!

Digitális pedagógia – Tanulás IKT környezetben 0 csillagozás

Benedek András (szerk.): Digitális pedagógia – Tanulás IKT környezetben

A szakképzés pedagógiai alapkérdéseinek áttekintésénél a kultúrtörténeti háttér bemutatásán túl rendkívül fontos a tanulási folyamatok új jelenségeivel is foglalkozni, így a digitális pedagógia tárgyköréhez kapcsolódva azokkal a törekvésekkel, amelyek az új információs technológiák oktatási alkalmazásával függenek össze. Ilyennek tekinthetjük az internet elterjedésével, az otthoni szélessávú alkalmazás térhódításával kapcsolatos alkalmazásokat, a mobilkommunikációs eszközök mindennapi használatának fejlődését, a távoktatási keretrendszerek intézményesülési folyamatát, illetve az ehhez kapcsolódó új tanulási lehetőségeket. E tanulmánygyűjtemény a digitális pedagógia témaköréhez kapcsolódó kutatói tevékenység eredményeinek a szintézisét adja, elsősorban a műszaki oktatásban alkalmazható aspektusokra koncentrálva.


Hirdetés

Most olvassa 2

Kívánságlistára tette 3


Népszerű idézetek

+
>!
tothmozerszilvia

A monitorok előtt szocializálódó fiataloknak természetes választást jelent, hogy nemcsak kapcsolati csatornáit telepítse a világhálóra, de alkotó tevékenységét is.

4. fejezet, Holczer Márton - Nagy Ádám: Az e-learning új útjai

+
>!
tothmozerszilvia

Az introvertek jobban tanultak, ha gondosan tagolt, útmutatásokkal gazdagon ellátott tananyag-struktúrát követtek, mialatt véletlenszerű elrendezésekkel szembesülve az extravertek voltak sikeresebbek.

1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 30. o.

+
>!
tothmozerszilvia

Ha e-learningről beszélünk, akkor többnyire IKT-vel segített formális tanulásra gondolunk. A kimondottan oktatási célra tervezett LMS ás LCMS rendszerek jelentik az oktatási feladatok teljesítésének csúcstechnológiáját. Egy differenciált eszköz bevezetése és használatban tartása igen erőforrásigényes. De mi a helyzet akkor, ha kevés az erőforrás ilyen rendszerek tartalmas kiépítésére? Ha a megvalósítás felemásan sikerül: ha például nincs kommunikációs aktivitás a rendszeren keresztül, a platformot a diákok idegennek érzik, és az pusztán a szokásos iskolai attitűdöket aktiválja, netán csak szöveges tartalmak kerülnek bele, amelyeket kinyomtatnak a diákok, és tulajdonképpen nem sok változik az oktatás „élvezeti értékében”? Ilyen esetekben hamar elfordulnak tőle azok, akiknek szánták: nem a tanulás remek közege, hanem a kényszerítés terepe lesz.

77. oldal, Holczer Márton - Nagy Ádám: Az e-learning új útjai

+
>!
tothmozerszilvia

Az írásbeliség előtti elbeszélő nyelv merőben metaforikus, képekből táplálkozik s képeket táplál; az alfabetikus írásbeliség kibontakozásával nemcsak a szóbeli nyelv, hanem a képek is alárendelt helyzetbe kerülnek.

1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 18. o.

+
>!
tothmozerszilvia

Ismert a mondás, amely szerint a kép beszédesebb ezer szónál. S ha – amint ez napjainkban történik – képek előállítása és használata egészen egyszerűvé lesz, akkor a kép alighanem fölszabadul a szó totális gyámsága alól.
Az utóbbi mintegy száz év vonatkozó törekvéseit Gottfried Boehm szerencsésen foglalta össze az „ikonikus fordulat” terminussal. A fordulat persze csak a digitalizáció térhódításával válhatott radikálissá.

1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 28. o.

+
>!
tothmozerszilvia

A személyes kommunikáció sávszélessége összehasonlíthatatlanul nagyobb bármiféle virtuális csatornáénál.

1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 25. o.

+
>!
tothmozerszilvia

(…) a mulimediális kommunikáció – az egyszerre több közegben történő, egyszerre több érzékszervre ható közlés-érintkezés – az ember természetes életvilágához tartozik.

1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 28. o.

+
>!
tothmozerszilvia

A hálózott individuum: sajátos tájékozódásai, kapcsolódásai által megkülönböztethető egyéniség, aki ugyanakkor állandó kommunikatív összeköttetésben áll szűkebb-tágabb virtuális közösségével.

1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 31. o.

+
>!
tothmozerszilvia

Seymour Papert radikális megfogalmazása szerint a „tananyag, akkreditáció és életkor szerinti elkülönítés egész fogalomköre kizárólag a tudásterjesztés elavult módjainak terméke. (…) Az iskolát teljes mértékben a múlt primitív technológiái határozzák meg… A tanulás ama mesterséges típusa, amelyet iskolának nevezünk, egyszerűen azért került bevezetésre, hogy a gyerekek olyasmivel is megismerkedjenek, amit tanulási környezetükben természetes módon nem sajátíthattak el. Amint ez a szükséglet eltűnik, az iskola intézménye is eltűnik.”

1. fejezet, Nyíri Kristóf: A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 31. o.

+
>!
tothmozerszilvia

Az atipikus tanulás nem kötődik feltétlenül oktatási intézményhez, nem jelent előre megalkotott órarendet, vizsgarendet, nem a hagyományos értelemben vett tanítási órák, előadások, szemináriumok jelentik az alapját. Az atipikus tanulásban a tanulmányokat folytató egyén dönt szándéka, céljai szerint tanulmányi környezetének kialakításáról. Az egész életen át tartó tanulás egyik formája az atipikus tanulás. A felnőttek munka melletti tanulása és családi elfoglaltságai nem feltétlenül teszik lehetővé az iskolaszerű oktatásban (formális oktatás) történő részvételüket. A formális oktatáson (iskolarendszeren) kívül zajló tanulási formákon, informális tanuláson túl az atipikus tanulás mindazon módszereket (távoktatás, nyitott tanulás) magában foglalja, melyek a kognitív megismerés által az egyén intellektuális és fizikai fejlődésére hatást fejtenek ki.

2. fejezet, Benedek András: A digitális pedagógia hatása a tanulásra és a tudásra


Hasonló könyvek címkék alapján