!

2001 – Űrodisszeia (Űrodisszeia 1.) 221 csillagozás

Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia
Könyvtár

Arthur C. Clarke a sci-fi irodalom és a tudományos ismeretterjesztés világhírű alakja. Ennek a műnek témájából – egy másik szerzővel együtt – először filmet írt, majd a film alapján regényt. A film is, a regény is óriási sikert aratott. Érthető okokból, mert Clarke könyve végtelen távlatokat nyit az emberi fantázia számára. Képtelenség-e, hogy a mi helyi világmindenségünk, a Tejút csillagait is benépesítik velünk egyenlő vagy nálunk különb lények? Képtelenség-e, hogy egy napon a csillagok közt összetalálkozunk velük? Ezt a kérdést teszi fel Clarke könyve előszavában, amely lebilincselően él egy ugyancsak általa megfogalmazott gondolattal: „A lehetséges határait csak egyetlen módon fedezhetjük fel, ha megkockáztatjuk, hogy kevéssel túl is haladunk rajta, a lehetetlenbe.”

Eredeti mű: Arthur C. Clarke: 2001: A Space Odyssey

Eredeti megjelenés éve: 1968


Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

HAL 9000

Helyszínek népszerűség szerint

Japetus · Tycho-kráter


Hirdetés

Kedvencelte 42

Most olvassa 9

Várólistára tette 100

Kívánságlistára tette 47

Elcserélné vagy eladná


Kiemelt értékelések

+
>!
zamil
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia

Ismét egy remekmű, amire csak öt csillagot adhattam.
Szokás szerint egyedi a történet, sőt a könyv elején az őskori résszel talán mondhatom, még meg is fejelte három milliárd évvel. Clarke hozta a tőle megszokottat, olvasmányosan, közérthetően tárta elénk az ember és az idegen életforma találkozását, még akkor is, ha erről sokat nem árul el, mindenki képzeletét megindítja.
Már annyian megírtak mindent az értékelésükben, hogy csak ismétlés lenne. Egy biztos mindenkinek olvasnia kell.

+
>!
Sha
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia

Clarke regényében elindul a Földről egy űrhajó, hogy célba vegyen egy több, mint egymilliárd kilométer távolságban lévő égitestet. A második legnagyobb bolygónk harmadik legnagyobb holdját.
Ez az utazás akkor íródott, amikor ember még nem tette lábát a Holdra sem. Sőt, első ízben a regény kiadási évének karácsonyán keringett embert szállító űrjármű a Hold körül. Előtte a Föld körüli pályán való keringés volt a csúcs. 1969 júliusa és 1972 decembere közt 7 alkalommal, összesen 12 ember járt a Holdon. Azóta senki. A Holdnál messzebb pedig még nem „járt” ember.

(Aki szeretett volna űrhajós lenni, annak mindenképp el kell olvasnia! A történet nagyszerűen bemutatja az űrutazást. Most olvastam első alkalommal. A filmet még nem láttam – pontosabban kétszer nekifutottam, és mindkétszer édesdeden végigaludtam.)

+
>!
Aelius_Triccianus MP
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia

Gyerekkoromban láttam a filmet, de nincsenek róla túl jó emlékeim. Homályosan rémlenek bizonytalan képek majmokról, a Hold felszínéről, és valami föl(-föl)dobott kőről vagy csontról, ami kínzó lassúsággal pörögve hullik vissza, közben zenei aláfestésként felcsendülnek Richard Strausstól az Imigyen szóla Zarathustra kezdőtaktusai. Szóval aligha tizenegy-két éves énem lehetett a film készítőinek megálmodott célközönsége.
Ezek után a könyv kellemes meglepetést jelentett. Jól felépített, nem sablonos történet a földi értelem kialakulásáról, remek magyar fordításban (köszönjük Göncz Árpi bácsi!). A klasszikus sci-fiknek általában a technikai fejlődés jelenti az Achilles-sarkát, de hiába közel fél évszázados a könyv, ezt az akadályt is jól veszi, nagyrészt hihetőek a leírásai. És amiért külön hálás voltam, az idegenek megalkotásakor a szerző el merte engedni a fantáziáját, végre semmi unalmas földi mintájú szén alapú, pláne humanoid létforma.
A következő rész már be van készítve, végigveszem az egész sorozatot.

3 hozzászólás
+
>!
tamikasipke
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia

Zseniális, brilliáns!
Első könyvem Clarke-tól és el sem hiszem, hogy mikor írta. Minden sora időtálló, egyáltalán nem érezni, hogy a könyv megírásának pillanatában az emberiség még semmit sem tudott szinte a körülöttünk lévő hatalmas világegyetemről.
Imádom az űrhajózást, a bolygókat, csillagokat, úgyhogy ezért is csemege volt a könyv.
Na meg az elején az őskori rész! Hűha, lehet, hogy az itteni vélemény írkálás helyett most éppen pattintott kővel próbálnám lefejteni a húst egy ős-antilopról? Végülis ki tudja, hogy mi lehetett a trigger? :)

+
>!
pwz SP
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia

Én is először a filmmel találkoztam. Ami abból elsőre megragadt az az „idegenek” hiánya. Csak a nyomaikkal találkoztak előbb az emberszabásúak, majd 1999-ben az emberek. Lassú, szépen hömpölygő történetvezetés jellemzi a filmet, aminek a zenéjét a magyar Ligeti György szerezte Richard és ifj. Johann Strauss-részletek felhasználásával (Kék Duna nagy kedvenc, a külső linkek közé be is tettem, más is megnézheti :D). Erre a technikai újítások és ötletek bemutatása miatt volt szükség. Ne feledjük: előbb készült a film és közben/utána a könyv! És akkor a háttérről néhány szóban. Miért ilyen és miért ekkor készült ez a film, illetve a könyv.
A film – és a történet – a 60-as évek nagy szovjet-amerikai űrvetélkedésének terméke. Miközben úgy látszott, hogy a Szovjetunió majdnem mindenben megelőzi a NASA-t, az amerikai űrhivatal a mundér „megvédéséhez” a filmipart próbálta felhasználni. A NASA szerette volna kifelé is megmutatni, hogy hol tart az USA űrkutatása, nincs annyira lemaradva, mint azt abban az időben a világsajtó és a szovjet sikerek éreztették. Ehhez Kubrick és Clarke személyében meg is találták a megfelelő embereket. Ebben az időben – 50-es évek vége, 60-as évek eleje – a szovjetek egy csomó „elsőség” birtokában voltak. Első űreszköz 1957. október 4. Szputnyik-1, első élőlény az űrben 1957. november 4. Szputnyik-2 és Lajka kutya. Első emberes űrrepülés, 1961. április 12-én Vosztok-1 és Gagarin. Erre jött az Apolló-program az „amiktól” és elindult az űrverseny az akkori két szuperhatalom között. A szovjetek nem álltak le: első nő az űrben, Valentyina Tyereskova 1963. június 16. Első többemberes űrhajó, 1964. október 12. Voszhod-1, első űrséta Alekszej Leonovval 1965. május 18.
Ebben az időben – 1964-68 között – született a 2001, erős tudományos, technikai és metafizikai háttérrel. A szovjetek is hasonló módon próbálták az irodalmat „bevonni” az űrverseny igazolására. Ivan Jefremov: Androméda-köd c. műve, utópiája lenne a másik oldal válasza. Abból 1967-ben készült el a filmfeldolgozás.
Ajánlom megnézésre mindkettőt, de EGYMÁS UTÁN (az orosz verziót, a teljes filmet – igaz oroszul – fel is tettem a könyvhöz! :D)!
A mű sokkal érthetőbb, ha a film mellett el is olvassuk a könyvet. Ez nem olyan filmregény, mint pl. a Csillagok háborúja. Vannak benne eltérések is. A 68-as filmverzióból sok olyan részt kivágtak, ami miatt így nehezebb első blikkre megérteni, viszont a könyv ilyenkor nagy segítség.
Ez lenne a háttér, ami korántsem teljes, de talán segít megérteni néhány dolgot :)!
Ja, a lényeget meg majdnem elfelejtettem: szeretem ezt a művet, jó néha elővenni a könyvet, de a filmet is! :D

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1973
254 oldal · Fordította: Göncz Árpád
+
>!
petamas +P
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia

A 2001 Űrodisszeia a tudományos fantasztikus irodalom egyik klasszikusa, és nem véletlenül. Clarke stílusa mindig is lenyűgözött: a történet során teljes természetességgel képes vegyíteni a cselekményes elemeket a leíró, ismeretterjesztő részekkel, függetlenül attól, hogy a jelen vagy a közeljövő technológiájáról (esetleg társadalmáról) ír. A karakterek ugyan nem túl erőteljesek (a könyv legkidolgozottabb karaktere HAL-9000, őt Heywood Floyd követi, és csak utána jön a cselekmény emberi főszereplője, Dave Bowman), a történet és a felvetett gondolatok mégis lekötik az olvasót.

A könyvhöz kapcsolódóan nem lehet nem megemlíteni a legendás, a könyvvel egyszerre készült filmet. Annak ellenére, hogy a két mű keletkezése milyen szorosan összefüggött, és milyen nagy hatással voltak egymásra (részletekért ld. a 2001 elveszett világait), a két változatban a történet több ponton eltér, a Csillagkapu például átkerül a Szaturnusz egyik holdjától a Jupiter mellé. A cselekmény változtatásai HAL karakterét is megváltoztatják: míg a könyvben tulajdonképp logikus és érthető, miért pusztítja el a legénységet, a filmben sokkal őrültebbnek és kegyetlenebbnek tűnik.

Olvasás után kötelező megnézni a filmet!

+
>!
csgabi P
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia

Sok éve 2-3x is láttam a filmet, és most kicsit aggódva kezdtem bele a könyvbe. De ez az aggodalom feleslegesnek bizonyult. Faltam az oldalakat, nehezemre esett letennem, amikor más dolgom akadt vagy ideje volt aludni mennem.
Végigolvastam az eddigi értékeléseket. Én nem tudok ilyen lenyűgözően írni sajnos, annyit mondhatok, egyetértek a könyvet dicsérő Molyok szavaival. Valóban a csillagokban érzi magát az ember, ahogyan olvas, mintha saját szememmel látnám a csillagokat, bolygókat, a végtelen, mély feketeséget, ahol az ember olyan nagyon kicsinek érzi magát a végtelenben.
A könyv elejét, mint a film elejét anno, nagyon nehéznek éreztem a magam számára. De a könyvet olvasva sokkal jobban letisztult a történet. A fényt elnyelő téglatest, és a titok utáni kutatás… Sosem tudhatjuk, hova vezet az emberi kíváncsiság. Én azon gondolkodtam, amikor befejeztem az olvasást: vajon akarom e minden esetben, hogy egy titok magyarázata napvilágra kerüljön? Vajon fel vagyok-e készülve arra, ami vár rám? Nem tudom.
Nagyon érdekes, hogy éppen egy, az életemet valószínűleg nagyban befolyásoló esemény előtt olvastam el Clarke művét. Nem volt ez szándékos, de nagyon érdekes játéka ez a sorsnak.

De ami a fontos: ne riadjunk vissza a sci-fivel kapcsolatos előítéleteink miatt. Sokat veszítünk akkor.

2 hozzászólás
+
>!
Zizzer
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia

Amióta befejeztem ezt a könyvet, és esténként megpillantom a Holdat, egyből ez a könyv jut eszembe. Vajon ez így marad örökre?

+
>!
skecses87
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia

Aki most ismerkedik a keményvonalas sci-fi műfajával, keresve se talál ennél jobbat. Arthur C. Clarke olyan hitelességgel írja le Naprendszerünk felépítését, hogy nehezen hiszi el az ember, hogy ez egy regény, és nem egy enciklopédia a világűrről. Valószínűleg a jövőből jött vissza, egy olyan korból melyben az utazás a Szaturnuszra egy könnyed hétvégi kiruccanásnak felel meg. Ezzel magyarázható ez a magas szintű hozzáértés, és páratlan precizitás mely az egész művét jellemzi.

A karakter kidolgozás viszont eléggé felszínes, még a főszereplőkről is alig tudunk meg valamit, ami valószínűleg szándékos, és a műfaj sajátosságából adódik, viszont így elég nehéz izgulni értük. Kivétel ez alól a HAL 9000-es mesterséges intelligencia, aki mögött még az első Alien film szuper gonosz androidja, vagy a Robert Patrick által eljátszott, azóta kultikussá vált T-1000-es is nyugodtan elbújhat.

A 2001. Űrodisszeia igazi klasszikus, mely megkerülhetetlen minden magára valamit is adó science fiction rajongó számára. Nem tudom lehet-e ezt még fokozni, de én mindenképp próbát teszek a folytatásokkal is.

+
>!
Buzánszky_Vírus_Dávid
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia

Röviden: Nagyon tetszett a könyv. Sajnálom, hogy ilyen rövid volt, de a folytatások talán kárpótolnak. A történet végig érdekfeszítő, olvasmányos, fantasztikus, tudományos. Meg persze varázslatos, hogy abban az időben írta ezt a könyvet. Több dolog is megmosolyogtatott, hogy milyen szépen „beletalált” a jövő dolgaiba.
Eddig nem volt szerencsém Clarkehoz, most pótoltam a lemaradást és ezzel még nincs vége.


Népszerű idézetek

+
>!
Sha

(Valaki megjósolta, hogy a Földnek egy szép napon ugyanolyan gyűrűje lesz, mint a Saturnusnak, csupa csapszegből, biztosítékból, sőt kéziszerszámból, amit az űrben dolgozó gondatlan szerelők hagyogatnak el.)

139. oldal

++
>!
Sha

Az ember szert tett a múltra, nem úgy, mint az állatok, amelyeknek csak jelenük van, s tapogatódzva elindult a jövő felé.
Azt is kezdte megtanulni, hogyan hajtsa igájába a természet erőit; a tűz megszelídítésével lerakta a technika alapjait, s messze maga mögött hagyta állatőseit. A követ a bronz váltotta föl, a bronzot a vas. A vadászat után a földművelés következett. A törzs faluvá fejlődött, a falu várossá. A beszéd örökkévalóvá Lett, hála bizonyos kőbe, agyagba vagy papiruszra rótt jeleknek. Aztán az ember föltalálta a filozófiát és a vallást. És az eget, nem is olyan tévesen, istenekkel népesítette be.
Ahogy a teste egyre védtelenebbé, támadó fegyverei mind félelmesebbé váltak. A kő, bronz, vas és acél ismeretében eljutott a szúró-vágó fegyverek hosszú sorának végére, s már az idők kezdetén megtanulta, hogyan csapjon le messziről az áldozatára. A lándzsa, az íj, az ágyú és végül az irányított rakéta végtelen hatótávolságú és csaknem végtelen erejű fegyvert adott a kezébe.
E fegyverek nélkül, bár gyakran önmaga ellen használta őket, az ember sose hódította volna meg a világot. Szívével-lelkével alkotta meg őket, s időtlen időkig jól is szolgálták őt.
De most, amíg léteznek, hajszálon függ az ő léte is.

34. oldal (1.kiadás)

+
>!
csartak MP

Az első igazi embernek alig voltak jobb szerszámai, fegyverei, mint őseinek egymillió évvel ezelőtt, de sokkal ügyesebben használta őket. És időközben, az elmúlt évszázadok homályában, föltalálta a legeslegfontosabb eszközt, bár azt se látni, se megérinteni nem lehetett. Megtanult beszélni, s ezzel aratta első nagy győzelmét az idő fölött. Mert ily módon az egyik nemzedék átadhatta tudását az utána következőnek, s így minden kor hasznát vehette az előzőnek.

26. oldal

+
>!
csartak MP

Floyd […] gondolatai minduntalan visszakanyarodtak a feneketlen, hárommillió évnyi mélységre, ami az imént nyílt meg alattuk. […] Hárommillió év! Az írott történelem zsúfolt panorámája az összes birodalmával és királyával, diadalával és tragédiájával e döbbenetes időnek mindössze egyetlen ezredrészére terjed. Mikor e fekete rejtélyt ide, a Hold legragyogóbb s leglátványosabb kráterébe ilyen gonddal eltemették, nemcsak az ember, de a Földön ma élő állatfajok java része sem létezett.

59. oldal

+
>!
csartak MP

A kép annyira idegen volt, hogy a földi formákhoz és színekhez szokott emberi szemnek kezdetben szinte nem mondott semmit. Mélyen, messze lenn, határtalan, foltos aranyóceán terült el, felületén párhuzamos gerincek, talán gigantikus hullámok tarajai. De mozgás semmi: a kép méretei oly határtalanok, hogy a mozgás egyszerűen nem látszott meg rajta. És ez az aranytáj különben sem lehetett óceán, hisz ez is magasan a Jupiter légkörében terült el. Nem lehetett más, csak újabb felhőréteg.

95. oldal

+
>!
Sha

Olyan rendszert még csak meg tudunk tervezni, amely teljes biztonsággal véd a baleset vagy ostobaság következményei ellen; de olyat, hogy szándékos rosszindulat esetén is biztonságos legyen, nem…

164. oldal (1.kiadás)

+
>!
csartak MP

Ahány ember él ma, mind mögött harminc szellem sorakozik; ez az élők és holtak számaránya. Az idők hajnala óta nagyjából-egészéből százmilliárd ember taposta a Föld nevű bolygót.

(első mondat)

+
>!
csartak MP

Akadtak olyan gondolkodók is, mint Bowman megtudta, akik még ennél is vadabb nézeteket vallottak. Ezek nem hitték, hogy egy igazán fejlett lénynek feltétlenül szüksége lenne szerves testre. A tudományos ismeretek fejlődésével előbb vagy utóbb bizonyára sikerült megszabadulnia betegségnek és balesetnek kitett porhüvelyétől, amellyel a természet megajándékozta, s amely biztos halálra kárhoztatta. E lények a természetadta testüket, ha elhasználták, vagy talán előbb is, bizonyára fém és műanyag szerkezetre cserélik, s ily módon megszerzik maguknak az örökkévalóságot.

145. oldal

1 hozzászólás
+
>!
Sha

Barbárság volna elpusztítani valamit, amit az ember nem ért; de az ember vajon nem barbár-e a monolit alkotóihoz képest.

80-81. oldal (1.kiadás)


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is