Toldi-trilógia (Toldi 1-3.) 43 csillagozás

Arany János: Toldi-trilógia Arany János: Toldi-trilógia Arany János: Toldi-trilógia Arany János: Toldi-trilógia Arany János: Toldi-trilógia Arany János: Toldi-trilógia Arany János: Toldi-trilógia Arany János: Toldi-trilógia

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arany János összes munkái Ráth Mór

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2016
ISBN: 9789633442227
>!
ISBN: 9786155248474
>!
Adamo Books, 2016
500 oldal · ISBN: 9789633875933

8 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Toldi Miklós


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Angele>!
Arany János: Toldi-trilógia

Kérem szépen ebbe a kötetbe van egy Daliás ének nevezetű rész, kiolvastam, aztán van egy Toldi szerelme nevezetű rész. Hát pillogok, hogy ez a történet itt újra kezdődött, Toldi kétszer szerelmez a pernahajder?
Na végül elmagyarázta és egyébként érdemes mindkettőt elolvasni, mert nem ugyanaz a kettő, már aki hű szeretne lenni jó Toldi Miklóshoz.

„Egyéb dolgairól hű Toldi Miklósnak
Nem érzem magamat énekkel adósnak,
Könyvbe' sem olvastam, nem is tudakoztam;
Csak ez egy munkámmal igazán tartoztam.
DALIÁS IDŐKről mit még barna hajjal
Kezdtem, s félbe' hagyék küzdve kórral, bajjal.
Most mikor agg lettem, hajam is fehérül:
Ímhol a bús ének TOLDI SZERELMÉrül.”

Garbai_Ildikó P>!
Arany János: Toldi-trilógia

Nem volt se jó se rossz. Kissé nehéz olvasni régies nyelvezete miatt. Nem az én világom ez miatt is. Megint egy olyan klasszikus mű amit elolvastam,túl jutottam rajta és ennyi.Nem gondolnám,hogy újra fogom olvasni bármikor is.

Roszka>!
Arany János: Toldi-trilógia

Jó volt így, egyben elolvasni mind a három művet. Igaz, elég zavaró némelyik ének ismétlése, nem is kihagyható, mert valamit megváltoztatott benne Arany. Van benne keserűség, bánat, öröm, szerelem, csata, történelem.Jól esett feleleveníteni a már olvasott részeket, és megismerni a még ismeretleneket.

odivne >!
Arany János: Toldi-trilógia

Ha valaki megkérdezi tőlem, ki a kedvenc magyar költőm, az első három között említem Arany Jánost. Lenyűgöz a szókincse, nyelvi választékossága. Különösen szeretem a balladáit, hiszen a történetek egy részét a szűkebb szülőföldemen hallotta, hogy aztán papírra vesse.
A Toldi tényleg különleges helyet foglal el művészetében. Miklóst, a katonaéletre vágyó fiút bátyja tartja szinte jobbágysorban a nagyfalui birtokon. Míg egy csetepaté után – ami halálos kimenetelű – Miklós kezébe veszi életének irányítását. A történet végére mindenki elnyeri méltó jutalmát vagy büntetését.
A Toldi estéjében ugyanez történik: a már mellőzött hadfit sírja ásásától szólítja el királya. Aztán megismétlődik minden, ami az első részben. A Toldi szerelme a trilógia legkésőbb megírt része.
A nyelvezetét tartom lenyűgözőnek. Azok a költői képek, amelyek egymást követik, ámulatba ejtenek.
Olvasás közben fogalmazódott meg bennem egy kívánság: szerettem volna Nagykőrösön Arany János óráin ott lenni.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1986
552 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631531236
Ildiko_Szabo_2>!
Arany János: Toldi-trilógia

Töredelmesen be kell vallanom, hogy az iskolában egy kötelező olvasmányt sem olvastam el. Így a Toldiból is csak annyit tudtam, amennyit kívülről meg kellett tanulni.
Most viszont úgy döntöttem, pótolom a lemaradásomat.
Elolvastam mindhárom Toldi történetet. Sorrendben Arany János először a Toldit, aztán a Toldi estéjét majd a Toldi szerelmét írta meg, ez utóbbinak a megírása 16 évig tartott.
Ha külön csillagoznám, a Toldi és Toldi estéje 5 csillagot kapna, Toldi szerelme 3,5-t. Azért kevesebbet, mint a többi, mert igaz ugyan, hogy Arany nyelvezete gyönyörű, viszont maga a történet nekem túl “katonás” volt, inkább szólt a harcokról, mint a szerelemről.

2 hozzászólás
csizolka>!
Arany János: Toldi-trilógia

Nagy élmény volt a Toldit sokadszorra újra, a Toldi szerelmét és estéjét pedig először elolvasni. Arany János annyira nagybetűsen SZÉPEN ír, öröm a léleknek, a szellemnek. A Toldi szerelme egy kicsit túlírt, mert annyira nem tartozik a lényegi szálhoz, hogy egy-egy csata alkalmával hogyan közelítenek meg egy várat pl. de ha arra gondolunk, hogy történelmet olvasunk akkor mindjárt rendben van. A Toldi estéje arányos, nincs ennyi mellékszál. Időnként el kellene olvasni mindenkinek bármelyiket újra és újra, hogy meg ne feledkezzünk az emberségről, a tisztességről.

Gal_Beáta>!
Arany János: Toldi-trilógia

Maga a Toldi az nálam mindig is *5-ös volt. A másik kettő és nem véletlenül fogalmaztam így ahhoz képest nagyon gyengére sikerült. Olyan,mint mikor egy holywoodi kasszasikerről próbálnak lehúzni még egy bőrt a nagy bevétel miatt és persze a 2. Illetve 3.rész csak harmatgyenge utánzat lesz.

Hidden_fremen>!
Arany János: Toldi-trilógia

Alapmű, de nem általános iskolásoknak. Elhiszem, hogy egy mai hatodik osztályos lányt nem köt le.
Arany zseniálisan ír és jelenít meg helyszíneket, eseményeket. Kedvem is támadt utánanézni ezeknek. Maga a főhős meglepően ellentmondásos. A jó és rossz oldala is megjelenik, ami miatt nehéz egyértelműen pozitívként gondolni rá.
Persze nem homogén a három mű. Az első kicsit népmesés, a második gyakorlatilag egy regény, míg a harmadik inkább romantikus.

kisssan27 >!
Arany János: Toldi-trilógia

A sikerült és sikeres Toldi után két további rész (12-12-6 énekben), egy kötetben. Kár volt folytatni.
Alapos háttérkutatás, szép nyelvezet, sok régi kifejezéssel, az író magyarázatával.


Népszerű idézetek

Angele>!

Minden nap, minden nap el-elmúlik egy nap:
És mi ott vagyunk ma, ahol voltunk tennap.

Angele>!

Csakhamar beszédbe ízeledtek hárman,
Előbb tartózkodva, hanem aztán bátran,
Mert kis gyermek a szó ismeretlen körbe';
Elébb búvik, aztán maga fut az ölbe.

Angele>!

Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.
Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa-öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.

Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton,
Nem terem ma párja hetedhét országon;
Ha most feltámadna s eljőne közétek,
Minden dolgát szemfényvesztésnek hinnétek.
Hárman sem birnátok súlyos buzogányát,
Parittyaköveit, öklelő kopjáját,
Elhülnétek, látva rettenetes pajzsát,
,És, kit a csizmáján viselt, sarkantyúját.'

Kapcsolódó szócikkek: Toldi Miklós
Angele>!

Azzal a nehéz fát könnyedén forgatja,
Mint csekély botocskát, véginél ragadja;
Hosszan, egyenesen tartja félkezével,
Mutatván az utat, hol Budára tér el,
S mintha vassá volna karja, maga válva,
Még csak meg se rezzen a kinyujtott szálfa.

Angele>!

Majd az édes álom pillangó képében
Elvetődött arra tarka köntösében,
De nem mert szemére szállni még sokáig,
Szinte a pirosló hajnal hasadtáig.
Mert félt a szunyogtól, félt a szúrós nádtól,
Jobban a nádasnak csörtető vadától,
Félt az üldözőknek távoli zajától,
De legis-legjobban Toldi nagy bajától.
Hanem amidőn már szépen megpitymallott,
És elült a szúnyog, és a zaj sem hallott,
Akkor lelopódzott a fiú fejére,
Két szárnyát teríté annak két szemére;
Aztán álommézet csókolt ajakára,
Akit mákvirágból gyüjte éjszakára;
Bűvös-bájos mézet, úgy hogy édességén
Tiszta nyál csordult ki Toldi szája végén.

Angele>!

Tiszta, mint a pohár, volt az udvartájék,
Hüvössé locsolva az esteli árnyék,
Lanyha szellő repked, bársonyos az égbolt,
Vére-vett arcával várt az éjre a hold.

Angele>!

Egyik így szól: „Bajtárs! mért ne jősz csatára?
Ily legénynek, mint te, ott van ám nagy ára.”
Másik szánva mondja: „Szép öcsém, be nagy kár,
Hogy apád paraszt volt s te is az maradtál.”
Elvonúl a tábor, csillapul morajja:
Ezt a szél elhordta, azt a por takarja;
Toldi meg nagybúsan hazafelé ballag,
Vaskos lábnyomától messze reng a parlag;
Mint komor bikáé, olyan a járása,
Mint a barna éjfél, szeme pillantása,
Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében,
Csaknem összeroppan a rúd vas kezében.

Angele>!

Úgy bolyonga Miklós. Nyakán ült a búja,
Oldalát kikezdte annak sarkantyúja,
S mint bezárt paripa, mely fölött az ól ég,
Szíve a mellében akkép hánykolódék.
Bujdosik az ,éren', bujdosik a ,nádon',
Nincs, hová lehajtsa fejét a világon.
Hasztalan kereste a magánosságot,
Mert beteg lelkének nem lelt orvosságot.
És mint a toportyán, ha juhász kergette,
Magát egy kiszáradt nagy nádasba vette:
Ott is azt susogta a nád minden szála:
Széles e világon nincsen árvább nála.
Nádtors lőn az ágya, zsombok a párnája,
Isten kék egével födve a tanyája,
Mígnem a sötét éj szárnya alá vette
S fekete ponyvából sátort vont felette.

Angele>!

Mi pedig siessünk Toldi Miklós után
Bujdosó, vándorló, viszontagos útán;
Sok esett őrajta, sok jeles történet
Ami fölött most csak elsuhan az ének:
Elsuhan, átsuhan mint a fecske szárnya
Mely a tavat éri, belé még sem mártja,
Vagy mint szökdelése víz felett a kőnek
Mellyel a gyerkőcök a folyamon szőnek.

Angele>!

Az urak ellenben isznak kegyetlenűl,
Az a nyertes, aki asztal alá kerűl;
Olyan mesterség ez, hogy könnyű az utja:
Aki nem tanulta az még jobban tudja.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Vörösmarty Mihály: Vörösmarty Mihály munkái
Babits Mihály: Jónás könyve
Edgar Allan Poe: A holló
Mihail Jurjevics Lermontov: A démon
George Gordon Noël Byron: Byron válogatott művei I-II.
Petőfi Sándor: Felhők
Vörösmarty Mihály: Vörösmarty Mihály válogatott versei
Vörösmarty Mihály: A merengőhöz
Vörösmarty Mihály: Vörösmarty Mihály válogatott művei I-III.
Csokonai Vitéz Mihály – Fazekas Mihály: Csokonai Vitéz Mihály és Fazekas Mihály művei