A ​hétfő szombaton kezdődik (BOVATKI 1.) 205 csillagozás

Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​varázslók és boszorkányok a régi időkben jobban jártak, ha nem verték nagydobra, milyen mesterséget gyakorolnak, amennyiben nem akarták egy füstölgő máglya hegyiben találni magukat. Ma már természetesen felvilágosultabb korban élünk, senkit nem égetnek meg többé – ezt a feladatot mindenki saját maga végzi el a vállalkozások és adók világában. Sőt a mágia akadémikus kereteket kapott, megalakult a BOVATKI: a Boszorkányság és Varázslat Tudományos Kutatóintézete. Itt konferenciákat tartanak, disszertációkat és jelentéseket írnak, az intézmény folyosóin az ember ősi istenekbe botolhat, a munkavédelmi oktatás részét képezik a babonaságok, és nehezebb napokon még a pokol kapuja is megnyílhat.
Szása Privalov, a fiatal programozó mit sem sejtve lép munkába ezen az igen különös helyen, de hamarosan már azon sem csodálkozik, ha egy beszélő kandúr kerül az útjába vagy személyesen Merlin jelenik meg kénszagú villámlás közepette a laborban.

A Sztrugackij fivérek a hivatali… (tovább)

Eredeti cím: Понедельник начинается в субботу

Eredeti megjelenés éve: 1965

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek Metropolis Media

>!
Metropolis Media, Budapest, 2014
248 oldal · ISBN: 9786155158674 · Fordította: Gellért György
>!
Metropolis Media, Budapest, 2012
238 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155158100 · Fordította: Gellért György

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Halhatatlan Koscsej


Kedvencelte 21

Most olvassa 9

Várólistára tette 175

Kívánságlistára tette 133

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

nicosia P>!
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik

A Sztrugackij testvérek szerintem megkerülhetetlenek ha a sci-fi irodalommal ismerkedünk. Az, hogy az ismerkedés melyik szintjén találkozunk, és melyik művekkel kezdünk, vitatott, de előbb-utóbb mindenképp szembejönnek. Én tudatosan választottam érzékenyítés gyanánt a „Hétfő szombaton kezdődik” című könyvüket, mert a fülszövege alapján inkább fantasy, és a @Galaktika sorozat által választott- szerintem egyébként nagyon tetszetős- borító is fantasy tartalomra utal. A fantasztikus irodalommal mélyebb és közelebbi kapcsolatot ápolok, ezért barátságosabb ismerkedésre számítottam, de be kell valljam, ez egy nehéz olvasmány.
Szatirikus utópia, és a szatírához hozzátartozik, hogy ismerni kell azt a valóságot, amit humorosan ábrázol. Nos, a Szovjetunió a gyermekkorom első 10 évében létezett csak, hallottam valamennyit ugyan a tervgazdálkodás, az amerikai tudományos és kutatási verseny valamint az intézetesítés világáról, de nem éltem benne. Nagy sok apró utalást nem értettem, nem kapcsoltam semmihez. Volt viszont olyan, amin nagyon jókat kacarásztam, igaz ez inkább a fantasy és a tudomány keveréke valamint a népmesék hőseinek sajátos megjelenése volt.
Gyakorta használjuk itthon a „nagyon orosz” kifejezést, amit talán úgy tudnék magyarázni, hogy kicsit szürreális, kicsit fapados, kicsit misztikus, kicsit összetákolt és nagyon furcsa. Nos erre a könyvre nagyon illik. Igazából regénynek sem merem nevezni, mert nincsenek regény jellemzői, hiányzik a cselekmény, nem igazán ismerjük meg a szereplőket, és nincs a karaktereknek jellemfejlődése sem. Leszámítva a főszereplő Szása Privalov-ot aki magabiztosabbá válik a könyv végére. Ez véletlenül sem minősítés, csupán a kategóriát igyekeztem meghatározni, illetve kizárni.
A történet 3 részből áll. Az első rész bevezetésnek tekinthető, és mint ilyen elég nehezen érthető. Kapkodtam a fejem, a véletlenszerűen felbukkanó szereplőkön, semmihez sem köthető eseményeken, és a magától értetődőnek tekintett következményeken, amik egyáltalán nem voltak természetesek. Se füle, se farka az egésznek, és igazán nem is szórakoztatott, mert nem értettem. A második részre belerázódtam. Bár lassabb folyású rész, mégis zseniális. Ekkorra már elengedtem, hogy feltétlenül megérteni akarjam, egyszerűen csak hagytam magam sodródni.
A harmadik részre kiteljesedett az élmény. Itt már végképp nem a történet ragadott meg, hanem egy-egy mondat, egy-egy szereplő. Apró pici momentumok, amik önmagukban is csodásak. Pl. „Az Örök Ifjúság osztályon, hosszan tartó betegség után, elhunyt a halhatatlan ember modellje.” És ezek tobzódnak.

Ha összességében nézzük a cselekményt, az igazából érthetetlen és zagyva. Alig történik benne valami, ami történik az sem logikus, következetes vagy értelmes. Ugyanakkor, ha elemeire szedjük mindhárom részt, valami csodálatos bontakozik ki a szemünk előtt. Az orosz népmese világa keveredik a szovjet ideológiával (bár érezhetően itt már inkább gúny, mint meggyőződés), és meglepő módon jól megfér egymással. A szovjetesen intézményesített varázslóvilágban feltűnik a halhatatlan Kascsej, a Beszélő Ponty, árnyaltan, de ott van a Baba-Jaga is, de elképesztő módon megjelenik a haldokló nyugat fővarázslója Merlin is, a görög Hárpiával karöltve.
Nem egyszerű és haladós olvasmány. Ismerni kell a hátterét, és érteni kell a humorát. Nem mondom, hogy nekem ez elsőre sikerült, valószínűleg visszatérős, újra olvasós lesz.

>!
Metropolis Media, Budapest, 2012
238 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155158100 · Fordította: Gellért György
Timár_Krisztina I>!
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik

Avagy aki Gogolt meg Bulgakovot szereti, rossz ember nem lehet. :)

Ez, kérem, nem regény. Ez tündéri ötletbörze, elképesztő fantáziával és humorral összerakva. Annyira elképesztő, hogy fel se tűnik, hogy cselekménye nincs is. :D Megfelelő hangulatban könnyesre röhögöm rajta magam, de nem megfelelő hangulatban is kicsal belőlem egy-egy mosolyt.

Részletek a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/03/09/arkagyij_s…

>!
Metropolis Media, Budapest, 2014
248 oldal · ISBN: 9786155158674 · Fordította: Gellért György
2 hozzászólás
vicomte P>!
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik

A szatíra éles fegyver, amit különösen akkor forgatnak előszeretettel az írók, ha a hatalom túl pöffeszkedővé nőtt, és mint a mesebeli békán, nem ártana egy bemetszést ejteni, hogy a felfuvalkodottság bántó szelei a megfelelően vonzó hangot kiadva távozhassanak.

A Sztrugackij testvérek regénye szatirikus science-fantasy – hiszen tele van mindenféle mesebeli lényekkel, boszorkányokkal, beszélő állatokkal, számítógépekkel és tudományos elméletekkel –, de bármennyire is adná magát a feltételezés, inkább ironizál az intézményesített tudomány politikai rendszertől független visszásságain, fafejű bürokratáin és inkompetens prominensein, mint a korabeli Szovjetunió általános és visszás viszonyain.
Persze vannak helyzetek a regényben, amelyek tényleg csak a volt szocialista országokban alakulhattak ki ilyen élesen, de azért még a BOVATKI leginkább fafejű és bicskanyitogató módon önelégült figurájában is fel lehet ismerni azt a saját érdemeit túlértékelő, mindenkin átgázoló, mélységesen ostoba alakot, akit sajnos minden nagyobb és mereven hierarchikus szervezet kitermel magából – talán csak abban reménykedhetünk, hogy mostanában könnyebb eltávolítani az ilyeneket az útból, mint annak idején…
(Bár, ha teszem azt a mai magyar politikai élet egy-egy kiváltságos, önelégülten nyilatkozgató s€ggfejét nézzük, akkor a helyzet örök és változatlan.)

A könyv három lazán kapcsolódó részből áll, de a három rész inkább egyfajta bemerítés a BOVATKI (Boszorkányság és Varázslat Tudományos Kutató Intézet) mindennapjaiba, és nem valódi klasszikus történet.
Egy olyan kusza világba csöppen az olvasó, amelyben a szenilis Merlin a párttitkár Arthurról, és az ő sarló és kalapácsként manifesztálódott Excaliburjáról mesél senkit sem érdeklő történeteket. Ahol Baba Jaga sofőrt keres, aki – persze ingyen – elfuvarozná a boszorkányszombatra. Ahol a programozóként dolgozó narrátor, hol a Maxwell-démon portásokkal vitázik, arról, hogy ki és milyen okból léphet be az intézetbe, hol pedig azon morfondírozik, hogy vajon a Halhatatlan Koscsejt halálra lehet-e ítélni? S ha igen, akkor vajh' annak mi lesz a következménye? Ahol a kvantum-fizika és a mágikus ráolvasások kéz a kézben járnak. Ahol az abszolút tudást kutató osztály dolgozói ráébredvén, hogy a végtelenség megismeréséhez végtelen mennyiségű időre van szükség, inkább nem is dolgoznak (ami roppant szimpatikus vonásuk), hogy ne növeljék a világegyetem entrópia szintjét…

Szóval ez egy gátlástalan ötlethalom, kaotikus pillanatképek sora, amelyek mögé túl koherens történetet nem is szándékoztak pakolni az írók, így aztán azoknak tudom csak ajánlani az olvasását, akik élvezni tudják a káoszból kibontakozó mozaik képet és szeretnék megismerni, hogy mi volt a közbülső lépcsőfok, amely a Mester és Margarita és Pelevin elborult fikciói között található.

SteelCurtain >!
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik

A cím horrorisztikus. Hétvége nélküli munkanapok végtelen sorjázása pihenőnapok nélkül, amikor be lehetne iktatni a családtagok és barátok meglátogatását, kirándulást hegyekbe, tengerpartra, vagy az alkohol csábos birodalmába, ha éppen arra szottyan valakinek kedve? Hát lehet ennél a rémlátomásnál szörnyűbb Drakula akármennyi vámpír, zombi és vérfarkas élén?
Nem akarom elriasztani a regény potenciális olvasóit, de egy bizonyos ponton csakugyan elragadja a könyv szereplőit a kollektív őrület, s valamennyien – önként!!!!! – a hétvégi munka poklába vetik magukat. Nehéz ezt az élményt elviselni. Pedig egyébként a szereplőkre aztán igazán nem jellemző az uniformizáltság. A karakterek úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másik ólajtóra. Nagyon ütős személyiségek bukkannak fel a láthatáron, de bármily ragyogóan is vannak megformálva, ez sem menti a Sztrugackij fivérek bűnös mulasztását, amiért ragaszkodtak a regényformátumhoz, noha ez valójában zseniális elbeszélések sorozata. Elolvasni ennek ellenére sem árt, mert igen tanulságosan ecseteli a tudomány és áltudomány küzdelmét, amely dacára annak, hogy végigkísérte a Szovjetunió történetét, nem szovjet sajátosság, és nem is szűnt meg a Szovjetunióval egyidejűleg. Sőt! Sose folyt még olyan ádázul, mint jelenleg.

7 hozzászólás
Marcus>!
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik

Igazi Sztrugackijos agymenés, rengeteg ötlettel – az orosz és más népek mitológiája elkeverve a szovjet kutatóintézetek mindennapjaival.

Főszereplőnk programozó, aki egy véletlen (?) találkozás folytán a Boszorkányság és Varázslat Tudományos Kutatóintézetbe (BOVATKI) kerül – programozóként. Mint kitűnő szakmabéli, a csúcsminőségű számítógépen a kutatók által megrendelt számításokat kell elvégeznie. Olyan feladatok tartozhatnak ide, mint az örök boldogság képletének meghatározása, vagy mondjuk mágikus együttállások kiszámítása. De ez szinte mellékes ahhoz képest, amilyen kalandokba az Intézetben keveredik. Van itt halzabáló „boldog ember”, mágikus dívány, boszorkányok, inkvizítorok, miegymás.

Tulajdonképpen a sok ötlet között kicsit szét is esik a regény. Eleve három nagyobb történetre tagozódik a könyv, de igazi történetet még ezeken belül is nehéz találni. Tulajdonképpen csak Sztrugackijék kitaláltak egy csomó dolgot, amit úgy-ahogy keretbe foglaltak, de ennyi. Így sajnos pár humoros pillanatnál sokkal többet nem ad a mű.

Ugyanakkor olvasás közben eszembe jutott a technológiai fejlődés, és hogy az újdonságokat egy idő után teljesen természetesnek vesszük. A főszereplő elég hamar már tudatosan kezeli az újabb és újabb furcsaságokat, amelyek mindennapjai részévé válnak. Mint amikor Kurzweil arról beszél, hogy mindig csak panaszkodunk a technológiai fejlődés hiányára, holott épp az van, hogy a megvalósult „csodák” nagyon hamar megszokottá válnak.

Aki esetleg nem szereti a sci-fit és ezért óvakodna a Sztrugackij testvérek műveitől (rosszul teszi), annak is érdemes próbát tenni ezzel a könyvvel.

Nuwiel P>!
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik

Az orosz szerzők könyveivel az első problémám az szokott lenni, hogy mire megjegyzem, ki kicsoda, hányféle néven nevezik és kinek a kicsodája, véget ér a könyv. Ez estben szerencsére kevésbé volt gond, mivel nem minden szereplő orosz, de azért kicsit küzdeni kellett.

Ez a könyv egy nagy ökörség. Bő kétszáz oldalon alaposan kifigurázza a begyöpösödött bürokráciát, a székjükbe az utolsó lehelletükig kapaszkodó, már semmit érdemlegeset nem produkáló kutatókat, és úgy mellékesen az emberiség komplett mitológiáját. A fentebb említett első probléma után az lehetne a második, hogy mindezt túl röviden teszi.

A feleségem kedvenc szerzői közé tartoznak a Sztrugackij fivérek, úgyhogy nyilvánosan is megígérem neki, hogy nem ez alapján ítélem meg minden könyvüket, és foguk még tőlük olvasni. Sajnos ezt ő is látni fogja, de tényleg fogok még olvasni.

Márta_Péterffy P>!
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik

Mágia, mesék, szatíra együtt, nagyon szeretem az ilyeneket, most mégsem tetszett annyira, mint vártam.
Sokkal inkább fantasy, mint sci-fi, ámbár nehéz meghatározni, nem is kell.
A szerzők művei közül nálam eddig messze a Stalker a csúcs, azaz a Piknik az árokparton.

mandris>!
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik

A Sztrugackij testvérek ezúttal azzal az ötlettel játszottak el egy kicsit, hogy mi lett volna, ha a mágia a tudomány rangjára emelkedett volna, és a 60-as évek Szovjetúniójában megkapta volna a maga kutatóintézetét, ahol valóban tudományos módszertan alapján – többé-kevésbé – folyhatnának a különböző alap- és alkalmazott kutatások.
Mivel magam is kutatóintézetben dolgozom, már csak ezért is nagyon kíváncsi voltam a könyvre, és alapjában véve jól is szórakoztam.
Ugyanakkor a könyv egésze regényként annyira nem tűnt működőképesnek, inkább vicces, abszurd epizódok füzére az egész, amelyek egyike-másika kifejezetten szórakoztatóra sikerült, és ezeket az epizódokat felejthetőbb és kifejezetten felejthetetlen karakterek népesítik be, amelyek részben ismert népmesei vagy mitológiai karakterek, mások fiktívek, és már a nevük se semmi. Összességében kicsit hasonló benyomást tett rám, mint egy Monty Python film, és mindenki tippelhet, hogy ezt most dicséretnek szánom, vagy kritikának.

2 hozzászólás
vargarockzsolt>!
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik

Szellemes szatíra.
A kötet három történetet tartalmaz, és az 1960-as évek szovjet tudományos életét ábrázolja görbe tükörben – egy mágikus-tudományos-varázsló intézet működésének bemutatásán keresztül. A bürokrácia és az emberi butaság nem rendszerspecifikus, ezért a könyv aktualitásából semmit sem vesztett.
A cselekmény valójában érdektelen, csak ürügy a különböző – részben valóságosnak tűnő, részben fantasztikus – szereplők felvonultatásához..
A vicces epizódok komoly létfilozófiai problémákat illusztrálnak, de a megoldási kísérletek látványosan földhözragadt volta állandó humorforrást jelent. A hivatalos, racionális ideológia és az irracionális, varázslatos mesékkel teli világ kontrasztja egyszerre rendszerkritika és ösztönző impulzus, hogy megőrizzük nyitottságunkat a csodákra.

1 hozzászólás
Eszterterka>!
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik

Én már abba a korosztályba tartozom, akik ugyan még a rendszerváltás előtt születtek, de iskolába már csak a 90-es években kezdtek járni, így a szocializmus, a közutálatnak örvendő orosz órák és a szovjet irodalom kimaradtak az életünkből. A Sztrugackij fivérek munkássága ugyan nem képezte a kötelező irodalom részét, így kár lenne az ablakon kidobott szovjet irodalom miatt keseregnem, azonban már belenőve az új világba, ösztönösen kerültem a jó szovjet írókat is.
Mert ez a mű, bár magán hordozza a kort, amelyben született, elképesztően ötletes, humoros és abszurd, az általa kritizált témák pedig, míg világ a világ, sajnos aktuálisak maradnak.
A könyv első részében főszereplőnk, Szása Privalov, a fiatal programozó állásba kerül a BOVATKI-ba. A Kutatóintézet, ahol a tudomány eszköztárával vizsgálják és kutatják a mágiát, valójában a hasonló (állami) intézetek működésének, a hatalomhoz jutó, tehetségtelen emberek kifigurázása és ma is megállja a helyét.
A kötet részei csak lazán kapcsolódnak egymáshoz. A második részben részletesebben megismerkedhetünk az intézet dolgozóival és kutatásaikkal, amikor szilveszter éjjelén az újonc Szására bízzák az első éjszakai ügyeletét, a harmadik részben pedig….ööö…hát nehéz lenne összefoglalni a cselekményt, mert inkább vicces ötletek tárháza.
Jó döntés volt kézbe venni, a jó szatírán spoiler nem fog az idő.


Népszerű idézetek

Bogas>!

Az Örök Ifjúság osztályon, hosszan tartó betegség után, elhunyt a halhatatlan ember modellje.

Mindenféle hűhó

vargarockzsolt>!

Amikor az Isten az időt teremtette – mondják az írek – jócskán teremtett belőle.
Heinrich Böll

167. oldal Mottó

vargarockzsolt>!

– Van egy ismerősöm – folytatta Edik. – Azt állítja, hogy az ember csak közbenső láncszem, amelyre csak azért van szüksége a természetnek, hogy megalkossa a természet koronáját: egy pohárka konyakot citromszeletkével.
– Végeredményben miért ne?
– Azért, mert én nem akarom – felelte Edik. A természetnek megvannak a maga céljai, de nekem is.
– Antropocentrista vagy – jegyezte meg undorral Vityka.
– Igen – mondta büszkén Edik.
– Antropocentristákkal nem óhajtok vitatkozni – felelte a goromba Kornyejev.
– Akkor meséljünk vicceket! – ajánlotta nyugodtan Edik, és újabb kandiscukrot dugott a szájába.

157. oldal

kiscsiga>!

Az Abszolút Tudás osztály [ …] Furcsa osztály volt. Jelszavuk így hangzott: „A végtelenség megismerése végtelen időt igényel.” Ezzel én nem vitatkoztam, ők viszont meglepő következtetést vontak le belőle: „Ezért akár dolgozol, akár nem dolgozol – mindegy.” Nehogy növekedjék a világmindenség entrópiája, ők nem dolgoztak.

Második történet: Hiúságok hiúsága 2. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
voisin>!

A Halhatatlan Kascsej mellett elidőztem. A címeres gazember egy kondicionált levegőjű, külön ketrecben lakozott, ahol szőnyegek és könyvespolcok voltak. A ketrec falai mentén Dzsingisz kán, Himmler, Medici Katalin, az egyik Borgia és vagy Goldwater, vagy McCarthy arcképe lógott. Maga Kascsej, színejátszó köpenyben, keresztbe tett lábbal állt egy óriási állvány előtt, és a „Boszorkányok pörölye” ofszet-másolatát olvasta. Eközben hosszú ujjaival kellemetlen mozdulatokat tett: hol becsavart, hol átdöfött, hol pedig letépett valamit. Végtelen előzetes letartóztatásban volt, amíg végtelen bűncselekményei ügyében végtelen vizsgálat folyt. Az intézetben nagyra becsülték, minthogy mellesleg felhasználták bizonyos egyedülálló kísérletekre, és tolmácsul a Gorinics Sárkánnyal való érintkezésnél. (Ma a Gorinics S. a régi kazánházba volt bezárva, és kihallatszott onnan érces hortyogása meg álmos fel-felbődülése.) Ott álltam, és azon töprengtem, hogy ha valamikor, egy végtelenül távoli időpontban, Kascsejt el is ítélik, akkor a bírák – bárkik legyenek – igen furcsa helyzetbe kerülnek: halálbüntetést alkalmazni egy halhatatlan bűnössel szemben lehetetlen, az életfogytiglani börtönbüntetést pedig, ha az előzetes letartóztatást beszámítjuk, már letöltötte…

Kapcsolódó szócikkek: Halhatatlan Koscsej · Joseph Raymond McCarthy
SteelCurtain>!

– Van egy ismerősöm – folytatta Edik. – Azt állítja, hogy az ember csak közbenső láncszem, amelyre azért van szüksége a természetnek, hogy megalkossa a teremtés koronáját: egy pohárka konyakot citromszeletkével.
– Végeredményben miért ne?

1 hozzászólás
Gitta_Bry IP>!

Mágusok, nagy kezdőbetűs emberek, s a jelszavuk ez volt: „A hétfő szombaton kezdődik.” Igen, ők ismertek valamilyen varázsigéket, a vizet borrá tudták változtatni, s bárki közülük könnyűszerrel jóllakatott volna ezer embert öt kenyérrel. De nem ezért voltak mágusok. Ez csak máz, külsőség. Azért voltak mágusok, mert nagyon sokat tudtak, olyan sokat, hogy a mennyiség náluk végül minőségbe csapott át, és ők más viszonyba kerültek a világgal, mint a közönséges emberek. Olyan intézetben dolgoztak, amely elsősorban az emberi boldogsággal és az emberi élet értelmével foglalkozott, de még közülük sem tudta senki pontosan, mi a boldogság, mi az élet értelme. Azt a munkahipotézist fogadták el, hogy a boldogság az ismeretlen szakadatlan megismerése, és ugyanez az élet értelme. Lelke mélyén minden ember mágus, de csak akkor válik azzá, amikor kevesebbet kezd gondolkozni önmagáról és többet másokról, amikor a munka érdekesebb lesz számára, mint a szó régi értelmében vett szórakozás. És munkahipotézisük bizonyára közel állt az igazsághoz, mert ahogyan a munka emberré változtatta a majmot, ugyanúgy a munka hiánya sokkal rövidebb idő alatt majommá változtatja az embert. Sőt, a majomnál is rosszabbá.

126. oldal

SteelCurtain>!

Valahol a közelben felrikoltott a kakas. Levest kéne főzni belőled, gondoltam gyűlölettel.

7 hozzászólás
Kicsibogár>!

Olyan emberek jöttek ide, akik jobban érezték magukat együtt, mint külön-külön, akik ki nem állhatták a vasárnapokat, mert vasárnap unatkoztak. Mágusok, nagy kezdőbetűs Emberek, s a jelszavuk ez volt: „A hétfő szombaton kezdődik.”


A sorozat következő kötete

BOVATKI sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Robin O'Wrightly: Tonio & Leona
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five
Robert Sheckley: Kozmikus főnyeremény
John Scalzi: Vörösingesek
Kőhalmi Zoltán: Az utolsó 450 év
Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada
Jasper Fforde: Egy regény rabjai
Douglas Adams: Vendéglő a világ végén
Harrison Fawcett: Hosszú út a trónig, bébi