Régmúlt napok fénye 68% 18 csillagozás ↑ 6%

Szokatlanul modern téma, félelmetesen aktuális áthallásokkal, és „szokásosan” érdekes gondolatkísérlet.
A történet egyes részei tökéletesen bemutatják napjaink bulvárosodásának következő lépését -és rémisztő jövőképet festenek-, összességében pedig tökéletesen érzékeltetik a gyökeres változást, amit egy forradalmi technika okozhat (és sokszor okoz is). Érdekes volt végigkövetni az új társadalmi rend születését, de még inkább a történelem lecsupaszítását, és annak következményeit.
A múltbeli visszautazás leírása nagyon tetszett, bár a csattanója nem annyira lepett meg, számítottam vmi hasonló „meglepetésre”. Az egész könyv befejezése engem is a Gyermekkor végére emlékeztetett, azonban annál jóval pozitívabbnak éreztem ezt a megoldást.

Clarke-tól talán meglepően modern téma, legalábbis szerintem az információs technológia nem tartozott a szerző kedvencei közé. Persze „múltbanézésről” már mások is írtak regényt, de azokban stratégiai vagy tudományos eszközként szerepelt, nem a szórakoztató elektronika vívmányaként. A könyv azt járja körül, hogyan változtatja meg egy forradalmi találmány az emberiség életét. Ebben egy kis transzhumán beütés is felfedezhető, a vége felé pedig egy modernebb, hihetőbb alternatíva is felvillan A gyermekkor végére :) Bevallom, nekem jobban tetszettek az átfogó, távolságtartó nézőpontok, mint a főhősök személyes drámái. Utóbbiak ugyanis néha szabályosan keresztbe dolgoztak az események fő vonalának, és a szereplők ostobaságai mindig a legrosszabbkor vonták el a figyelmet a jobban megírt és elgondolkodtató részekről. (Ebben amúgy R.C. Wilson Pörgésére emlékeztet a regény.)

…jól hozza a Clarke életműtől sem idegen bulvár-tudományos újságírói stílust, ötvözve a Baxter-féle kereskedelmi kliséirodalommal és Hollywood legrosszabb hagyományaival.

Bővebben: http://moszat.eu/Regmult_napok_fenye

Ebből a témából sokkal többet ki lehetett volna hozni…

Sokat ígérően indult a történet, de sajnos csalódást okozott a téma kidolgozása. Számomra minden szereplő ellenszenves volt, több döntésük következetlennek, érthetetlennek tűnt. Talán csak David folytonos kíváncsisága, megszállott kutatása fogott meg valamelyest.

A technológia olyan ütemben fejlődik, hogy szinte követni sem lehet, és bizony sokszor nem is törik magukat az írók, hogy bővebb magyarázatot adjanak, inkább csak odadobják a tényeket elénk, hogy kezdjünk vele, amit akarunk. Az időbeli ugrások is furcsán váratlanok, ránk van bízva, hogy kitaláljuk, mennyi idő telt el két fejezet között.

Rettentően zavart a rengeteg szexuális utalás is, valamint annak kifejtése, hogy hogyan fog megváltozni az emberiség gondolkozása ezen a téren. De itt valószínűleg a “fáj az igazság” esete áll fenn, mivel ismervén a mai társadalomban jelen lévő elfajulásokat, már nem is annyira hihetetlen az emberek ilyen mértékű kitárulkozása.

Egyedül az utolsó fejezet tetszett, az élet “visszakövetése” a kezdetekhez. Sok esetben tapasztaltam sci-fi könyveknél, hogy a befejezéssel gondban volt a szerző, inkább elvágta, nyitva hagyta a történet szálát, sokszor kérdések sorát hagyva az olvasóra. Itt viszont elég jó lezárást kapunk, még ha nem is egészen olyant, mint amire számítunk.

Hasonlít a könyv amúgy a Gyermekkor végére, itt is a társadalom, az emberek gondolkodásmódjának gyökeres átalakulása a központi motívum, valamint a tanulási és a szórakozási szokások megváltozása a technikai fejlődés hatására. Mégis, ennél sokkal jobbat is írhatott volna a két szerző.

Ha megvertek sem adok rá négy csillagot!
Bár az alapgondolat és a befejezés többet is megérne, de a történet cirka középső harmada elég… rágós volt.
Elkezdtem olvasni, aztán félretettem, folytattam, félretettem. Könyvet még ilyen sokáig nem olvastam, ezért jár ez a csillagzápornak nem nevezhető osztályzat.
Ha idővel megszépül az emléke, talán feltornázom mégis 4-esre

Ismet egy ellentmondasos konyv a Baxter-Clarke parostol. Ami pozitiv az az otletorgia, de minden mas csalodas. Szinte az osszes szereplo ellenszenves (vagy balf@sz), a karakterek sablonosak es rettenetesen ellentmondasosan viselkednek.
A vege viszont eleg jo. Ha tudom, hogy ilyen rosszul megirt konyvvel van dolgom, csak az utolso fejezetet (es az epilogust) olvasom el. :-)

Szerintem jó volt, igaz igényelt egy kis utánajárást a nagyon „szakmai” részeknél, de így volt kerek. Néhol kicsit unalmas volt, de megérte :)