Lüszisztraté 56 csillagozás

Arisztophanész: Lüszisztraté Arisztophanész: Lüszisztraté Arisztophanész: Lüszisztraté

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

ARISZTOPHANÉSZ ​(Kr. e. 450- ? Kr. e. IV. század első negyede) leghíresebb játékának a hősnője: Lüszisztraté. Politizáló nő, a béke érdekében politizál, méghozzá hatásosan. Gyűlésbe hívja az asszonyokat, még spártai nők is odasorakoznak. Ekkor Lüszisztraté elmondja a hatékony módszert, amely megszünteti a háborút. Szerelmi sztrájkot hirdet. Az asszonyok ne engedjék magukhoz férjeiket, a leányok szerelmeseiket, amíg azok el nem dobják a fegyvert, megtagadják a küzdelemre szólító parancsok teljesítését. Ha így tesznek Athénban is, Spártában is, akkor nincs háború. Ezután igazán komikusjelenetek során, a ki nem elégített férfivágyak indulatai közt megvalósul a béke. – A többi nőkről szóló komédiájának nincs ilyen elismerő kicsengése. Úgy látszik, volt valamelyes törekvés a demokrácia idején az athéni nők egy kis részében. Hiszen a híres Aszpászia – Periklész szeretője, majd felesége – szerepet tudott játszani a kultúrpolitikában. Lehetséges, hogy Arisztophanész róla mintázta… (tovább)

Lysistrate és Aristophanes: Lysistrate címmel is megjelent.

Eredeti cím: Λυσιστράτη

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Populart Füzetek Interpopulart · Világirodalmi kiskönyvtár · Felfedezett klasszikusok Nemzeti Tankönyvkiadó

>!
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995
96 oldal · ISBN: 9631860736 · Fordította: Devecseri Gábor, Szepes Erika · Illusztrálta: Aubrey Vincent Beardsley
>!
Interpopulart, Budapest, 1993
80 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638069155 · Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre
>!
Európa, Budapest, 1959
104 oldal · puhatáblás · Fordította: Devecseri Gábor

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 6

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Arisztophanész: Lüszisztraté

Arany János a csúcsok csúcsa, de ezt a darabot tényleg nem neki találták ki. Amikor olvastam, legfeljebb mosolyogni tudtam rajta. 1999-ben adták viszont a szolnoki színházban egy másik fordítását (ha jól emlékszem, a Schwajda fordította, vagy legalábbis nagyon belenyúlt a fordításba). Akkor jöttem rá, hogy ha a darab a mai hétköznapi nyelven szólal meg (hiszen az ókorban is ezen a nyelven írták a komédiákat, csak a tragédiák hősei szavaltak), és hozzányúl egy kiváló rendező, meg nem kevésbé kiváló színészekre osztja a szerepeket (pl. Hernádi volt Lüszisztraté, irdatlan jól állt neki), akkor ez valami ZSENIÁLIS darab. A közönségnek folyt a könnye a röhögéstől. És egyáltalán nemcsak az obszcenitása jött át a darabnak, hanem az is, hogy ezt bizony a békevágyról írták egy olyan korban, amelyikben az átlagembernek már NAGYON elege volt a háborúból.

12 hozzászólás
Niki_néni_olvas P>!
Arisztophanész: Lüszisztraté

Ez egy nagyon érdekes, és szórakoztató dráma.
Szívből ajánlom mindenkinek! :D
Senkit ne rettentsen el, hogy antik műről van szó.

Röviden: bátor, tettre kész nők fellázadnak a háborúk ellen.
Mivel is lehet leginkább megszorongatni a férfiakat? A magánnyal.
Olvassátok el, hogyan is vitték mindezt véghez a görög nők!

Lynn>!
Arisztophanész: Lüszisztraté

Fél pont levonás, mert voltak részek, ahol nehezen olvasható és a sok lábjegyzet se segít a gördülékenyebbé tenni.
Érdekes gondolat, hogy milyen lenne a világ, ha a nők irányítanának. Könnyedsége ellenére véresen komoly témát boncolgat. El is hiszem, hogy az akkori nők, ha el akartak (volna) érni valamit, ilyen drasztikus (:)?!) eszközhöz folyamodtak. Vajon ma is működne?!

8 hozzászólás
Olympia_Chavez>!
Arisztophanész: Lüszisztraté

Vállalhatatlanul régen olvastam utoljára drámákat, de örömmel konstatáltam, hogy nem lehet tőle elszokni. Sem a szövegtől, sem a mitológiai, vagy történelmi utalásoktól. Ráadásul Arisztophanész komédiája nem is engedte el a figyelmemet egy másodpercre sem, hiszen konstans mosolyra húzódott szájjal olvastam a tüzes párbeszédeket, az obszcén odaszólogatásokat és magát a bonyodalmat is persze.
Lüszisztraté, az athéni asszonyok vezére, megelégeli a peloponnészoszi háborúkat és minden vele járó kellemetlenséget és tragédiát. Így hát sztrájkot hirdet, melyre honi és spártai nőtársait is sikerül rávennie. Értsd: nincs addig „szerelem”, míg a felek békét nem kötnek. Ez pedig igazán szórakoztató jeleneteket szül, amit csak fokoznak a nyílt és árnyalt, olykor áthallásos párbeszédek.
A színdarabot a mai napig játsszák időnként itthon is, így van némi reményem arra, hogy egyszer elcsíphetem, amihez @Timár_Krisztina ajánlója már csak olaj volt a tűzre. :D

1 hozzászólás
anesz P>!
Arisztophanész: Lüszisztraté

Nagyon különleges a téma, jókat szórakoztam rajta, szerintem Arisztophanész is meg lett volna velem elégedve.
Mondjuk a lábjegyzeteléssel nem igazán voltam kibékülve, így egy idő után nem is nézegettem, csak élveztem a művet. Így is minden érthető volt számomra.
Minden humora ellenére komoly dolgokról is szól: háborúról, békéről, nők szerepéről, a vezetés nehézségeiről.
Ajánlom mindenkinek. Ez például miért nem lehet kötelező olvasmány? Lehet, hogy ennyire korhatáros?

kuliga>!
Arisztophanész: Lüszisztraté

Nem az a könyv, amit tizenévesek kezébe adnék (bár valószínű őket kevésbé botránkoztatná meg a szöveg és az illusztráció, mint engem) Mikor egy kihíváshoz ókori műveket kerestem, próbáltam olyanokat, amiket nem ismertem és fellelhető a könyvtárban vagy elektronikusan. Hát belegondoltam a könyvtáros mit gondolhatott rólam, miközben a csomagot összekészítette, hiszen ezen kívül még egy hasonlót sikerült kiválasztanom. Vonaton kezdtem el olvasni, majd gyorsan becsuktam, mert az ábrák nem közösségi utazásra valók. Itthon olvastam ki. Az első megdöbbenésemet, hamar levetkőztem, és azután igazán szórakoztató volt a történet, pikáns célozgatások humorossá tették, csak néha szabdalta vurgálisabb jelenet. Gondolatban eljátszottam a lehetőséggel, hogy milyen lehet a színházi változata (nem biztos, hogy kíváncsi lennék rá, de erősen arcpirosítónak hiszem) Majd a könyv végén a fordító megjegyzéseit elolvasva, sok mindent megértettem, hogy miért annyira vurgális némelyik párbeszéd, de ettől még nem tetszett jobban. Klasszikus görög műveltségemet nem ez a mű fogja emelni :)

3 hozzászólás
KNW I>!
Arisztophanész: Lüszisztraté

Az iskola a legtöbbünkbe azt neveli, hogy ókori görög drámák helyett inkább krimit olvassunk, de ezzel a rövid sztorival szerintem érdemes kivételt tenni. Kissé pajzán, de ezt a fajta humort szerintem a fiatalok is díjazzák. És milyen érdekes, hogy a világot már Arisztophanész szerint is a szex mozgatta :D

nana1>!
Arisztophanész: Lüszisztraté

Maga a történet a vaskos, időnként primitív humorával szórakoztató volt. A kor történéseinek, mitológiájának alapszintű ismerete azonban sajnos nem elég a szöveg teljes élvezetéhez a lábjegyzetek ellenére.

Isabelle>!
Arisztophanész: Lüszisztraté

Kiváló, de Faludy fordításban jobban élveztem volna !
Arany és erotika…
A vaskos odamondogatást is szalonképessé teszi… sajnos.

jehuka P>!
Arisztophanész: Lüszisztraté

Kicsit elfogult vagyok ezzel a darabbal kapcsolatosan, mert nagy kedvencem Petrovics Emil belőle készült egyfelvonásos vígoperája. A téma pedig örök: a folytonos háborúskodás és az emberek béke iránti vágya csap össze egymással egy mókás, olykor arcpirító nyelvi köntösben.


Népszerű idézetek

Niki_néni_olvas P>!

Nincs olyan legyőzhetetlen állat egy is mint a nő.:
Vakmerőbb az tűznél, párduczon is túl tesz az,

Kapcsolódó szócikkek: nők
>!

VÉNEK KARA […]
Nem hiába mondja bezzeg, s nem roszúl a példaszó:
„Sem az istenverte nőkkel nincsen üdve, se
nélkülök.”

IV. felvonás, 577. o.

Olympia_Chavez>!

VÉNEK KARA:
Nincs olyan legyőzhetetlen állat egy is mint a nő:
Vakmerőbb az tüznél-víznél, párducon is túl tesz az.

62. oldal, IV. (Interpopulart, 1993)

2 hozzászólás
Manni>!

LÜSZISZTRATÉ: S ki e másik gyermek?
LAMPITÓ: A két istenre, előkelő korinthoszi.
KLEONIKÉ: Látom, hogy az: elöl kelő,
mert jól megkelt elöl, de hátul sem sovány.

11. oldal (Európa, 1959)

Niki_néni_olvas P>!

Nehéz ám nőnek a kimozdulás :
Ki a férje körűl bajoskodik,
Ki a cselédet költi, gyermekét
Altatja, vagy füröszti, éteti.. .

>!

Mert semmi sincs oly szemtelen teremtés, mint az asszony.

23

2 hozzászólás
>!

Azt pedig nekem ne hányja senki, hogy csak nő vagyok,
Hogyha én jobbat tanácslok, mint szokás itt rendesen.

39

Manni>!

LÜSZISZTRATÉ: […] Derék lakónnő, Lampitó, köszöntelek.
A szépséged, te édes asszony, hogy ragyog!
Be jó húsban vagy, duzzad a tested itt meg itt.
Bikát is megfojthatnál.
LAMPITÓ: Mög, istenuccse, mer'
pucéran tornádzom, sarkam farom veri.

10. oldal (Európa, 1959)

Niki_néni_olvas P>!

Elállanak : mert semmi élvezet
A férfinak, ha nőnek is nem az.

Kisanna>!

ATHENAEI
Úgy jól van. Mi is.Mért nem hívjuk tehát Lysistratét?
Csak tud köztünk békét szerzeni.

V.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Sophoklés: Sophoklés drámái
Szophoklész: Trakhiszi nők
Euripidész: Íphigeneia Auliszban
Sophoklés: Sophoklés összes drámái
William Shakespeare: Szentivánéji álom
Menandrosz: A lenyírt hajú lány
Menandrosz: Az embergyűlölő
Szophoklész: Élektra / Oedipus király / Antigoné
Aiszkhülosz: Három dráma
Aiszkhülosz: Perzsák / Heten Théba ellen