Erdélyi ​történet I–III. (Erdélyi történet I–III.) 47 csillagozás

Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III. Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III. Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III. Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.

Gróf Bánffy Miklós Erdélyi történet című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A bonchidai kastély urának, a polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a diplomáciai indíttatás, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a nagy vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles és érvényes panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Bánffy ragyogó tehetségének, nyelvi gazdagságának minden ismérve megcsillan a monumentális regény lapjain. A mostani díszkiadásban egyetlenegy kötet öleli fel a trilógiát.

>!
Helikon, Budapest, 2021
1128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634795889
>!
Helikon, Budapest, 2012
988 oldal · ISBN: 9789632273242
>!
Balassi / Polis, Budapest - Kolozsvár, 2006
988 oldal · ISBN: 9635066937

1 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 20

Most olvassa 6

Várólistára tette 95

Kívánságlistára tette 70

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

cseri>!
Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.

Méltatlanul elfeledett. 1300 oldalt pedig csak akkor olvasok végig, ha jó. Oké, be kell hozzá lassulni, egy kicsit, de már úgy a 200. oldal tájékán azt vettem észre, hogy nem lehet letenni. Na persze! Miről is szólt az első kötet? Bálok, vadászatok, vacsorák, kerti parti, lóverseny, párbajok, később jön hozzá jótékonysági vásár, színház, szerenád, és bálok minden mennyiségben. Erdélyi kastélyok a hegyekben és gyönyörű tájak. Ez egy igen kiváltságos élet, erdélyi arisztokratának lenni az utolsó boldog békeévekben, még akkor is, ha nekik is megvoltak a maguk problémái, pl. elkártyázták a vagyonukat, és mindig olyanba szerettek bele, akibe nem kéne. Amiből aztán komoly tragédiák származtak. Van benne egy kis politika is, vagyis hát történelem, ami számomra viszonylag nehezebben követhető, de nem vészes, egyébként is úgy néz ki a dolog, hogy Abády Bálint, a főszereplő, képviselő, és amikor a parlamentben van éppen, akkor taglalja Bánffy ezeket a dolgokat, de aztán már mehetünk is a bálba.
Bánffy ugyebár maga is erdélyi arisztokrata volt – és egyébként ez a család, bár nem az ő leszármazottai konkrétan, ma is népes, és az egyikük nemrég visszavette a kastélyukat –, szóval az információk első kézből származnak. Nekem az is tetszett, ahogy ennek a világnak a fenyegetettségét érzékelteti (hiszen a végére kitör a háború). Az első kötet (ami egyébként a leghosszabb, minden kötet egyre rövidebb), úgy nézett ki, mint egy nagyon színes takaró, a másodikban már kicsit túltengett a melodráma, ami Abády és Milóth Adrienne kapcsolatát illeti, a harmadik pedig a végére egészen beszürkült, nyomasztóvá vált.

22 hozzászólás
dwistvan P>!
Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.

Kicsit hosszú volt ez a könyv és sokáig olvastam. De nagyon jó visszagondolni rá. Szeretem a történelmi regényeket, mert sokkal inkább meg lehet ismerni belőlük a történelmet. Miután a történelem tankönyveket nem becsülöm. Bánffy Miklós személyét, munkásságát csak most ismertem meg, de más könyveit is örömmel olvasom el, mert szereplőin keresztül egy becsületes gondolkozású, békeszerető, környezete, ősei és hazája iránt elkötelezett embernek ismertem meg. A XX. század első éveinek magyar valósága, egy kis világpolitika, Erdély szépsége, a nemesi körök tisztességes és tisztességtelen hétköznapjai, szerelmek viszontagságai váltakoznak a könyv lapjain. Szépség és tragikum leírása nála tapinthatóan részletes. Nem szeretném csökkenteni az élményét azoknak, akik még nem olvasták, ezért csak annyit, hogy a záró oldalak nagy hatással voltak rám. Mindenkinek szívből ajánlom ezt a könyvet.

Rilla3>!
Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.

Nagyon sok könyv született a következményekről, még mindig sokszor hallani az „elvették tőlünk Erdélyt” típusú mondatokat, de vajon tudjuk-e hogyan jutottunk oda, hogy az ország számára ilyen következményekkel járhatott a világháború? És vajon azok, akik Bánffyval együtt érezték, hogy nem jó irányba mennek a dolgok a század legelején, ők mit éreztek Trianon után? Az biztos, hogy Bánffy Miklós utólag is megtette, ami tőle tellett: kritikusan, elemezve, hús-vér szereplőkké formálva a legjellemzőbb életpályákat és gondolatvilágokat elénk tárta a XX. század elejének hiteles képét, ahhoz viszont, hogy minél többen árnyaltabban lássák ezt a kort és eseményeit sokkal népesebb olvasótárborra lenne szüksége. Megérdemelné.

eeddie>!
Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.

Hiteles korrajz a 19-20. század fordulójáról, a magyar politikai életről – a szerző főrend, gyakorló politikus volt. A magyarság sorsfordulatának egy fontos történelmi pillanata.
Gyönyörű természetleírások.
Erdély
Egy nagy szerelem története.

Hiteles leírása a 19. század végi főúri erdélyi-magyarországi életnek. Ajánlanám minden történelmi regényt-történelmi romantikus regényt író-fordító kortársunknak tanulmányozásra. Mert ő tényleg tudta, hogy miről ír. Benne élt.

Először vagy 25 éve olvastam az első részt. Akkoriban nem jelenhetett meg a többi kötet Magyarországon. (És ha elolvassátok a moly.hu-ban az akkor megjelent első kötet fülszövegét, ahol elmondják a szerzőt mindenféle dilettánsnak, értéktelennek, akkor azt is érzékelhetitek, hogy mennyire próbálták elriasztani a könyv olvasásától a kor emberét.)
Aztán elolvastam újra 2000 után, amikor vége a teljes trilógia megjelent, és megvettem. Most olvasom harmadjára. És csak most jutottam el arra a szintre, hogy a természetleírásokat, az benne ábrázolt erdélyi embereket igazán értékelni tudjam.

2 hozzászólás
drdodee>!
Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.

Most fejeztem be. Nem könnyű így hirtelen bármit is mondanom róla. Bár megpróbálom.
Először is: hosszú. Nagyon hosszú. Rengeteg leírás van, aminek – szerintem – nincs sok értelme. Ebből csak annyit tudsz meg, hogy Erdélyország szép volt. És hogy az író rajongott érte. Mindenről tud mesélni, beszélni. Mindenről. Való igaz, egy késői romantikus nagyregény – magyar sorstragédiával.
A történet 10 évet ölel fel: 1904–1914. A történelemkönyvekben csak „A Monarchia végnapjai” cím alatt szerepel néhány általánosságban kinyilatkoztatott mondat. Anno akkor én így éreztem. Semmit nem tanítottak róla, és éppen ezért ezt a korszakot nem szerettem és nem is értettem meg igazán. De szerencsére Bánffy pótolta a hiányosságokat. Mindezt úgy érte el, hogy kíváncsivá is tett. Több órát azzal töltöttem el, hogy az interneten olvasgattam a korszakról, annak emblematikus figuráiról, a korszak ideológiáiról (izmusok gyökerei) Tényleg létezett?, mit csinált?, stb.
Összességében tetszett, sőt! Ajánlani merem mindenkinek!
Csak még egy pár mondat. Igazából szörnyű volt olvasni, hogy egy generáció hogyan pocsékolta el a neki megadatott időt. Külsőségek, lényegtelen, apró dolgok felnagyítása, a komplexebb, előrelátóbb gondolkodás – bár egyéni szinten megvan – össztársadalmi szintű siralmas állapota. Felelőtlenség. Rosszindulat. Szűklátókörűség. Aki tenni akart, annak az élet(kedv)ét is elvették. „A Béke korszaka” Röhejes.
A következményeket ismerjük. A történelemkönyvek azokat részletesen tárgyalják.

Funtinelli>!
Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.

Nem értem miért nem ismertem korábban? Gyönyörű megfogalmazásban ír, gazdag szókinccsel. Erdély szeretetét adja át.Nagyon-nagyon szép regény.

bdoró>!
Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.

Egyszerűen zseniális ez a regény. Kár,hogy nincs jobban beemelve a köztudatba!

3 hozzászólás
Zsike88>!
Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.

Gróf Bánffy Miklós: Erdélyi történet

Ez a könyv egy csodálatosan megírt történet. Bánffy Miklós zseniálisan bánik a szavakkal, ezért az az érzésem, hogy új kedvencet avattam.
Ez a díszkiadás, az egész trilógiát felöleli: az elsőnek a címe Megszámláltattál, másodiknak És hijjával találtattál, míg a harmadiknak Darabokra szaggattatol. (Ezek a címek, utalások, ige formájában megtalálhatóak az Ószövetségben, Dániel próféta testamentumában.)
Az Erdélyi történet című könyvben részletesen és bőven találunk tájleírásokat a gyalui havasokról, uradalmi helyszínekről. Képet kapunk a havasi emberek viselt dolgairól, ami a főszereplőt Abády Bálintot is érinti, aki mindvégig igazságot akar szolgáltatni. Bánffy Miklós önmagáról és szülőföldjéről mintázza a leírtakat.
Betekintést nyerünk a poltikai szemléletek tárgyalásába, családi intrikákba, szerelmek kibontakozásába, párbajokba valamint a bálok kimenetélébe is. Beenged minket mélyebben az erdélyi arisztokrácia világába. Tíz éven keresztül, 1904 es 1914 között követjük az Osztrák Magyar Monarhia történéseit. És ez a világ amit elénk tár néhol rendkívül keserű, melankolikusan tragikus, ugyanakkor néhol édesen szép. Együtt mindennel az emberhez hozzátesz valamit és el is vesz, úgy érzem soha nem olvastam ennyire korhű történetet a hazámmal kapcsolatban.
Aki szereti a történelmi témájú regényeket, annak jó szívvel ajánlom.

>!
Helikon, Budapest, 2021
1128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634795889
Siegbald>!
Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.

Egyfajta Monarchia-beli Dowton Abbey.
Bánffy gróf nagyon nagy regényt írt, mégsem egyhangú, soha nem unalmas, mai szemmel olvasva sem. Mesteri dinamikával váltakoznak a cselekmény különböző szálai: hol a korabeli pezsgő nemesi élet leírásán van a hangsúly, hol a száraz és tényszerű politikai történéseken, hol a romantikus vonalon, hol a természetben való barangoláson- Kicsinyes egyéni dolgokon ugyanúgy, mint nemzetek sorsát eldöntő történéseken.
A jó író ismérve, hogy ÉRDEKEL, mi történik a szereplőivel, és ebben a könyvben elejétől a végéig érdekel mindenki, főszereplőktől a legapróbb epizódszereplőkig, aki csak megjelenik a színen.
Betekintést nyerünk a Monarchia-beli nemesség tékozló életébe, a cselédek mindennapjaiba, aranyifjak felemelkedésbe és bukásába, gazemberek lebukásaiba, párbajokba, tiltott viszonyokba, mocskos politikába….egyszóval MINDENBE, ami a korabeli Erdélyben és Pesten csak előfordulhatott.

Jerbiton>!
Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III.

Féltem ettől a könyvtől. Nem a vastagsága miatt, az nem zavart. Tartottam attól, hogy egy idealizált arisztokrata életet fog bemutatni, amit végig bevon az elvesztettük a mi gyönyörű Erdélyünket máz.
Ehhez képest, kötelezővé tenném az elolvasását, főleg a mai nagymagyaroknak. Kiderül belőle, hogy hiába volt az unió, Erdély Erdély maradt, ami soha nem tartozik igazából Magyarországhoz. Trianon nem 1919 miatt történt, hanem az már javában lógott a levegőben 1904-ben is, főleg a magyar politikai elit kisebbségekhez történő hozzáállása, és felelőtlen politizálása miatt.


Népszerű idézetek

Mul>!

A kolozsvári kaszinóban politizáltak még az 1905-ös választások idején, és szidalmazták az akkor még miniszterelnök Tiszát. Gazsi közbeszólt. Védelmébe vette. Ekkor valaki rárivallt Gazsira:
– Ha így beszélsz, akkor te is hazaáruló vagy!
Kadacsay félrevágta azt a nagy harkályforma orrát, és azzal az ő furcsa raccsolásával felelte:
– Hát hogyne! Én bizony áchulnám, áchulnám, de a kutya se vásácholja meg, ameddig ti benne vagytok!

217. oldal, II. kötet

Ceri>!

[…] minden belpolitikát piszkos mesterségnek tartott. Kell ez és szükséges, akár a trágyahordás a gazdaságban, de nem úriembernek való foglalkozás.

88. oldal I. kötet

Rilla3>!

… a magyar politikusok – és ebben alig van kivétel – abban a hitben élnek, hogy a szavuk csak belföldön hallatszik. Egész eszmeviláguk erre van beállítva. Hogy amit mondanak, vagy tesznek azt a külföldi is figyeli, arra itt senki sem gondol. […] Nem gondolnak rá vagy elfelejtik, és mindent a pártszenvedély szemszögéből néznek, vagy közjogi finomságokéból, amit meg nem ért senki, aki nem magyar. A láthatár számukra Bécsnél záródik le, ezen a körön túl, a magyar glóbusz szélén túl nincs semmi!

III. kötet, IV. rész. 145.oldal (Helikon 2012)

bgea>!

Szép kora szeptemberi napsütéses délután. Olyan ragyogó fény, hogy egy-egy pacsirta, megrészegülve a ragyogástól, föl-fölszáll, föl a tündöklő égbe, ott verdes pár pillanatig a kis szárnyaival, majd fejest bukik le a magasból, elsuhan a föld fölött, hogy aztán újra fölszálljon, újra meg újra. Azt hiszi tán, hogy még nyár van.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: pacsirta · szeptember
dwistvan P>!

Ez az egy van, ami szent az életben, ami mindenkinek egyedüli tulajdona, amihez nincs köze senki másnak: az érzés.

Erdélyi történet III. Darabokra szaggattatol..., V. rész, II. 185. oldal

bgea>!

– A politika maga az élet. Nem a pártpolitikát értem. De politika az is, ha a háztájamat rendben tartom, ha a gazdaságommal, a falummal törődöm, ha segítek mindent, ami a jólétet, vagy a kultúrát emeli.

– Ez így van! Ez ad erkölcsi jogot arra a vagyonra, ami reád szállt. Azzal kötelesség jár. És a származásod is kötelez, – igenis! – kötelez!

…Az, aki számlálja az őseit, kiket véletlenül ki tud mutatni, mert az anyakönyvek nem pusztultak el, – az szamár. De kétségtelen az, hogy valamely képességnek a gyakorlása sok generáción át kifejleszti azt a képességet, ahogy a foxterrier jobban megy a rókaverembe, mint a pincser, és a vizslának finomabb orra van, mint a pulinak. A magyar nemesség századokon át kormányzott és szolgált. Szolgálta a községét, megyéjét, az egyházat, vagy az országot. Szolgálta ingyen, „honoris causa”.
– Olyan nagyon önzetlenek voltak! – gúnyolódott László.
Nem, senki sem önzetlen és sohase volt. De megtanulták a közösség szemszögéből nézni a dolgokat, annak érdekével egyeztetni a maguk érdekét. Ez a látás kitenyésztődött minálunk, ahogy a porosz „Junker”-nél a katonai szellem, a zsidó és az örménynél a kereskedői. Nem véletlen az, hogy még ma is ebből az osztályból kerül ki úgyszólván minden vezető ember, minden olyan téren, mely kormányzási képességet kíván. És ezt a föladatot nem szabad elhagyni, míg ki nem fejlődik a mi népünkben is olyan közösségi tudatosság, amit például a szászok kitenyésztettek a maguk népében.

– „… Tudom, hogy nagy terhet rovok Reád, mikor azt rendelem, hogy mindennel magad foglalkozzál. De bérlők, vagy jószágigazgatók csak a maguk rideg érdekét nézik, vagy a Te rideg érdekedet, Tőled mást kívánok. Az a patriarchális viszony, mely századokon át fönnállott a földesúr és a faluja között, nem szűnt meg a jobbágyság eltörlésével. Vezetni, segíteni, istápolni kell azokat, kik anyagiakban és műveltségben annyira alattad állanak. Tekintsd őket gyermekeidnek, a falusi népet is, a cselédeidet is. Legyél szigorú, de igazságos és megértő. Mert nem véletlen az, hogy a magyar nyelvben család és cseléd ugyanaz a szó…”

Szabad Tér Kiadó 1993. 296. oldal

Kapcsolódó szócikkek: foxterrier, foxi
macs>!

Mint az esőcseppek az ablakpárkányon végtelen ismétlésben: „mindig” és „soha”.

I. Megszámláltattál...., III. rész, IV.

macs>!

Bálint magyaráz. Elmondja a Burián-féle tárgyalások eredménytelenségét, azokról a különböző kísérletekről is beszámol, miket eddig megpróbáltak egyesek. Eleinte szótlan hallagatják, aztán mindjobban élénkülnek, mind harciasabbak lesznek. Amit modnanak, az persze mind öntudatlan idézet a pesti elenzéki lapok leghangzatosabb szólamaiból.

I. Megszámláltattál...., V. rész, II.

drdodee>!

Vég nélküli keserűség fogta el. Úgy érezte, itt áll, itt áll egyedül, és alatta az a világ, ami most fog elpusztulni.
Maga előtt látta azt a nemzedéket, melynek ifjabb szárnyához ő maga is tartozik, az a nemzedék ez, aki ’67 óta nőtt fel, e hosszú békekorszak boldog nyugalmában. – Ők vették át a reformkor embereinek örökét. Azokét – Deák, Eötvös, Mikó, Andrássy –, akik a szabadságharc lázálmait élték, és a reá következő elnyomatást; akik tanultak ezen, és bölcs mérséklettel tudtak nagy kérdéseket megoldani.
Az ő nemzedéke mindjobban eltávolodik ettől az iránytól. Lassacskán csupa fikció lép a valóságok helyébe, önámítás és nagyzolás.
Mindenki bűnös ebben, a magyar társadalom minden vezető rétege.
Maga előtt látta a birtokososztályt, aki uraskodásában leromolva gazdasági pályára nem megy, hanem csak hivatalnok akar lenni, vagy ügyvéd. A történelmi oktatás tanári karát is, aki csupán a kuruckodást dicsőíti, és lebecsüli azokat, akik a magyar múltban munkára és önismeretre intik a nemzetet. – Így töltődik meg az ifjúság csalóka ideálokkal és sovén jelszavakkal. – Ebből alakult ki az a jogászias és türelmetlen közvélemény, ami a századfordulótól már csak hízelgő frázist fogad el, és minden bírálatot hazafiatlanságnak tart.
Maga előtt látta a főrangúakat, akik vezéri szerepre tartván igényt, hát sutba dobják európai látókörüket, vagyoni és erkölcsi súlyukkal igazolva mindazt a maszlagot, melyben legtöbbje valóban nem is hisz, de ami az ő zsirójukkal mindjobban megmérgezi a politikai életet.
Maga előtt látja, mintha már a síron túlról tekintene vissza.
Most elpusztul az ország, és vele ez a nemzedék. Elpusztul ebben a háborúban, hol azok a szavak, amiket annyit használtak: harcolni, csatázni, többé nem szónoki harcost és szócsatát jelentenek; utolsóig kitartani nem azt, hogy az ülés végéig beszélni, hanem emberölő szörnyű valóságot.
Most elpusztul az ország, és vele az a nemzedék, aki mindent fontosnak tartott, ami formula, paragrafus vagy frázis. Aki az államélet valóságait el tudta felejteni, és délibábok után futott, akár a gyermek. Aki tudatlanságában élt mindannak, ami a nemzetek talpköve: erő, önbírálat és összetartás.
Egyetlen esélye maradt: a harci készsége.
Ez is hiábavaló lesz.

III. kötet, 219. oldal

babima>!

Bálint nem válaszolt. A kezeibe rejtette az arcát. Meg soká álltak így egymás mellett és mozdulatlanul a hideg éjszakában.
Körülöttük hóborította hegyek. Enyhén tündökölnek, mert feljött a hold sarlója. Alattuk, ameddig a szem ellát, a gleccser üveggé dermedt szakadékai. Csak jég és hó, mindenütt csak jég és hó. Kővé fagyott mindenség, ahol megszűnt rég az élet. Jég, jég mindenütt, akár a Dante Poklának legmélyén. Az ég is, akárha az is jégből volna. Tiszta és fönséges, és teli van szórva könyörtelen csillagokkal.
Előttük a katlan közepéből a Matterhorn bakacsinfeketén nő ki. Mintha a sátán körme volna, ami kettéhasítja az égboltot. Behemót gúlája már nem is szirt, nem szikla, mérföldkővé nyúlik gyilokéles csúcsa.
Mérföldköve a világ végének…

III. kötet, 206-207. oldal, Helikon


Hasonló könyvek címkék alapján

Bálint Tibor: Zokogó majom
Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér
Jókai Mór: A jövő század regénye
Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
Karácsony Benő: Napos oldal
Hunyady Sándor: Családi album
Tamási Gáspár: Vadon nőtt gyöngyvirág
Dragomán György: A fehér király
Bartis Attila: A nyugalom
Bodor Ádám: Sinistra körzet