktúrát követtek, mialatt véletlenszerű elrendezésekkel szembesülve az extravertek voltak sikeresebbek.
1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 30. o.
Ismert a mondás, amely szerint a kép beszédesebb ezer szónál. S ha – amint ez napjainkban történik – képek előállítása és használata egészen egyszerűvé lesz, akkor a kép alighanem fölszabadul a szó totális gyámsága alól.
Az utóbbi mintegy száz év vonatkozó törekvéseit Gottfried Boehm szerencsésen foglalta össze az „ikonikus fordulat” terminussal. A fordulat persze csak a digitalizáció térhódításával válhatott radikálissá.
1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 28. o.
Az 1990-es évek közepe óta, midőn megkezdődött a multimediális számítógép-hálózatok uralkodó kommunikációs közeggé válása, a tanulás-oktatás területén a hagyományos korlátok fokozatos leomlásának vagyunk tanúi.
(első mondat)
Az elmélet a gyakorlat reflexiója, s maga is gyakorlat; ám az elméletre s újra csak elméletre reflektáló elmélet végül igen csak messzire kerülhet a mindennapi élet föladataitól.
1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban
[…] az írások látszólag „értelmes lényekként beszélnek, de ha megkérdezed valamelyik szavukat, hogy jobban értsd: egy és ugyanaz mindig, amit jelezni tudnak.” Az írott szöveg, sugallja Platón, nem interaktív.
1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 18. o.
A „modern ember – panaszolta Nietzsche – emészthetetlen tudáskövek roppant tömegét hurcolja magával… Modern műveltségünkben […] semmi eleven sincs […]: nem is valóságos műveltség, hanem csak egyfajta tudás a műveltségről.”. Megannyi „kétlábon járó enciklopédiává” degradálódtunk. 1879-ben, 35 éves korában Nietzsche lemondott baseli klasszika-filológia professzúrájáról – hátat fordítva annak az egyetemi rendszernek, amelyről úgy vélte, hogy immár tökéletesen kiüresedett.
1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 24. o.
A személyes kommunikáció sávszélessége összehasonlíthatatlanul nagyobb bármiféle virtuális csatornáénál.
1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 25. o.
[…] a mulimediális kommunikáció – az egyszerre több közegben történő, egyszerre több érzékszervre ható közlés-érintkezés – az ember természetes életvilágához tartozik.
1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 28. o.
A hálózott individuum: sajátos tájékozódásai, kapcsolódásai által megkülönböztethető egyéniség, aki ugyanakkor állandó kommunikatív összeköttetésben áll szűkebb-tágabb virtuális közösségével.
1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 31. o.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Galicza János: Szemelvények a neveléselmélet tanulásához ·
Összehasonlítás - N. Tóth Ágnes: A pedagógia adósságai ·
Összehasonlítás - Koncz István – Nagy Andor József: A média pedagógiai és pszichológiai problémái ·
Összehasonlítás - Kontra József: A pedagógiai kutatások módszertana ·
Összehasonlítás - Bálványos Huba: Esztétikai-művészeti ismeretek, nevelés ·
Összehasonlítás - Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika (szerk.): A kritikai gondolkodás fejlesztése ·
Összehasonlítás - Horváth László – Palotayné Lengváry Judit: Neveléstan ·
Összehasonlítás - Zrinszky László: Neveléselmélet ·
Összehasonlítás - Réger Zita: Utak a nyelvhez 94% ·
Összehasonlítás - Katus László: A modern Magyarország születése 95% ·
Összehasonlítás