!

A világ mint akarat és képzet 10 csillagozás

Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet
Könyvtár

Arthur Schopenhauer (1788-1860) főműve A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől. A kognitív megismeréstől, illetve az emberi beavatkozástól függetlenül működő és ható gonosz és kiszámíthatatlan akarat teremti és tartja a világot szenvedésekkel teli, örökös körforgásban. Közvetett objektivációi közül elsősorban az ember az, aki megpróbál szabadulni hatalmától. Ennek két módozata lehetséges: az esztétikai út, vagyis a művészetek, illetve az etikai út, ahol is az aszkézis vezethet el az akarattól független szabadsághoz. A mű voltaképpen két részből áll: az első négy könyvből, melyet most vehet kézbe az olvasó. valamint a később megjelenő második kötetből, amely az első rész mintegy másfél évtizeddel később megírt variánsa, és amelyben az öreg mester paragrafusról paragrafusra… (tovább)


Hirdetés

Kedvencelte 5

Most olvassa 8

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

+

Népszerű idézetek

+
>!
NLaci_21

Képzetem a világ – olyan igazság ez, amely minden élő és megismerő lényre érvényesen vonatkozik; jóllehet csak az ember képes eljuttatni a világot a reflektált absztrakt tudatba; s ha ezt megteszi is, a filozófiai fontolás fokára érkezett.

(első mondat)

+
>!
NLaci_21

Az, ami mindent megismer, de semmi nem ismeri meg, a szubjektum. Ekképp a világ hordozója, minden megjelenőnek, minden objektumnak általános, mindenkor előzetes föltétele: mert bármi létezzék is, csak a szubjektum számára van. Ily szubjektumnak találja mindenki önmagát, persze csak amennyiben megismerő, s nem amennyiben a megismerés objektuma.

35. oldal

+
>!
NLaci_21

Amit a szem, a fül, a kéz érzékel, az nem a szemlélet: mert adatok azok csupán. Csak amikor az értelem a hatásról átmegy az okozóra, akkor áll itt a világ, szemléletként kiterjedve a térben, alakja szerint változóan, anyaga szerint minden időkön át maradandóan: mert az értelem egyesíti a teret és az időt az anyag, vagyis a hatékonyság képzetében. Ez a világ mint képzet, amiképp csak az értelem által, ugyanígy csak az értelem számára létezik.

43. oldal

+
>!
NLaci_21

Mindazonáltal nem türtőztethetem magam ehelyt, s kimondom, hogy az optimizmus, már ahol nem csupán olyasak üres beszéde, kiknek szűk homloka mögött egyéb sincs, csak szó, szó, szó, szerintem nem egyszerűen abszurd, de egy ízig elvetemült gondolkodási mód, mely mintha csúfot űzni merészelne az emberiség kimondhatatlan szenvedéseiből.

394. oldal

+
>!
NLaci_21

Tudni csak az ész tudhat: az értelemé marad csupán, az ész befolyásától mentesen, a szemlélet.

57. oldal

+
>!
NLaci_21

…tudatlanságból magát eredetinek ámító nyers materialimzus, amely először is, az életerő stupid tagadásának jegyében, az élet jelenségeit fizikai és kémiai erőkből magyarázná ezeket azonban aztán megint az anyag mechanikus működéséből megálmodott atom helyzete, alakja és mozgása révén eredeztetné…ennek megfelelően még a fény is mechanikus vibrálása vagy éppen hullánzása lenne valami képzetes és e célból posztulált éternek, amely, ha megérkezik, a retinán dobol, és ott például 483 billió dobütés másodpercenként vöröset, 727 billió meg ibolyát adna és így tovább: a színvakok azok lennének akkor, akik a dobverést számlálni nem bírnák: ugye? Az efféle otromba, mechanikus, démokritoszkodó, henye és tolakodó elméletek nagyon is illenek azokhoz, akik ötven évvel a goethei színelmélet megjelenése után még mindig Newton homogén fényeiben hisznek, és nem restellik ezt meg is vallani.

167. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is