Ronja, a rabló lánya 42 vélemény
Megjelent A rabló lánya címen is.
A svéd erdők mélyén, valahol egy sziklavárban élt Mattis, a rablóvezér. Egy viharos éjszakán megszületett a kislánya, Ronja – minen rabló nagy örömére. A kislány felcseperedett, és lassan megismerte a körülötte levő világot. Legjobban az erdőben szeretett barangolni, itt ismerkedett meg az ellenséges rablóvezér – Borka – fiával, Birkkel. A két gyerek elválaszthatatlan jó barát lesz – az apák legnagyobb bánatára. Majd miután egy egész nyarat az erdőben élnek át – úgy döntenek, hogy ők nem követik apjuk „foglalkozását”, másként fognak élni. A szerző a tőle megszokott szeretettel, sok humorral, fordulatos cselekménybe ágyazva írja le a gyerekek kalandjait.
| Kiadás | ISBN | Oldal | Fordította | Illusztrálta | |
|---|---|---|---|---|---|
 Móra, 1995 | 9631173127 | 184 | Tótfalusi István | Ugrás |
Most olvassa
Most nem olvassa senki.
Várólistán 4
Kívánságlistán 3
Népszerű értékelések
Nekem a Delfin változat van meg, még így huszonéves fejjel is tetszett, még megőriztem magamban a gyermeket, meg az örök kíváncsiságot, másképp nehéz lenne átvészelni a problémákat. Gördülékeny történet, én élveztem.
Valahogy nagyon erős hangulata van ennek a könyvnek. Kb 1-2 oldal után teljesen benne voltam, lerakni is csak akkor, amikor már tényleg muszáj. Valamint a báj, meg a minden, ami belőle árad…
Minden kedvességével és bájával együtt is úgy érzem, én ehhez a történethez már öreg vagyok, és nem tudom kellőképpen értékelni. Valahol valami elveszett, leginkább a gyermeki ártatlanság a lelkemből.
5 komment
Nagyon-nagyon-nagy kamaszkori kedvenc! Nekem is a `86-os kiadäs volt meg.
Régi nagy kedvenc, szeretem a stílusát..és most talán a ’84-es film is meglesz hozzá :)
Aranyos kis könyv, kár, hogy nem előbb jött szembe. Akkor valószínűleg jobban tetszett volna.
Nagyon szerettem tizenévesen, amúgy nekem ez a könyv 1986-os kiadásban van meg, Tótfalusi István fordításában (Móra Ferenc könyvkiadó – Delfin könyvek) és a címe egyszerűen csak: A rabló lánya
Népszerű idézetek
Apja meghagyta, vigyázzon, nehogy a hegyi folyóba pottyanjon, ezért naphosszat a vízparti síkos sziklákon szökdécselt vidáman, ahol a legharsogóbban zúgott el alatta a víz. Hisz ha az erdőben jár, nem tud vigyázni rá, hogy a folyóba ne zuhanjon! Csak akkor van értelme a vigyázásnak, ha ott történik a nagy zuhogónál, sehol másutt!
17. oldal
Azon az éjen, mikor Ronja megszületett, csak úgy zengett az ég a hegyek fölött, bizony, olyan viharos éjszaka volt, hogy a Mattis-erdőben lakó manók, törpék és trollok mind-mind barlangjaikba és rejtekeikbe bújtak, csak a szilaj vérlidércek lelték kedvüket az ítéletidőben, és nagy visongva és rikoltozva röpködtek a Mattis-hegyen álló rablóvár körül.
(első mondat)
– Úgy szívom be a nyarat, mint a vadméh a mézet. Egy nagy-nagy nyárkaláccsá gyúrom majd össze, hogy legyen min élnem, ha már… ha már nem lesz nyár többé. Tudod, mi minden van benne?
És elmesélte Birknek, mi minden van benne.
– Egy nagy mézeskalács az egész, napfelkeltékből és áfonyától roskadozó bokrokból és a karod szeplőiből és a folyón csillogó esti holdfényből és csillagos égből és az erdő déli hőségéből, amikor a nap a fenyőkre tűz, és csöndes esti esőkből és mókusokból és nyulakból és jávorszarvasokból és a vadlovainkból és az úszásainkból és a lovaglásainkból, mondom, egy nagy, egybesült kalács mindenből, amitől nyár a nyár!
135. oldal
Blogbejegyzések
Az olvasás 7 hete – 1. hét · anni_olvasKülső linkek
Nincsenek linkek.
