A ​gondolkodás könyve 1 csillagozás

Bärnkopf Zsolt: A gondolkodás könyve

Napjainkban az „értelem korát” éljük. Alapvető fontosságú tehát, hogy a mélyére hatoljunk gondolkodásunk rejtelmeinek és szembesüljünk számos olyan jellemzővel és összefüggéssel, amelyek egészen más megvilágításba helyezik értelmünk működését és szerepét, mint azt az általános elképzelések alapján várnánk. Bärnkopf Zsolt első könyve az érzelmek területével foglalkozik, e témakörhöz azonban szervesen kötődik gondolataink világa, ezért erről szól e második könyv.

>!
Flaccus, 2001
160 oldal · ISBN: 9638603562

Várólistára tette 2


Kiemelt értékelések

Everrie>!
Bärnkopf Zsolt: A gondolkodás könyve

Sok féle szempontból mutatja be az emberi gondolkodást és annak hatását, hogyan is jut el az információ az agyunkba és azt hogyan, miképpen dolgozhatjuk fel, illetve a feldolgozott információkat miképpen tudjuk kezelni akár önmagunkban, akár a társas életben, helyzetekben. Bár a legtöbb témához érintőlegesen nyúl, de remek kezdő olvasmány lehet egy olyan ember számára, aki szeretné megismerni az emberi agy működését különböző helyzetek alapján főleg pszcihológiai szempontból, vagy csak válaszokat keres önmagában, embertársainak viselkedésében. Nem sok kivetnivalót találtam a könyvben, inkább felnyitotta a szememet egyes dolgok működéséről, és emlékeztetett olyan tényekre is, amikkel már tisztában voltam. Mint például, hogy képesek vagyunk hamis gondolatokat igazként elkönyvelni, és makacsul hinni bennük, a legtöbben nem kérdőjelezzük meg a fejünkben levő „alapigazságainkat”, a körülöttünk levő világot, csak ha vitára kerül sor az adott dologról, de ilyenkor is inkább a saját igazunkról akarjuk meggyőzni a másikat, és ritka, ha valaki nyit az ellenkező gondolatmenet felé. Beszél még általánosan a szokásainkról, döntéshozatalról, önképünkről, önbizalomról, de még a tudományról is. Szerintem a legérdekesebb a világképünk fejezet, hogy hogyan fejlődik, formálódik a személyiségünk a gondolkozás kapcsán, a mindennapi életben miféle gondolatrendszereket hozunk létre önmagunkban különféle társadalmi okokból teszem azt. Mint írtam, inkább érintőlegesen nyúl a témákhoz, de mindenképpen megéri elolvasni. Szerintem érdekes olvasmány és képes elgondolkodtatni, akár felnyithatja a szemedet is.


Népszerű idézetek

Everrie>!

Mindannyian olyan környezetben növünk fel és élünk, amelyben a jót tudomásul venni, a rosszat szóvá tenni szokás.

105. oldal

Everrie>!

Aki magát nem szereti, az a világot sem képes megfelelően értékelni.

101. oldal

Everrie>!

Mi magunk vagyunk felelősek azért a világért, amelyben élünk.

113. oldal

Everrie>!

A döntésekkel kapcsolatban sok embernek problémája a félelem attól, hogy rossz döntést hoz. Ezen többnyire azt értik, hogy a döntésnek rossz következményei lesznek. Nos, azt kell mondjam, a rossz döntés, ugyanúgy, ahogy a jó is, ebben az értelemben fikció. Nem létezik. Minden döntés ugyanis szükségszerűen megváltoztatja a világ menetét, s így kisebb-nagyobb mértékben, hol közvetlenül, hol több áttételen keresztül egy sor olyan dolgot is megváltoztat, ami ettől jobb lesz, és egy sor olyat is, ami rosszabb. Ezért aztán nem lehet egy döntésről egyértelműen megállapítani, hogy hatásában jó volt-e, vagy rossz. (A folyamatot talán úgy a legegyszerűbb elképzelni, mint a pillangó-effektust.) Éppen ezért azt, hogy egy döntés jó-e, vagy sem, nem a hatásán lehet lemérni, hanem az indításán: milyen cél érdekében és milyen elvi megfontolások alapján született meg.

46-47. oldal

Everrie>!

Minél több engedményt teszünk magunknak a kényelmesebb, ám kevésbé elvszerű élet kedvéért, annál kiismerhetetlenebb és bizonytalanabb világot építünk magunk köré.

80. oldal

Everrie>!

A tudás megváltoztatja a szemléletmódunkat, ugyanakkor amit megtudtunk, nem tudjuk többé nem tudni, akár akarjuk, akár nem, hatni fog a gondolkodásunkra, megváltoztatja a látásmódunkat, a viszonyulásunkat a dolgokhoz, és ezzel együtt a viselkedésünket. Ez a tény pedig kötelez minket. A megszerzett tudást használni kell. A több tudás nagyobb lehetőséget, de ezzel együtt nagyobb felelősséget is jelent. Nincs olyan tudás, amire szükség lenne, de nem használjuk fel. Csak olyan van, amit a szükség idején nem jól használunk, mert nem akarjuk tekintetbe venni.

38-39. oldal

Everrie>!

Úgy csináljuk a dolgokat, hogy nem veszünk részt benne. Jelen vagyunk, de nem éljük át a dolgokat. És sajnos életünk jelentős részére is ez a megállapítás. Elröpül az idő, anélkül, hogy megragadnánk és megélnénk, hogy töltekeznénk belőle. A szokásaink, bármennyire is szükségünk van rájuk, kiüresítik az életünket.

41. oldal

Everrie>!

A szokások nem tartalmaznak értékítéletet. Vagyis a kialakult szokás egyaránt lehet hasznos, vagy káros, ez a működését nem fogja befolyásolni. Ez pedig azért fontos, mert a kialakult szokásaink jelentősen hozzájárulnak a biztonságérzetünkhöz, így nem szívesen változtatunk rajtuk. Rossz szokásainkon (többek között) ezért nehéz javítanunk. Értelemszerűen ugyanez igaz a szokásokhoz kötött döntésekre is. Ameddig nem kényszerülünk rá, nem változtatunk rajtuk, hanem megmagyarázzuk őket, néha felettébb leleményes módokon is.

42. oldal

Everrie>!

Az intelligenciát (és az okosságot is) gyakran összekeverik a műveltséggel, holott ezek a fogalmak teljesen mást jelentenek. Az intelligencia képesség, ami azt mutatja meg, milyen gyorsan és mennyire helyesen reagálunk az információkra. A műveltség viszont ismeret, az emberi civilizáció és kultúra eredményeiben való jártasság. Igaz, a kettő erősítheti egymás hatását.

49. oldal

Everrie>!

Lehet valaki kiemelkedően intelligens alapvető műveltségbeli hiányosságokkal, más pedig lehet elképesztően művelt megdöbbentően kevés intelligenciával.

49. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
Louise Rachel Snyder: Láthatatlan sérülések
Robert D. Hare: Kímélet nélkül
Shawn Achor: A boldogság mint versenyelőny
Carl Gustav Jung – Marie-Louise von Franz (szerk.): Az ember és szimbólumai
Rudolf Arnheim: A vizuális élmény
Jonice Webb: Ismeretlen érzelmek
R. Kelényi Angelika: Az agyam eldobom
Ilse Sand: Szeresd önmagad!
Teljesebbé válni