Megígértem @FFG-nek és az írónőnek, hogy írok recenziót erről a könyvről, hiába magánkiadós, mert igenis hiszek abban, hogy a magyar szerzőknek ifjúsági fantasyban van létjogosultságuk. De sajnálom, ebből nem fogok tudni blogbejegyzést írni és végig sem fogom olvasni, mert egy mondat kivágta nálam a biztosítékot. De kezdjük az alapokkal.
Elsőre nekem egyből Leiner Laura műve jutott eszembe, hiszen naplóregény, ugyanúgy új iskola, költözés, idegesítő főhősnő, aki átlagos, kis szürke egér, és nem illik be sehova. Csak éppen ő aurákat lát… Miért? Miért lát aurákat? Azt nem tudni, nem is érdekli, sőt, utána se olvas, esetleg az aura színek mit jelenthetnek, pedig hat éves kora óta megvan ez a képessége. No, ezért nem éreztem a fantasy szálat megfelelően kidolgozottnak.
Történetvezetés az nincs, és ez zavart egyrészt (másrészt a szóhasználat, ami Leinernél is, mert így egy tini nem beszél, de ez még a kisebbik gond). Több oldalon át vannak receptek, meg egyéb dolgok, gondolathalmazok, a fele erőltetett „zöldszöveg,” és nem történik semmi. Ha az új iskola lenne a lényeg, akkor mutassuk be az első órákat, a tanárokat, az osztálytársakat, NE egy hónap után írja oda a főhős, hogy hát vannak osztálytársaim. Akik ilyen klikkekben vannak. Na, már kezditek érezni, hogy hol szakadt el a cérna?
Itt: "A másik brancs az Orsiéké, ezek emós csajok. Folyton csak a kedvenc együttesükről beszélnek, a hajukat, szemüket, szájukat, körmüket feketére festik és vagdossák az ereiket. Hogy miért? Ne kérdezd! Szerintem hibbantak. Állítólag a lelki problémáikat nem tudják más módon feldolgozni vagy ilyesmi." – Bárki, aki ismer, ilyen könyvet a kezembe nem adna, mert tudja, hogy idegességemben fogok remegni… *szünetet tart* *nagy levegőt vesz*
Szóval a zöldszövegre térjünk még ki: én szeretem és védem a környezetet, értem, hogy ez fontos üzenet. De egy tinikönyvben nincs helye a „kiverem a fogad ezzel az üzenettel” dolognak, ha árnyaltan van, nem zavar. De itt Jazz minden második oldalon azon van kiakadva, hogy milyen átkozott ez a fogyasztói társadalom, és hogy milyen romlottak vagyunk és vörös iszap és a többi.
A könyvet feladtam a 25. oldalon. Sajnálom, hogy nem ment, akartam szeretni.
