Ez ​Magyarország! 0 csillagozás

    1919 januárjának utóján hunyta le örök álomra szemét Ady Endre. Az a lírikus, akiről Petőfi Sándor óta a legtöbbet beszéltek Magyarországon. Halála után nem ült el a harci zaj, amely költői pályáját végigkísérte.

89. oldal, II. rész, A szellemi élet (MNT, 1940)

    A sajtó jelentősége a modern életben szinte felbecsülhetetlen. Nemcsak híranyaggal látja el a legszélesebb közönséget, hanem irányítja is. Világnézetet ad neki, meggyőződését befolyásolja. A sajtó tud építeni, de tud rombolni is.

91. oldal, II. rész, A szellemi élet (MNT, 1940)

    A kormányzó úr Őfőméltóságának két irodája van. A kabinetiroda és a katonai iroda. Az első a polgári, az utóbbi a katonai vonatkozású ügyeket intézi. Aki akár háláját akarja kifejezni a kormányzó úrnak, akár elesettségében akarja panaszát eljuttatni minden magyar édesapjához, annak útja a két iroda valamelyikén vezet át. Mindkettő Budán a királyi palotában székel. Ott, ahol a kormányzó úr állandó lakhelye is van.

65. oldal, I. rész, A közélet (MNT, 1940)

    III. Béla hozta be a kötelező írásbeliséget, azt, hogy az ügyeket írásban kell elintézni. Uralkodásától kezdve tehát megsokszorozódnak azok az írásos emlékeink, amelyekből a magyar múlt képét oly pontosan tudjuk rekonstruálni, tisztázni.

18. oldal, I. rész, A közélet (MNT, 1940)

Igyekezzék minden magyar mindenhová eljutni életében, ha sorsa engedi, ebben az országban.

116. oldal, III. rész, Kis magyar útikalauz (MNT, 1940)

Az igazi író minden idegével benne él korának és nemzetének égető kérdéseiben s az igazi írói alkotás túlnő az ideig-óráig tartó szórakoztatáson. Élménye lesz az olvasónak.

88. oldal, II. rész, A szellemi élet (MNT, 1940)

Sajnos, ezt a régóta húzódó kérdést, amely miatt Budapestnek reménye sem lehet, hogy a közeljövőben olimpiai játékok színtere lehessen, az anyagi eszközök hiányában nem sikerült eddig megoldani.

103. oldal, II. rész, A szellemi élet (MNT, 1940)

    Beregszász (19.135 lakos) Bereg vármegye székhelye. A Felsőtisza nagy kanyarulatának lapályán fekszik. Szőlőműveléséről és kaolinbányászatáról nevezetes. Inkább jövője, mint múltja van. Fejlődőképes város.

123. oldal, III. rész, Kis magyar útikalauz (MNT, 1940)

    Az 1938-ban felszabadult Léva (12.236 lakos) ma a csonka Bars vármegye székhelye. Régi középkori várának ma már csak törpe romjai vannak meg. Különben igen kedves hegyvidéki városka.

123. oldal, III. rész, Kis magyar útikalauz (MNT, 1940)

Ki tudja, hogy ugyanarra a helyre el tudnunk-e jutni kétszer. Nézzük, tapasztaljuk jól meg tehát, ha egyszer már eljutunk valahová.

124. oldal, III. rész, Kis magyar útikalauz (MNT, 1940)