Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba . A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást.
Címkék
Most olvassa
Várólistán
Kívánságlistán
Elcserélné vagy eladná
Top értékelések
Engem elvarázsolt ez a könyv, még ha nem is volt annyira hiteles :)
A film úgyszintén gyönyörű!
Olvastam a fanyalgást, hogy talán nem is hiteles, elnyugatiasított, nyálas stb. Tény, hogy a főszereplőnő kicsit egydimenziós – azon túl, hogy közel 20 évig reménytelenül rajong egy férfiért, nem sokat tudunk meg róla. Nekem ezzel együtt tetszett, és nagyon élveztem az ábrázolt világot. Még ha nem is tökéletesen "igaz"! Nem éreztem magam átverve. Hiszen ez csak egy regény! Talán az igazi memoárok tökéletesen hitelesek?..
Nos,én olvastam annak a nőnek a könyvét is, aki Goldennek mesélt a gésák életéről, és ez a könyv nem feltétlenül ragaszkodik az igazsághoz, ezért Mineko Iwasaki is megjelentette a maga emlékiratát, ami mentes mindenféle romantikus túlzástól és a prostitúció meg a gésák életmódját helyre rakja. Magyarul is megjelent, tessék utána nézni,ha valaki hiteles és érdekes olvasmányt keres.
Már régen el akartam olvasni, végül most tavasszal sikerült. Úgy érzem, megérte. Nagyon megszerettem a történetet, elgondolkodtatott a főszereplő helyzete, a kor és a korabeli gondolkodás egyes dolgokról… szóval mindenképp kell egy saját példány.
Nem vagyok túlzottan nagy rajongója a japán kultúrának, de olyan sok jót olvastam róla, hogy nem tudtam otthagyni a könyvtárban. Jó kis regény ez, végig fenntartotta az érdeklődésemet, és szurkoltam, hogy szegény Szajuri végre megkaphassa, amire egész életében vágyott, nem is kellett csalódnom. Picit szentimentális, de a világ, amibe bepillanthattam általa, lenyűgöző.
Ázsia és Japán megszállott vagyok,így hát érdeklődve olvastam.
Gyönyörű,keserédes történet és mint lenni szokott a könyv veri a filmet. Legalábbis véleményem szerint.
A gésák egzotikus, zárt világa érdekes egy európai számára. Számomra is. A film számomra csalódás volt.
Örülök, hogy bepillanthattam ebbe a különleges világba. A gyermek, a lány és a nő emlékei elevenednek meg e könyv lapjain. Érdemes fellapozni.
A könyv kapcsán egyedül az idegesített, hogy miután megjelent ez a könyv és elég nagy sikerre tett szert, tömegével jelentek meg a gésás könyvek, már a könyvesboltokban szinte külön polc volt nekik. :S Az ilyet nem szeretem.
Úgy emlékszem, hogy a könyv nekem tetszett, amikor olvastam, de annyira mély benyomást nem tett rám. Szép volt, jó volt, de ennyi…
Top idézetek
A szív lassú halállal hal meg. Egyenként hullajtja el a reményeit, miként a fa a leveleit. Mígnem egy szép napon elfogynak. Nincs remény, nem marad semmi.
Ma már tudom, hogy az életünk örökké változó, mint ahogyan a tenger hullámai sem maradnak ugyanazok. Minden küzdelmünk, győzelmünk és szenvedésünk hamarosan nem lesz más, mint egy tintafolt a papíron.
A múlt iránti fájdalom furcsa dolog, az ember nem tehet ellene semmit. Olyan, mint a saját magától kinyíló ablak. A szobában hideg lesz és az ember elkezd remegni. Az ablak azonban minden fuvallatra kissé jobban kinyílik és az ember egyszerre kíváncsi lesz, mi van mögötte.
Sohasem az a célom, hogy legyőzzem azt, akivel küzdök. Mindig arra törekszem, hogy aláássam az önbizalmát. Aki kételkedik önmagában, nem tud teljes erővel a győzelemre koncentrálni. Két férfi között csak akkor áll fenn erőegyensúly… igazi egyensúly, ha egyforma az önbizalmuk.
Az életben egyikünk sem találkozik annyi szeretettel, amennyire szüksége volna.
Olyanok vagyunk, mint egy darab agyag, amelyben mindenki otthagyja az ujjlenyomatát, akivel az életben találkozunk.
301. o. (25. fejezet)
A sorscsapások elleni állandó küzdelem volt az, ami valójában életben tartott. Akinek állandóan árral szemben kell úsznia, tudja, egyetlen mozdulatát sem hibázhatja el.
Ez az oka, amiért az álmok olyan veszélyesek: úgy terjednek, mint a tűz, és néha tökéletesen elpusztítanak bennünket.
112-113. oldal
A sors csapásai olyanok, mint a viharos szél. Nemcsak azt akadályozzák meg, hogy bizonyos helyeket fölkeressünk, hanem meg is fosztanak bennünket mindentől, amit magukkal tudnak sodorni. Így aztán olyannak kezdjük látni magunkat, amilyenek vagyunk és nem olyannak, amilyenek lenni szeretnénk.
Külső linkek
Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el
Hasonló könyvek címkék alapján
- Ian McEwan: Vágy és vezeklés
- Elfriede Jelinek: A zongoratanárnő
- Bartis Attila: A nyugalom
- Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
- Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok
- Margaret Mitchell: Elfújta a szél
- Viktor Pelevin: A rovarok élete
- Virginia Woolf: Orlando
- Michael Cunningham: Az órák
- Michael Ondaatje: Az angol beteg
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- Jane Austen: Büszkeség és balítélet
- Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat
- Margaret Mitchell: Elfújta a szél
- Szabó Magda: Abigél
- Emily Brontë: Üvöltő szelek
- J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
- Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége
- J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér Herceg
- J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
- Charlotte Brontë: Jane Eyre
