Szépen ​szálló sólyommadár 19 csillagozás

Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár

Mesék, mondák, régi históriák kelnek életre ezeken a lapokon. Egyik vidám, a másik szomorkás, a harmadik meg oly titokzatos és izgalmas, akárcsak egy krimi. Egyben azonos valahány: hűen tükrözi a magyar nép mesélő kedvét, képzeletének gazdagságát. Az észak-magyarországi tájakat, nagyjából a Pesttől Zemplénig terjedő vidékeket járva, hosszú esztendők munkájával gyűjtötte össze Balogh Béni e kötet anyagát. Öreg nénikék, bácsikák meséit hallgatta nagy türelemmel, s bizony nemegyszer ő lett az, aki az utókornak megmentett egy-egy felejtésre ítélt történetet. A kötet külön érdekessége, hogy a szerzőnek nem is egyszer úttörők, iskolások is segítettek a gyűjtőmunkában…

Eredeti megjelenés éve: 1980

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Delfin könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1981
212 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631123995 · Illusztrálta: Szecskó Tamás

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Balázs_Erőss>!
Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár

Regék és mondák kissé gyermekded gyűjteménye ez a könyv. Szépen végigível a magyar történelem zivataros időszakain, érintve a tatárjárást, a török hódoltságot, a Rákóczi- és a ’48-49-es szabadságharcokat. Nem állítom, hogy minden történet tetszett, nagy részük azért megütötte a mércét (persze csak az enyémet). Balogh Béni (és természetesen a mindig segítőkész úttörők) fáradtságot nem kímélve mazsolázták össze az öregektől a történeteket.
Nem igazán tudom mennyire kötné le ez a kötet egy gyerek figyelmét, felnőttként tűrhető élmény volt.

pwz I>!
Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár

Hazabeszélés következik :)!
Imádom az ország észak-keleti részét, azt a területet, ahol élek, ahol az eddigi életem java részét töltöttem! A nekézsenyi (Ózd közelében) születésű Balogh Béni is ennek a tájnak a szerelmese, de ő szerencsénkre még össze is gyűjtötte az Északi-középhegységhez tartozó meséket, mondákat, régi történeteket. Vettem a fáradságot és összeszedtem, hogy mely településeket, tájegységeket „érinti” ebben a gyűjtésben:
– Heves megyéből: Sirok, Abasár, Gyöngyössolymos, Gyöngyös, Erk, Mátraderecske-Kanázsvár, Mátra-Saskő, Domoszló-Oroszlánkő, Mátra-Vaskapu, Eger, Nagyvisnyó, Szilvásvárad, Bélapátfalva, Bükk-hegység
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Dédes, Nekézseny, Sárospatak, Boldogkő, Ózd-Vasvár, Tállya, Vilmány, Miskolc, Szerencs, Tarcal, Putnok, Ónod, Megyaszó, Gesztely, Örvénykő, Bodrog, Hernád
Pest megye: (Pilis)Borosjenő, Tápióbicske, Vác, Ráckeve
És a történelmi személyek: Vak Bottyán, II. József, Lavotta János – a verbunkos triász tagja, Csokonai, Petőfi, Jókai, IV. Károly, Damjanich, stb.
Nálam az a jó könyv egyik ismérve, hogy hatására vagy lexikont, vagy térképet, vagy google-t veszek „elő”. Mindhárom megtörtént!
Pl. A kőszívű ember fiai-ban van egy párbaj jelenet, Baradlay Richárd Isaszegnél halálos párbajt vív Palvicz Ottóval. Ennek az „eredetije” is – ami Tápióbicskénél volt – itt olvasható. Jókai innen „vette” könyvéhez az ötletet :)! De a gyöngyösi tűzvész és IV. Károly felajánlása is érdekes, erről az akkori megyei újságok is cikkeztek!
Szerencsénkre, Balogh Béni nem állt le, a Delfin könyvek sorozatban három ilyen gyűjtése is megjelent: ezen kívül a 79-es Vidróczki a nevem! és a 86-os A rablólovag aranyai – a környék mese és mondavilágának további gyöngyszemeivel…
… ugye mondtam az elején, hogy hazabeszélek? ;)

>!
Móra, Budapest, 1981
212 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631123995 · Illusztrálta: Szecskó Tamás
Kikisell>!
Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár

Nagyon tetszett ez a könyv, egy történet volt, ami rémlik valahonnan, de a többit nem ismertem. Nem tudom, kiadták-e ezt a gyűjteményt ismét, de mindenképp érdemesnek tartom rá, hogy megőrizzük az utókornak. Remélem, van vagy lesz újabb kiadása, ezek jók és értékesek, ráadásul rövid olvasmányok, felnőttnek és gyereknek egyaránt jó, iskolába is akár a tananyagba becsempészve.

Habók P>!
Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár

Általam ismeretlen mondák általam alig ismert helyekről. érdekes is lehetne, de nem az. Nagyon naiv. spoiler Amit egy népmesében szívesen veszek, de már egy mondagyűjteményben nem igazán.

Viv_>!
Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár

Igazán sajnálom, hogy manapság, de még az én időmben sem kerülhettek be ilyen történetek olvasókönyvekbe – vagy akár lehettek volna kötelezők is.
Akármennyire meseszagú valamennyi, mégis akaratlan büszkeséget ébresztett bennem, még ha furán is hangzik így. :) De egyszerűen azt váltotta ki belőlem, hogy büszkén mondjam, hogy ezek nem csak a Mátra mondái, nemcsak a Zempléni-lejtők lakosainak régi történetei, hanem az enyémek is, hiszen én is ide tartozom.
Köszönöm az élményt az írónak.
És keresem a többi ilyen kötetet, ha valaki tudna ajánlani, megköszönöm. :)))

levyzoltan>!
Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár

Nagyon nagy szükség van ilyen mondákról szóló könyvekre a mai embereknek, hogy tudják mit jelent a nemzeti érzés, kik voltunk és hova kell tartanunk. Ami ma a globális pénzhajhászó világba húzza a népet téves út. Egy nemzet sorsa függ attól képes-e visszaemlékezni a gyökereire. Ha egy nagy fára gondolunk: gyökerek nélkül eldől, kiszárad, meghal.

Gerhard>!
Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár

Hiánypótló művel van dolgunk. Tulajdonképpen egy kiegészítő könyv is lehetne a Lengyel Dénes féle mondákhoz. Külön tetszik, hogy a történetmesélés nem marad abba a kuruc korban, ahogy a legtöbben teszik, hanem egészen jelen korunkig olvashatunk az Északi-középhegység történelméről.

Jó lenne, ha a többi tájegységről is kapnánk hasonló jellegű kiadványokat. Értékes kincseket adnánk át az utókornak.

Ajánlom (sőt kötelező) mindenkinek, akiket érdekel a magyar történelem, ugyanis a könyvben leírtakat nem nagyon fogják máshol megtalálni.

nienor82>!
Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár

Nagyon szeretem a régi történeteket. Örülök, hogy rátaláltam erre a könyvre! A kedvenc sztorik: Az Oroszlánkő és a Kísértetek szigete… De persze a többi is nagyon jó.


Népszerű idézetek

Habók P>!

A bíró házában ezután – nagy titokban persze – még hetekig ápolgatták a két törököt. A szultán őkegyelmessége annyira hozzászokott a finom tarcali töltött káposztához, hogy elmenetelekor azon bánkódott, vajon-ki tud neki majd ilyen jót főzni a palotájában?

A Szarvas-szőlő kincse

Habók P>!

Hanem: minden hosszúnak vége lesz egyszer! – tartja a szólásmondás.

A putnoki nagyharang

Habók P>!

Darnó királynak e szörnyű csapás után nem volt más vigasztalása, mint egyetlen, gyönyörű leánya, Tarna. Nagy gonddal, nagy szeretettel nevelte. Úgy vigyázott
reá, hogy még a fúvó széltől is óvta… Elhatározta, sosem engedi férfiember közelébe, nehogy beleszeressen, s így öregségére egy napon elhagyja őt.
Tarna azonban még édesanyjánál is szebb lett! És bár soha nem láthatták – édesapján kívül – férfiszemek, szépségének híre mégis kijutott a vár magas falain túlra is. Elbeszélték a szolgálóleányok meg a belső cselédasszonyok.

Miért sír Darnő király?


Hasonló könyvek címkék alapján

Acsai Roland: Bánk bán
Móra Ferenc: Titulász bankója
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák
Szécsi Magda: Tavasztündér mosolya
Móra Ferenc: Csilicsali Csalavári Csalavér / Kincskereső kisködmön
Takács Tibor: Tiszai mesék
Sipkay Barna: Az új erdész
Vámbéry Ármin: Indiai tündérmesék
Papp Krisztina: Mesés kalandok a világ minden tájáról
Berczik Árpád: Pötty Ilonka